2020. aug. 5. szerdaKrisztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Előkerült Júdás evangéliuma?

2005. április 20. 12:56, utolsó frissítés: 12:56

Rábukkant Júdás evangéliumára a bázeli Maecenas alapítvány, s egy éven belül közzéteszik a szöveg német, francia és angol nyelvű fordítását. A hírt az ókori művészeti alkotások felkutatásával, konzerválásával foglalkozó intézmény igazgatója, Mario Jean Roberty jelentette be.

Iskarióti Júdás apostol állítólagos evangéliumáról eddig csak annyi volt ismeretes, hogy a II. században említést tett róla Lyoni Szent Iréneusz püspök, de mindjárt eretnekségnek is nyilvánította. A Maecenas igazgatója feltételezi, hogy valahol a Vatikán pincéiben van nyoma ennek az apokrifnak, „bár az egyház hallgat róla”.

Az alapítvány birtokába jutott kézirat – ezt mutatta ki az úgynevezett C 14-vizsgálat, a radiokarbonos kormeghatározás) – a III. század végén vagy a IV. század elején keletkezett. A szöveg kopt nyelvű fordítás az eredeti görögből. Napjainkig bizonyára csak azért őrizték meg, mert a koptoknak tilos megsemmisíteniük bármely olyan szöveget, amelyben az „Isten” szó előfordul.

Fennmaradását ezen kívül a közép-egyiptomi klímának is köszönheti, amelynek páratartalma megfelelő a papiruszok épségének megőrzéséhez. Az 1950-es években egy egyiptomi férfi bukkant rá, azután a kézirat Svájcba került, majd két évtizedig egy amerikai széfben nyugodott, míg végül 2001-ben a Maecenas alapítvány megvásárolta és a kairói Kopt Múzeumnak adományozta.

Az apokrif evangélium 62 papiruszlapból áll. A tudósok – koptológusok, papiruszológusok és restaurátorok – Rudolf Kasser genfi professzor vezetésével a kézirat lefényképezett példányaival dolgoznak, és azt remélik, hogy a szövegnek legalább 70%-át sikerül helyreállítaniuk, lefordítaniuk és publikálniuk 2006 húsvétjára.

Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az evangélium valóban Júdástól származik, mint ahogyan a kanonikus evangéliumok szerzősége sem egyértelmű. „Mindenesetre van benne olyasmi, ami megingathatja a keresztény doktrína egyes posztulátumait (...) Misztika nincs benne (...) A szöveg meglehetősen konkrét” – hangsúlyozza a bázeli alapítvány igazgatója. (magyar rádió)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS