2022. január 17. hétfőAntal, Antónia
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Az emlősöknél tapasztalt rákos megbetegedések hátteréről közölt tanulmányt a Nature-ben a BBTE kutatója

2021. december 23. 17:38, utolsó frissítés: 17:38

A BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének kutatója, dr. Vincze Orsolya evolúcióbiológus az első szerzője annak a Nature folyóiratban közölt tanulmánynak, mely közel kétszáz emlősfajon vizsgálta, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.


Noha régóta ismeretes, hogy a rák nem csak az emberi fajt fenyegeti, eddig keveset tudtunk arról, hogy az emlősök milyen mértékben vannak kitéve a daganatos megbetegedéseknek. Ez nem is meglepő, hiszen a vadon élő állatok esetében a súlyos betegségek általában az állat nyomon követhetetlen elhalásához vezetnek (pl. legyengülve ragadozók zsákmányává válik). Az adathiányt a tanulmány szerzői azzal hidalták át, hogy állatkerti emlősök adatait használták fel, így 191 faj mintegy 110 148 – dokumentált kórtörténettel rendelkező – egyede szerepelt az általuk feldolgozott mintában.

A kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a rák az emlősök bármely csoportjában megjelenhet, ugyanakkor a daganatos megbetegedések kockázata nem egyenletesen oszlik el az emlősök törzsfáján. A ragadozó emlősök rendjébe tartozó fajok például hajlamosabbak a daganatos megbetegedésekre (a ködfoltos párducok, a lapátfülű rókák vagy a vörös farkasok több mint 25%-a rákban pusztul el), míg a patások viszonylag nagy ellenállóképességet mutatnak a daganatos megbetegedésekkel szemben. A vizsgálat igyekszik feltárni, hogy ez a törzsfejlődési mintázat milyen összefüggést mutat az állatok étrendjével, hiszen a ragadozó emlősök rendjében is vannak növényevő fajok. Kimutatták, hogy a húsevő állatok, ezek közül is leginkább a más emlősöket fogyasztó fajok esetében jelentősen nagyobb a daganatkockázat, mint más emlősállatok körében. A húsfogyasztással kapcsolatos magasabb daganatkockázat összefügghet a ragadozó emlősök kevésbé változatos bélflórájával, a fogság miatti korlátozott testmozgással, bizonyos daganatos betegségek kialakulását kiváltó vírusoknak való nagyobb kitettséggel, illetve egyéb fiziológiai sajátosságaikkal.

A tanulmány egy izgalmas evolúcióbiológiai kérdéssel is foglalkozik. A rákos daganatok mutációs eredetű betegségek, mutációk pedig leggyakrabban a sejtosztódás során jelentkeznek. E logika mentén haladva a nagyobb testű és hosszabb életű állatoknál, amelyek értelemszerűen több sejtosztódáson mennek keresztül, magasabbnak kellene lennie a daganatok kialakulásának kockázata. Egy fajon belül ez akár igaz is lehet (az emberi faj esetében például összefüggés mutatható ki a nagyobb testméret és a rákos megbetegedés magasabb kockázata között), ám fajok közötti bontásban már nem érvényes: egy elefánt és egy egér esetében nagyjából azonos valószínűségű a rák kialakulása. Ezt a látszólagos ellentmondást nevezik Peto paradoxonának. A Vincze Orsolya által vezetett kutatás egyértelmű bizonyítékokkal támasztja alá a Peto-paradoxont, elsőként igazolva azt a sejtést is, miszerint az evolúció a hosszabb élettartamot és/vagy nagyobb testméretet hatékonyabb tumorszupresszor mechanizmusokkal egyensúlyozta ki. A tumorszupresszorok olyan gének vagy fehérjék, amelyek minden egészséges, többsejtű szervezetben megtalálhatók, és megakadályozzák a sejtek tumorsejtekké alakulását, vagy azok elpusztítását.

Összességében a tanulmány rávilágít arra, hogy a rák komoly veszélyt jelent nemcsak az emberi fajra, de általában az emlősállatokra is. Ugyanakkor a rák kockázatának és a különböző állatfajok természetes rezisztenciájának jobb megértése forradalmi előrelépést jelent a daganatos megbetegedések orvoslásában: szemben a jelenleg széles körben alkalmazott kemoterápiákkal, végre olyan természetes gyógymódok felfedezése válhat valóvá, melyek során a daganatot hordozó szervezetet károsítása nélkül nyílik lehetőség a daganat eltávolítására. (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS