2022. január 21. péntekÁgnes
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A koronavírusos konteók terén Románia a „bajnok”. De mekkora ebben a Facebook, a Twitter vagy a WhatsApp szerepe?

2021. december 07. 11:00, utolsó frissítés: 11:00

17 országban vizsgálták a koronavírusról szóló összeesküvés-elméletek elterjedtségét. Az eredmények szerint Románia messze vezet, Lengyelország a második, Magyarország a harmadik, Görögország pedig Izrael mellett a negyedik helyen végzett.


A beszámoló a Kathimerini című görög kiadvány által ismertetett tudományos tanulmányban jelent meg, írja a G4Media.

A tanulmányról készült angol nyelvű összefoglaló itt olvasható.

"A közösségi médiaplatformok a dezinformáció, az álhírek terjesztésének és a táborok polarizálásának fő csatornáivá váltak, ami különösen érezhető volt a világjárvány kapcsán, amikor a koronavírushoz és a vakcinákhoz mindenféle bizarr (az áltudományostól a teljesen tudományellenesig) elképzeléseket, valamint különféle összeesküvés-elméleteket társítottak" - olvasható a beszámolóban.

Nem mindegy, hogy Twittert, Facebookot vagy WhatsAppot használunk leginkább

A Müncheni Műszaki Egyetem professzora, Yannis Theocharis vezetésével 19 európai egyetem kutatói végeztek egy Európára (és Izraelre) vonatkozó tanulmányt. Arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi hálózatok közül a Twitter az, amely a legnagyobb ellenállást tanúsítja az összeesküvés-elméletekkel és az irracionalitással szemben.

A tanulmány eredményeit a New Media & Society című folyóiratban tették közzé, miután 17 ország (16 európai ország, köztük Görögország, valamint Izrael) adatait elemezték a világjárvány előtt és alatt. A szerzők megvizsgálták a különböző közösségi hálózatok (Twitter, Facebook, YouTube stb.) és az olyan alkalmazások, mint a WhatsApp szerepét az összeesküvés-elméletek terjesztésében.

A tanulmány szerint Görögország - Romániával, Lengyelországgal, Magyarországgal és Izraellel együtt - azon országok közé tartozik, ahol az "összeesküvés-elméletek indexe" az európai átlag felett van, szemben az átlag alatti országokkal (Ausztria, Dánia, Németország, Hollandia, Norvégia, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság). Négy ország (Belgium, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) szintén a középmezőnyben helyezkedik el.

Általánosságban elmondható, hogy a kelet-európai országok a leginkább érintettek az összeesküvés-elméletekben, míg a skandináv országok a legkevésbé. A mediterrán országok valahol középen helyezkednek el (Dél-Európában Görögország a leghajlamosabb az összeesküvés-elméletekre).

A tanulmány fő megállapítása az volt, hogy a Twitter sajátos jellemzőkkel rendelkezik, például jobban összpontosít a hírfogyasztásra, és ezért fokozott társadalmi nyomás alatt áll a posztok tartalmát illetően, ami a valótlan, pontatlan, meg nem erősített információk és "alternatív információk" (általában hamisak) e hálózaton keresztül történő terjesztésének visszaszorulásához vezet.

A kutatók rámutattak, hogy nem minden platform ösztönzi ugyanolyan mértékben az összeesküvés-elméletek terjedését. A Twitteren például "az ilyen elméleteken alapuló tartalmak gyorsan megcáfolhatók, vagy 'elnyomhatják' őket a jobb minőségű információk, illetve a nagyszámú ember, aki szívesen lép közbe, hogy gyorsan kijavítsa a félretájékoztatást". Emellett a tanulmány szerint a Twitter-felhasználókra jellemző az átlagon felüli iskolai végzettség, és a többi platformhoz képest nagyobb hajlamot mutatnak a valós hírek keresésére.

A Facebookon vagy a WhatsAppon viszont, ahol a felhasználók között szorosabb kapcsolat van, például családi vagy baráti kapcsolatok, a felhasználóknak nincs ugyanolyan mértékű ellenőrzésük a megosztott, megkérdőjelezhető információk felett, ami a Covid-19 kapcsán is érezhető volt. Bár az álhírek már a kezdetektől fogva keringenek az interneten, a világjárvány robbanásszerű növekedést váltott ki, különösen a közösségi médiában, ezért az Egészségügyi Világszervezet az "infodémia" kifejezést használta a "félretájékoztatás járványának" leírására.

Érdemes megjegyezni, hogy Romániában a Twitter platformot a nyugati uniós országokhoz képest rendkívül kevesen használják. (g4media.ro, hírszerk.)

Nyitókép: dole777/unsplash.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS