GYIK: kérdés-válasz gyűjtemény az Omicronról, az új koronavírus mutációról
2021. november 27. 11:53, utolsó frissítés: 12:02
Amint a Transindex is megírta, két napja a világ lázasan próbál mindent megtudni az új mutációról, amelyet nagyon aggasztónak neveznek. Miközben az országok közlekedési tilalmakkal, lezárásokkal, szigorításokkal próbálják elejét venni a bajnak, addig a kutatók azt összegzik, mit lehet tudni eddig az új variánsról. Összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket, amelyekre mindenki szeretne választ kapni.
Mi a neve?
A változatot eredetileg B.1.1.529 néven emlegették, de pénteken az Egészségügyi Világszervezet "aggasztó" mutációi miatt, valamint azért, mert "az előzetes bizonyítékok arra utalnak, hogy ezzel a változattal megnövekedett az újrafertőződés kockázata", az Egészségügyi Világszervezet aggályos variánsnak (VOC) minősítette. A WHO rendszere az ilyen variánsokat görög betűvel jelöli, hogy olyan – nem megbélyegző – címkét adjon, amely nem kapcsolja az új variánsokat ahhoz a helyhez, ahol először észlelték őket. Az új variáns az Omicron nevet kapta.
Mikor észlelték először az Omicron variánst?
A B.1.1.529-es variánst kedden azonosították, és a nagyszámú mutációja miatt aggályosnak ítélték, ami miatt képes lehet kikerülni az immunitást. Az elmúlt két hétben a dél-afrikai Gauteng tartományban, a Pretoriát és Johannesburgot magában foglaló városi területen megugró esetszámhoz is kapcsolódott. Ez a két tényező gyorsan a nemzetközi megfigyelők figyelmébe került, és az Egyesült Királyság Egészségügyi és Biztonsági Ügynökségének vezető orvosi tanácsadója az eddig látottak közül a legaggasztóbbnak nevezte ezt a variánst.
Honnan származik?
Bár kezdetben Gautenghez kapcsolták, a variáns nem feltétlenül onnan származik. A legkorábbi, a változatot mutató mintát november 11-én gyűjtötték Botswanában. A tudósok szerint a mutációk szokatlan konstellációja arra utal, hogy a vírus egy immunhiányos személy, például egy kezeletlen HIV/AIDS-beteg krónikus fertőzése során alakulhatott ki.
Miért aggódnak a tudósok?
A variáns több mint 30 mutációt tartalmaz a spike-fehérjén - a vírus által a testünk sejtjeinek feloldásához használt kulcson -, ami több mint kétszerese a Delta által hordozott mutációk számának. Ez a drámai változás aggodalmakat keltett azzal kapcsolatban, hogy a korábbi fertőzésekből vagy oltásokból származó antitestek már nem megfelelőek. Pusztán a mutációk listájának ismeretében a tudósok arra számítanak, hogy a vírus nagyobb valószínűséggel fertőzheti meg - vagy fertőzheti újra - azokat az embereket, akik immunisak a korábbi változatokkal szemben.
Fertőzőképesebb a vírus?
Ez még nem egyértelmű, de a kialakuló kép aggasztó. Dél-Afrikában a november 16-i 273 esetről e hét elejére több mint 1200-ra emelkedett a megbetegedések száma. Ezek több mint 80%-a Gauteng tartományból származik, és az előzetes elemzések szerint a változat gyorsan domináns törzzsé vált. Az R-érték, amely azt jelzi, hogy a járvány milyen gyorsan növekszik, a becslések szerint Dél-Afrika egészére vonatkozóan 1,47, de Gautengben 1,93. Van rá esély, hogy ez egy szuperterjesztő eseményhez kapcsolódó statisztikai hiba, de az adatok elég aggodalomra adnak okot az elővigyázatossági intézkedések meghozatalához.
Vajon a meglévő vakcinák működnek-e ellene?
A tudósokat aggasztja a mutációk száma és az a tény, hogy némelyikük már összefüggésbe hozható azzal a képességgel, hogy kikerülje a meglévő immunvédelmet. Ezek azonban csak elméleti előrejelzések, és gyorsan folynak a vizsgálatok, hogy teszteljék, mennyire hatékonyan semlegesítik az antitestek az új változatot. Az újrafertőződési arányokra vonatkozó valós adatok szintén világosabb képet fognak adni az immunitásban bekövetkezett változások mértékéről.
A tudósok nem számítanak arra, hogy a variáns teljesen felismerhetetlen lesz a meglévő antitestek számára, csak arra, hogy a jelenlegi vakcinák kevesebb védelmet nyújthatnak. Ezért továbbra is alapvető cél az oltási arányok növelése, beleértve a harmadik dózisok beadását a veszélyeztetett csoportok számára.
Mi a helyzet a meglévő gyógyszerekkel?
A tudósok arra számítanak, hogy a nemrégiben jóváhagyott vírusellenes gyógyszerek, például a Merck tablettája ugyanolyan hatékonyan fog hatni az új variáns ellen, mivel ezek a gyógyszerek nem a tüskefehérjét célozzák meg - a vírus szaporodásának megállításával fejtik ki hatásukat. Nagyobb a kockázata azonban annak, hogy a monokolonális antitestek, mint például a Regeneronnal való kezelés, kudarcot vallanak vagy részben kudarcot vallanak, mert a vírus olyan részeit célozzák meg, amelyek mutálódni fognak.
A variáns súlyosabb Covidot fog okozni?
Egyelőre nincs információ arról, hogy a variáns a Covid tüneteinek vagy súlyosságának megváltozásához vezet-e - ezt a dél-afrikai tudósok szorosan figyelemmel fogják kísérni. Mivel a fertőzések és a súlyosabb megbetegedések között késés van, több hétbe telik, amíg egyértelmű adatok állnak rendelkezésre. Ebben a szakaszban a tudósok szerint nincs erős okunk feltételezni, hogy a legújabb variáns rosszabb vagy enyhébb lesz.
Lehet-e az oltóanyagokat finomítani, és mennyi időbe telhet ez?
Igen, a vakcinák mögött álló csoportok már dolgoznak az oltóanyagok frissítésén az új tüskés fehérjével, hogy felkészüljenek arra az eshetőségre, amikor szükség lehet egy új változatra.
Az ilyen frissítésre irányuló előkészítő munka nagy része akkor zajlott, amikor a béta és a delta változatok megjelentek - bár ezekben az esetekben a meglévő vakcinák jól helytálltak. Ez azt jelenti, hogy a kutatócsoportok már készen álltak a vakcinák új változatainak létrehozására, és megvitatták a szabályozó hatóságokkal, hogy milyen további vizsgálatokra lenne szükség. Azonban még négy-hat hónapba telhet, mire a frissített vakcinák - ha szükséges - széles körben elérhetővé válnak.
Mennyire valószínű, hogy elterjed a világon?
Eddig a legtöbb megerősített eset Dél-Afrikában volt, néhány Botswanában és Hongkongban. Csütörtök este egy további esetet észleltek Izraelben - egy Malawiból hazatért személynél -, és két további esetet gyanítanak az országban. Pénteken Belgium megerősítette, hogy egy Egyiptomba és Törökországba utazó személynél észleltek megbetegedést.
Mindazonáltal, tekintettel arra, hogy Afrika déli részén közösségi átvitel van, és ha az átvihetőség fennállt, az új variáns valószínűleg már észrevétlenül átterjedt más országokba.
A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az utazási tilalmak általában időt nyernek, de a kemény zárlatok hiányában ezek az intézkedések valószínűleg nem tudják teljesen megállítani, csupán lelassítani egy új variáns terjedését.
Felhasznált forrás: Guardian
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!