2021. december 8. szerdaMária
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Neurológiai és pszichiátriai problémákat, szürkeállomány-csökkenést okozhat a long Covid

2021. november 22. 10:39, utolsó frissítés: 10:39

A fáradtság, légszomj, mellkasi fájdalom, ízületi fájdalom és az íz- és szaglás elvesztése a „hosszú Covid” (long Covid) leggyakoribb tünetei, és úgy tűnik, hogy a SASRS-CoV-2 betegségben szenvedők több mint 50%-át érintik - derül ki egy friss kutatásból.


A Penn State College of Medicine kutatói 57 jelentést vizsgáltak át 2019 decembere és 2021 márciusa között 250 351 be nem oltott, fertőzött felnőtt és gyermek adataival. A vizsgált esetek közül a betegek 79%-a került kórházba, 56%-uk férfi, átlagéletkoruk 54 év.

A kutatók három hónapos időközönként elemezték a Covid-betegek egészségi állapotát. Az eredmények aggasztóak:

1. Általános közérzet: a betegek több mint fele lefogyott, fáradtságtól, láztól vagy fájdalomtól szenved.
2. Mobilitás: körülbelül minden ötödik túlélőnek csökkent a mobilitása.
3. Neurológiai problémák: majdnem minden negyedik túlélőnek nehézségei vannak a koncentrálásban.
4. Mentális egészségi zavarok: csaknem minden harmadik betegnél diagnosztizáltak szorongásos zavart.
5. Tüdőrendellenességek: tíz túlélőből hatnál kóros elváltozásokat mutatnak a mellkasi röntgenképek, és a betegek több mint negyedének légzési nehézségei vannak.
6. Szív- és érrendszeri problémák: a mellkasi fájdalom és a szívdobogás a leggyakoribb állapotok közé tartoznak.
7. Sérült bőr: majdnem minden ötödik betegnél hajhullás vagy kiütés is jelentkezett.
8. Emésztési problémák: gyakori állapotok a gyomorfájdalom, az étvágytalanság, a hasmenés és a hányás.

„A Covid elleni küzdelem nem ér véget az akut fertőzésből való felépüléssel. A védőoltás a legjobb szövetségesünk a betegség és következményei megelőzésében” – mondta Dr. Paddy Ssentongo, a Penn State Center for Neural Engineering adjunktusa és társkutatója.

Nem teljesen ismertek azok a mechanizmusok, amelyek révén a COVID-19 tartós tüneteket okoz a fertőzésből felgyógyultaknál. Ezeket a vírus által kiváltott immunrendszer-túlterhelés, tartós fertőzés, újrafertőződés vagy megnövekedett autoantitest-termelés okozhatja.

A vírus bejuthat az idegrendszerbe, így a túlélőknél idegrendszeri tünetek jelentkeznek, olyannyira, hogy a "hosszú covid" szindróma neuro-Covid is lehet: a súlyosabban érintett betegeknél az MRI az agyban a szürkeállomány csökkenését mutatja.

A poszt-Covid neurológiai szindróma azon betegek 70%-át érintheti, akiknél mérsékelt és súlyos tünetek jelentkeztek, ami memória-, koncentráció-, alvás- és hangulatzavarokat okoz.

Mindazonáltal a fiatalok és idősek agyában is vannak szerkezeti változások: a stressz és a társas interakciók hiánya vagy drasztikus csökkenése agyszövet elvesztéséhez vezetett olyan területeken, mint a prefrontális kéreg, amelyek főként az impulzusok és érzelmek szabályozásában vesznek részt, és ami nyilvánvalóbb következményekkel jár a gyermekeknél, serdülőknél és időseknél.

A SARS-CoV-2 "igazi" célpontja az agy lehet. Valójában a kórházi kezelést követően a neurológiai és pszichiátriai tünetek dominálnak, míg az összes többi, a légzőszervitől az anyagcsereproblémákig, általában megszűnik vagy stabilizálódik - vélik a kutatók. A Bresciai Egyetem és a milánói Besta Neurológiai Intézet által végzett Covid Next tanulmány a Neurological Sciences folyóiratban jelent meg. (g4media)

Illusztráció: Marcos Cola képe a Pixabay -en.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS