2021. október 25. hétfőBlanka, Bianka
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A véleménynyilvánítás szabadságáért küzdő újságírók kapták a 2021-es Nobel-békedíjat

2021. október 08. 12:08, utolsó frissítés: 13:16

Maria Ressa fülöpszigeteki-amerikai és Dmitrij Muratov orosz újságíró kapja a 2021-es a Nobel-békedíjat - jelentette be a Storting, a norvég parlament által megválasztott öttagú bizottság illetékese, Berit Reiss-Andersen. A Nobel-békedíjról azért döntenek ők, mert annak alapításakor Norvégia és Svédország uniót alkotott.


Az indoklásban az szerepel, hogy a véleménynyilvánítás szabadáságnak a megőrzése érdekében tett erőfeszítéseikért díjazták az újságírókat, ami a bizottság szerint a demokrácia és a tartós béke előfeltétele.



A díjazott újságírók bátran küzdöttek a véleménynyilvánítás szabadságáért a Fülöp-szigeteken és Oroszországban - indokolja a döntését a norvég Nobel-bizottság. Ugyanakkor kiemelik, hogy minden olyan újságírónak is a képviselői a díjazottak, akik kiállnak ezen eszmény mellett egy olyan világban, amelyben a demokráciának és a sajtószabadságnak egyre kedvezőtlenebb feltételekkel kell szembesülnie.

Maria Ressa 2012-ben társalapítója volt a Rappler nevű oknyomozó újságírással portálnak. Az indoklás szerint újságíróként és az újság vezetőjeként a véleménynyilvánítás szabadságának rettenthetetlen védelmezője volt. Kiemelik, hogy kritikusan figyelte a Rodrigo Duterte rezsimjének sokat vitatott, emberéleteket követelő drogellenes hadjáratát. A drogellenes mozgalom áldozatainak a száma olyan magas volt, mintha az állam saját lakossága ellen indított volna háborút. Ugyanakkor azt is dokumentálta/dokumentálták, hogyan használják a közösségi médiát az álhírek terjesztésére, az ellenfelek zaklatására és a közbeszéd manipulálására.

Dmitrij Muratov egyre nagyobb kihívást jelentő körülmények között állt ki a véleménynyilvánítás szabadsága mellett Oroszországban. 1993-ban alapítója volt a Novaja Gazeta lapnak, amelyet 1995-től 24 éven keresztül vezetett főszerkesztőként. Munkájának is köszönhető, hogy a Novaja Gazeta manapság Oroszország talán leginkább független médiaterméke, amelynek tényeken alapuló cikkei fontos információforrásai lettek az orosz társadalom cenzúrázható vonatkozásairól, amiről más lapok ritkán említenek. A Novaja Gazeta 1993-as indulása óta kritikus cikkeket publikált az országban tapasztalható korrupcióról, a rendőri erőszakról, a jogellenes letartóztatásokról, a választási csalásokról és azokról a "trollgyárakról" amelyet az orosz katonai erők használtak fel az ország határain belül és kívül. A cikkeikre az ellenfeleik zaklatással, fenyegetéssel, erőszakkal és gyilkossággal válaszoltak. Az 1993-as indulása óta a lap 6 újságíróját ölték már meg, köztük Anna Politkovszkaját, aki a csecsenföldi háborúról írt leleplező cikket. A Nobel-bizottság kiemeli, hogy Muratov a fenyegetések ellenére sem volt hajlandó változtatni az újság politikáján, és folyamatosan védte az újságíróinak azon jogát, hogy arról írjanak, amiről akarnak, amennyiben megfelelnek az újságírás szakmai és etikai normáinak.

Azt írják, hogy a szabad, független és tényeken alapuló újságírás védelmet nyújt a hatalommal való visszaélés, a hazugság és a háborús propaganda ellen. És a norvég Nobel-bizottság meg van győződve arról, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és az információszabadság hozzájárul a tájékozott nyilvánosság biztosításához. Ezek a jogok alapvető feltételei a demokráciának, és védelmet jelentenek a háborúval és a konfliktusokkal szemben. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS