Az aszimmetrikus organokatalízis kidolgozásáért járt a 2021-es kémiai Nobel
2021. október 06. 13:25, utolsó frissítés: 14:23
A német Benjamin List és a brit David W.C. MacMillan nyerte a 2021-es kémiai Nobel-díjat az aszimmetrikus organokatalízis kidolgozásáért – jelentették be Göran Hansson, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára szerda délben.
BREAKING NEWS:
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 6, 2021
The 2021 #NobelPrize in Chemistry has been awarded to Benjamin List and David W.C. MacMillan “for the development of asymmetric organocatalysis.” pic.twitter.com/SzTJ2Chtge
Az indoklás szerint a két kutató kifejlesztettek egy új, molekuláris építési eszközt: az organokatalízist, ami nagy hatással volt a gyógyszerkutatásra, és segített környezetbarátabbá tenni a kémiát.
Sok kutatási terület és iparág attól függ, hogy a vegyészek képesek-e olyan molekulákat építeni, amelyek rugalmas és tartós anyagokat képeznek, energiát tárolhat az elemekben vagy gátolják a betegségek előrehaladását. Ehhez a munkához katalizátorokra van szükség, amelyek olyan anyagok, amelyek szabályozzák és felgyorsítják a kémiai reakciókat anélkül, hogy a végtermék részévé válnának. Például az autók katalizátorai a kipufogógázokban lévő mérgező anyagokat ártalmatlan molekulákká alakítják. A katalizátorok tehát alapvető eszközök a vegyészek számára, de a kutatók sokáig úgy vélték, hogy – elvileg – csak kétféle katalizátor áll rendelkezésre: fémek és enzimek. Benjamin List és David MacMillan a 2000-es években egymástól függetlenül kifejlesztettek egy harmadik típust: ez az aszimmetrikus organokatalízis, amely kis, organikus katalizátormolekulákra épít.
Az organikus katalizátoroknak van egy stabil szénatomvázuk, amelyekhez aktívabb kémiai csoportok kapcsolódhatnak. Ezek gyakran olyan általános/gyakori elemeket tartalmazhatnak, mint az oxigén, nitrogén, kén vagy foszfor. Ez azt jelenti, hogy ezek a katalizátorokat olcsóbb és környezetkímélőbb előállítani, mint a hagyományos megoldások.
„Ez az elgondolás a katalízisre annyira egyszerű, amennyire zseniáli, és valójában sokan azon csodálkoznak, hogy miért nem jutott ez előbb az eszükbe” – mondta Johan Åqvist, a Nobel-bizottság kémiai részlegének vezetője.
Az organokatalízis elképesztő sebességgel fejlődött 2000 óta. Benjamin List és David MacMillan pedig továbbra is vezető szerepet töltenek be ezen a területen, és bebizonyították, hogy a organikus katalizátorok a kémiai reakciók sokaságát gyorsíthatják meg. Az aszimmentrikus organokatalízissel előállíthatók például új gyógyszerek vagy a napelemek fényelnyelő molekulái. Ily módon az organokatalízis az emberiség nagy hasznára van.
Idén 113. alkalommal osztották ki a kémiai Nobel-díjat. 1901-ben az első díjazott a holland Jacobus Henricus van ‘t Hoff volt. A magyar és magyar születésű Nobel-díjasok közül eddig hárman kaptak kémiai Nobelt: Hevesy György (1943), Oláh György (1994), és az összes kategóriát tekintve utolsó magyar származású díjazott, az Izraelben élő Herskó Ferenc (2004).
Sokan esélyesnek tartották az idei kémiai Nobel-díjra Karikó Katalint is, akinek a kutatásai döntőek voltak a mindennapjainkat másfél éve meghatározó koronavírus-járvány megfékezésében. A Covid-19 elleni vakcina alapját az mRNS-technológia jelenti. Karikó Katalinnak és kutatótársának, Weismannak abban volt döntő szerepe, hogy rájöttek, hogyan juttathatják a sejtekbe biztonságosan az egyedi mRNS-t úgy, hogy ne váltsanak ki ártalmas immunválaszt. Természetes formájában a mRNS információt visz a DNS-től a sejtek riboszómáihoz, ahol az új fehérjék szintézise történik. Az mRNS vakcinák ugyanezen az elven működnek, specifikus proteinek építésére utasítják a sejteket. A Covid-19 elleni oltás esetében például arra veszik rá őket, hogy építsék meg a vírus tüskefehérjéjét, így az immunrendszer megtanulja felismerni a patogént.
Az a tény, hogy idén nem ismerték el Nobel-díjjal Karikó Katalint a kutatásaiért, nem jelenti azt, hogy későbbiekben még nem díjazhatják az emberiség javát szolgáló, paradigmaváltó felfedezéséért. Ezek a Alfred Nobel végrendeletének kitételei. Sőt, a hozzáértők szerint inkább az lett volna meglepő, ha már idén megkapják a díjat. Az esélyeiről még a Nobel-szezon kezdete előtt írtunk egy összefoglalót. A Nobel-hét csütörtökön az irodalmi díj bejelentésével folytatódik, pénteken pedig a békedíj sorsáról döntenek, míg jövő hétfőn az idei közgazdaságtani Nobel-emlékdíjast ismertetik. (hírszerk.)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!