2021. szeptember 25. szombatEufrozina, Kende
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Szakember tanácsai: mit tehetsz, hogy csökkentsd a környezetedben a negyedik hullám hatását?

2021. szeptember 07. 12:35, utolsó frissítés: 12:35

Fejér Szilárd kémikus, kutató, a Pro-Vitam klinika laboratóriumának vezetője a Covid-19 világjárvány negyedik hulláma kapcsán hat pontba összefoglalva ad tanácsot, hogy miként csökkenthetjük egyéni szinten a Delta vírusvariáns terjedését.


A közösségi médián közzétett hétfői "Koronaposzt" bejegyzésében arról számolt be, hogy meglátása szerint Romániában nem kell megvárni a szeptember közepét, hogy elérjük a napi 2000-es megfertőződési esetszámokat: „meglesz az ezen a héten is” – írja.

Magyarázatképpen kifejti, hogy a gyorsuló ütemben növekvő esetszámok ellenére nem lát semmilyen felkészülést az iskolakezdésre, azon kívül, hogy a kormány elegánsan felemelte a jelenléti oktatás felfüggesztéséhez szükséges fertőzöttségi rátát 6 ezrelékre.

„A politikai, tragikomédiába illő csatározások közvetve segítik a Delta variáns térnyerését, mivel még jobban aláássák az emberek hatóságokba vetett bizalmát. Amúgy sem állunk ezzel túl jól, ezért is ilyen sikeres nálunk a dezinformációs, oltásellenes álhír-kampány, ami manapság már szórólapokon is visszaköszön, nem csak a közösségi oldalakon és a mainstream médiában. Románia a maga 29%-os átoltottsági rátájával igencsak rontja az EU statisztikáját, ahol már 70% körüli ez a ráta.” (Szerk. megjegyz.: a kedden közzétett hivatalos adatok szerint 31%-os az átoltottsági arány.)

A Sars-Cov-2 vírus okozta világjárványt követő és elemző kutató ehhez hozzáteszi, hogy „ha már konkrét intézkedésekben nem bízhatunk”, akkor egyéni szinten a következőket tehetjük annak érdekében, hogy a Delta-hullám hatását csökkentsük a személyes környezetünkben:

1. Ha még nem vagyunk beoltva, még talán nem késtük le annak az esélyét, hogy az oltásnak köszönhetően mi vagy egy hozzátartozónk kórházba kerüljön és megszívja. Oltassuk be magunkat, és a 12 évnél idősebb gyerekeinket is. Nem, az oltás NEM okoz meddőséget. A világon már szinte 5,5 milliárd vakcinaadagot adtak be, mégsem maradtak a nőgyógyászok munka nélkül sehol. Érdekes módon a COVID-19 betegség sem okoz meddőséget, legalábbis nincsen erre utaló adat, KIVÉVE ha éppen belehal a fertőzött személy, ilyen esetben a meddőség magától értetődően bekövetkezik. Romániában kb. 700-800 nemzőképes nő halt meg koronavírus-fertőzésben eddig.

2. A maszkviselés-távolságtartás kombónak, meg persze a koronavírus-járványnak köszönhetően az influenzajárvány elmaradt a tavalyi szezonban, mivel a koronavírus jóval fertőzőképesebb, és kiszorította az influenzát. Ha valamelyik családtagunknak meghűléses tünetei vannak, az első, amire gondolnunk kell, az, hogy koronavírussal fertőzött. Ilyenkor érdemes azonnal kérni a tesztelést (PCR), vagy letesztelni magunkat gyorsteszttel: nem csak a tüneteket mutató személyt, hanem mindenkit, aki vele egy háztartásban él, a Delta variáns ugyanis mindenkit megfertőz, aki nincs beoltva és előzőleg nem esett át a fertőzésen, ha egy háztartásban van egy fertőzött személlyel, akit nem izoláltak idejében. Esetenként még azokat is, akik be vannak oltva, vagy átestek a fertőzésen, de szerencsére ezek már jóval kisebb eséllyel kerülnek kórházba.

3. Kérjünk tájékoztatást az óvodától/iskolától, vagy az oktató pedagógusoktól, hogy a gyerekünkkel érintkező felnőtt személyek felvették-e az oltást, vagy bizonyítottan átestek-e a betegségen. Nyugodtan el lehet vonatkoztatni bármilyen személyiségi jogoktól, mert a szülőnek joga van tudni, mennyire biztonságos az a hely a negyedik hullám küszöbén, ahol a gyereke eltölt napi 4-8 órát. Én például a negyedik hullám elvonulásáig nem engedem a legkisebb gyerekemet óvodába, hacsak meg nem bizonyosodtam róla, hogy az óvónők, dadusok megfelelő immunitással rendelkeznek. Igen, tudom, hogy Kovászna megyében “nincs vírus”, és az egész cirkusz a “tudjukkik” miatt van, de a pedagógusokba igazán szorulhatna annyi felelősségtudat, hogy ha magukért nem is, de a gyerekekért beoltatják magukat (persze, akinek nem inge, ne vegye magára).

4. A 12 év feletti gyerekeknek, akik bár szeretnék felvenni az oltást, de a szülők nem engedik: minden stratégiát be lehet vetni, ami például egy vidámparki kiruccanásnál működött: a csendes ellenállástól kezdve a hisztizésen át a példamutató rendszerető gyerek szerepéig bármit érdemes kipróbálni. Végső esetben ki lehet kérni a gyerekjogvédelem véleményét (ez engem is érdekelne).

5. Kérjük a gyerekünk pedagógusaitól az érvényes szabályok szigorú betartását, és azt, hogy bármilyen meghűléses tünetet mutató gyereket küldjenek haza, ill. tesztelésre. Fontos továbbá a folyamatos szellőztetés és az is, hogy a gyerekek minél több időt töltsenek a szabadban.

6. Amíg a negyedik hullám alább nem hagy, teszteljük/teszteltessük heti rendszerességgel a közösségbe járó gyerekeinket, és magunkat is, ha még mindig nem vagyunk beoltva, vagy a napokban oltottak be, a védelem kiépüléséig. A nyálból végzett gyorsteszteknek semmi értelme nincs, mert nem megfelelő az érzékenységük. Orrgaratból vagy garatból kell mintát venni, ha otthon szeretnénk tesztelni. Fontos, hogy egy pozitív teszteredménynek következménye is legyen, és ne csak az, hogy meghúzzuk magunkat pár napig otthon, hanem leértesítjük a családorvost, kérjük a kontaktok tesztelését, és meggyőződünk arról, hogy mindenkit értesítettünk, akivel a fertőzött személy kontaktusba kerülhetett.

Fejér Szilárd egy mellékelt ábrán mutatja be a Pro-Vitam klinika laboratóriumában kimutatott, Delta-gyanús, családon belüli kezdődő fertőzési góc PCR-eredményeit mutatja:



„Két személynél a detektált alacsony vírusmennyiség ez esetben nem a fertőzés végét jelzi, náluk a teszt után kezdődtek a tünetek. Ilyen kis vírusmennyiségnél (nagy Ct értékeknél) különben az antigén gyorsteszt nagyon ritkán ad pozitív eredményt, mivel jóval kisebb az érzékenysége a PCR teszteknél” – tette még hozzá. (hírszerk.)

Nyitóképen: Fejér Szilárd, Fotó: Fejér Szilárd Facebook

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS