2021. szeptember 25. szombatEufrozina, Kende
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Delta hullám: az oroszok vagy a britek sorsára jutunk majd ősszel?

2021. július 08. 16:36, utolsó frissítés: 16:36

Fejér Szilárd vegyész, kutató kutató, a Pro-Vitam klinika laboratóriumának vezetője szerint nehéz őszre és télre számíthatunk a koronavírus miatt, hiszen az országban alacsony az átoltottsági arány.


A kutató Facebook-oldalán két példán, az Egyesült Királyságban és Oroszországban fennálló helyzet alapján modellezi, hogy mi történhet nálunk:

A kutató ábrákon mutatja be, hogy az Egyesült Királyság szinte elérte a nyájimmunitást, a felnőtt lakosság 65%-a teljesen immunizált, és további 21% egy dózist már megkapott. Ehhez hozzájön az a tény, hogy a felnőtt lakosság 90 százalékánál találtak SARS-CoV-2 antitesteket a vérben, tehát 10 felnőttből 9 vagy átesett a betegségen, vagy védőoltást kapott, vagy mindkettő. Még ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a delta variánstól az előző fertőzés csak kb. 50%-ban véd meg (ergo, vagy megbetegedsz, vagy nem, ha fertőzöttel kerültél kapcsolatba), még akkor is bőven 70% fölé tehető a védettek száma. Mindeközben meredeken emelkedik a napi fertőzöttek száma, most már 30.000 fölött van, míg a halálozások száma még mindig ennek kb. egy ezreléke, és csak igen lassú növekedést mutat. A fertőzöttek főleg a fiatalabb generációból kerülnek ki, ahol nincs megfelelő immunitás (gyerekek, fiatal felnőttek, akik még nem oltatták be magukat, vagy - ritkábban - csak egy dózist kaptak). Azoknak az új fertőzötteknek a száma, akik mindkét dózist megkapták, nem nulla, de még mindig nagyon kicsi az esélye, hogy kórházba kerüljenek az ilyen személyek. Ez egy egész ideális eset, tehát a védőoltások nagyarányú alkalmazása sikeresen meggyengítette az összefüggést az esetszámok és a halálozás között.

Ezzel szemben ha Oroszországot nézzük, ahol szintén a delta variáns vette át a vezetést, hasonló tempóban, mint Angliában, a napi esetszám most 25.000 körül van, a halálozások pedig új országos rekordokat döntögetnek, napi több mint 700 halottal. Oroszország lakosságának 12%-a kapott két dózist, további 5% kapott egy dózist az oltásból. A nyájimmunitástól messze vannak, a halálozási görbe leköveti a delta variáns által okozott fertőzéseket. "Az ábra bal oldalán bejelöltem egy piros vonallal, hogy körülbelül hol kellene tartson az Egyesült Királyság a napi halálozással, ha ők is messze lennének a nyájimmunitástól. Tehát a védőoltás napi 600 halálozást akadályoz meg a mostani körülmények között náluk" - jegyzi meg ennek kapcsán Fejér.

A brit és orosz fertőzöttségi és elhalálozási arányok alakulása, illetve zölddel a beadott oltásdózisok alakulása. Ábra: Fejér Szilárd FacebookjaA brit és orosz fertőzöttségi és elhalálozási arányok alakulása, illetve zölddel a beadott oltásdózisok alakulása. Ábra: Fejér Szilárd Facebookja


De mi a helyzet, és mi várható nálunk?

Romániában a lakosság 24%-a tekinthető teljesen védettnek a védőoltások által, további 1% egy dózist kapott kétdózisú védőoltásokból, tehát kicsit jobban állunk, mint Oroszország, de a nyájimmunitástól ez nem sok jót jelent.

Fejér szerint az, hogy nyáron sok nem beoltott ember elmegy nyaralni ide-oda, ahol sok nem beoltott emberrel kerül egy légtérbe, motorja lesz a fertőzés terjedésének. "Ezek közül néhány nagyon csúnyán fogja szórni a delta variánst, így a sok nem beoltott emberből páran úgy jönnek haza, hogy sikeresen megfertőződtek, aztán ők szétszórják a variánst itthon, a saját környezetükben. Ha ezt nem csinálják túl sokan, valószínűleg nem lesz belőle probléma, és a helyi fertőzési gócok maguktól eltűnnek, de minél többen hurcolják haza, annál nagyobb az esélye, hogy valahol berobban, és önfenntartóvá válik a fertőzési lánc"- írja a kutató. Innentől kezdve már a hatóság erélyes fellépésén múlik, hogy el tudja-e fojtani, vagy nem a fertőzést. A helyzet súlyosbodásához fog vezetni az is, hogy szeptemberben elkezdődik az iskola, a gyerekek között rohamosan szétterjed a fertőzés, ők hazaviszik a szülőknek, nagyszülőknek, és emelkedni kezd a kórházak terheltsége, és az ezzel összefüggő halálozás is.

Fejér szerint van jó hír is, mégpedig, hogy a vírus nem mutálódhat a végtelenségig, előbb-utóbb kimaxolja a lehetőségeit, és nem tud már fertőzőképesebb lenni, vagy éppen súlyosabb tüneteket okozni, részben amiatt, hogy valamennyire lassan mindenki kapcsolatba kerül a vírussal. Csak hát nem tudjuk, ez mikor fog bekövetkezni, és mi van még a tarsolyában. Minél több ember fertőződik meg, annál nagyobb az esély, hogy megjelenik egy újabb, fittebb variáns. Az Egyesült Királyságban belengetett enyhítésekkel járó rizikó egyrészt az, hogy a gyerekek közötti kontrollálatlan terjedés melegágya lehet az új variánsoknak, másrészt pedig az, hogy COVID-maradványtünetek keseríthetik meg rengeteg fertőzött fiatal életét ezzel a stratégiával, míg a halálozás elfogadható szinten marad. Nálunk viszont, ilyen beoltottság mellett, a halálozás is emelkedni fog. Csak az oltások képesek a súlyos következmények előfordulását féken tartani.

Fejér figyelmezteti azokat, akik még nem oltották be magukat: lehet, hogy most nincs járvány, de hamarosan egészen biztosan lesz. Jobb most kérni az életmentő oltást, mert könnyen meglehet, hogy nemsokára késő lesz. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS