2021. június 22. keddPaulina
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Járványügyi korlátozásokkal tartják a pünkösdszombati zarándoklatot

2021. május 22. 12:27, utolsó frissítés: 2021. május 23. 00:03

Járványügyi korlátozások közepette tartják Csíksomlyón a hagyományos pünkösdszombati zarándoklatot.


A csíksomlyói hegynyeregbe érkező zarándokokat önkéntesek figyelmeztetik a maszkviselés kötelezettségére, és irányítják az egyes tájegységek számára kijelölt szektorok felé.

A csíksomlyói búcsúra tartó csíkmadarasi keresztalja gyalogos zarándoklata 2021. május 22-én reggel. Fotó: MTI/Veres NándorA csíksomlyói búcsúra tartó csíkmadarasi keresztalja gyalogos zarándoklata 2021. május 22-én reggel. Fotó: MTI/Veres Nándor


A zarándoklat szabályairól Kovács Gergely gyulafehérvári érsek tájékoztatta múlt héten a plébániákat. Mint közölte: idén nincs lehetőség az autóbuszos zarándoklatra, a hívek csak gyalog, kerékpárral, személygépkocsival érkezhettek Csíkszeredába és a város határában lévő hegynyeregbe.

Az érseki körlevél 22 ezerben korlátozta a távolról érkező zarándokok számát, és arra is kitért, hogy kitűző nélkül csak a csíkszeredaiak vehetnek részt a búcsún. Később a város és a megye elöljárói pontosították, hogy ajánlott a kitűző, de az is felmehet a hegynyeregbe, aki korábban nem szerezte meg a plébániáján keresztül a belépőt.

Szombaton a zarándokok az irataik, kitűzőik ellenőrzése nélkül léphettek be a szentmise helyszínére, ahol a családok kis csoportjai egymástól távolságot tartva foglalták el helyüket a zöld gyepen.

Székelyföld megannyi településéről gyalogos zarándokok „menetoszlopai” érkeztek a helyszínre. A zarándokok többsége idén Erdélyből érkezett. A gyakran változó, kiszámíthatatlan járványügyi szabályozások megnehezítették a külföldi zarándokok részvételét.

A hithez, a Szűz Máriához, a Csíksomlyóhoz való ragaszkodást hirdette prédikációjában a pünkösdszombati búcsú szónoka, a moldvai származású Salamon József gyimesbükki plébános.

Salamon József szülőföldje szóhasználatával élve jelentette ki, hogy „honn vannak”, vagyis otthonukban érzik magukat a csíksomlyói hegynyeregben a fogadalmi búcsú zarándokai.

Megjegyezte: a moldvai csángók számára Csíksomlyó évszázadokon át „a lelki oázist jelentette”, ahová eljőve anyanyelvükön imádkozhattak, énekelhettek, ahol önmagukra találtak, és megerősödtek.

„Amíg ez a ragaszkodás él a lelkekben Csíksomlyó iránt (...), lesz jövőnk, hitünk, lesznek értékeink, lesz elképzelés a jövőről” – hangoztatta.

Salamon József megemlítette: a csíksomlyói zarándokok kereszt alatt, sokan vándorbottal a kezükben jöttek a hegynyeregbe. Felidézte: amikor 1949-ben Márton Áron püspök a Gyimesekben bérmált, elterjedt a hír, hogy a kommunista hatóságok le akarják tartóztatni. A gyimesbükkiek ünneplő ruhába öltözve, támaszként és oltalmazóként használt bottal a kezükben kísérték a püspöküket Csíksomlyóra. Egymást védték a zászló és a kereszt oltalma alatt.

„Továbbra is haladjunk azon az úton, amely megerősít bennünket igazi összefogásban, egységben a nagyjainkkal együtt” – jelentette ki a szónok. Arra is kitért prédikációjában, hogy ha mindenki annyi időt szánna a jó terjesztésére, mint a bűnbakok keresésére, és a maga igazának az igazolására, hatalmas lenne az előrehaladás.

A búcsús szentmisét Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök mutatta be.

Az idei búcsú sajátos színfoltja volt Molnár Levente székelyföldi származású operaénekes, aki a zarándoklat világi fővédnökségét vállalta. A világhírű bariton Máriapócsról indulva részben gyalog tette meg az utat Csíksomlyóra, és elhozta az útba ejtett közösségek imaszalagjait. Molnár Levente a mise kezdete előtt elénekelte a palóc himnuszt, és elmondta: zarándoklatát a nemzet egységéért ajánlotta fel.

A búcsún kevesebben vettek részt, mint a járvány előtti alkalmakkor, de a tömeg most is betöltötte a hegynyerget.
(MTI)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS