Hogyan alakul a beoltottak immunitása? Dr. Fejér Szilárd egy immunválasz-monitorizálási projektet indított el
2021. február 08. 16:58, utolsó frissítés: 17:41
Fejér Szilárd vegyész, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Pro Vitam diagnosztikai központ kutatója Facebook-oldalán tette közzé azokat az eredményeket, amelyek kimutatják, hogy milyen immunválaszokat mértek oltás után egy általuk megfigyelt 30 fős csoportban. A csoport tagjai olyan egészségügyi szakemberek, akik már bekapták az oltás mindkét adagját, és önkéntesen vesznek részt ezekben a mérésekben. A kutató szerint a ProVitam az első laboratórium az országban, amely elkezdte monitorizálni az immunválasz alakulását.
„30 személynél, akinek már eltelt több mint 1 hét a második védőoltás óta, mindenkinek van kimutatható mennyiségben SARS-CoV-2 IgG antitestje. Ha szigorúak akarunk lenni, egyetlen személynél nem került még a pozitív tartományba a mért mennyiség (1 fölött pozitív, neki 0,93 a második oltás után 1 héttel), tehát ebben az esetben a megfelelő mennyiségű antitestet termelt személyek részaránya 97%. Ha még szigorúbbak akarunk lenni, akkor a 30-ból 3 személynek lustább az immunválasza (10%), az összes többinek 2,5 fölött van ez az érték (90%). 1,6-os érték fölött valószínűleg van annyi antitest, hogy adományozhat a delikvens konvaleszcens plazmát” – írja Fejér Szilárd.
A két mellékelt ábra csak a függőleges tengelyben különbözik: az első lineáris (jobban látszik a tág tartomány, amelyben mozognak a koronavírus-fertőzésen átesett személyek antitest-értékei), a második logaritmikus (jobban látszik az alacsony értékek változása). A piros vonal pedig a képzeletbeli választóvonal a fertőzésen átesett és át nem esett résztvevők adatai között.
A szakember azt is tisztázza, hogy a szervezetnek időre van szüksége, hogy megfelelő mennyiségben és főleg minőségben termelje az antitesteket, ennek pedig lehet köze a védelem fokozatos felépüléséhez.
Kétféle ember van azokból is, akik oltást kaptak, írja Fejér Szilárd: olyan, aki átesett a koronavíruson, és olyan, aki nem. A két csoport antitest-dinamikája élesen elkülönül a teljes vizsgált időtartam során. A volt koronavírusos résztvevőknél az oltás után 7-10 napra kiugrik a jó minőségű antitestek mennyisége, és utána nem változik számottevően a 30 nap során, még az emlékeztető oltás beadása után sem láttak nagy változást. A fertőzésen korábban át nem esett személyeknél az antitest-mennyisége nagyot ugrik a második oltás következtében (meredekebb változás 21 és 28 nap között).
A koronavíruson átesett beoltottak antitest-mennyisége átlagban duplája a “sima” beoltottak antitest-mennyiségének, az oltás után 28-30 nappal. Érdekes követni, hogyan alakul a következő hónapok során a két csoport antitestje.
A kutató szerint, ha valaki tudni szeretné, hogy átesett-e a koronavírus-fertőzésen az elmúlt 6-8 hónapban, akkor nem kell egyebet csinálnia, mint az első oltás után egy héttel megméreti a SARS-CoV-2 IgG antitest-szintjét. Ha nagy mennyiséget mérnek, akkor biztos átesett, attól függetlenül, hogy volt-e mérhető IgG antitest-szintje az oltás előtt. Viszont, egy negatív eredmény nem zárja ki az olyan fertőzést, amelynél az immunrendszer nem erőltette meg magát, és nem kellett antitestet gyártson.
A szakember a saját tapasztalatát is megosztotta az olvasókkal, mely szerint: „a második oltás során bekövetkező immunválaszt a saját bőrömön éreztem, oltás után 16 órával kezdődő magas láz és izomfájdalom formájában. Lett jó sok antitestem, tehát most már abszolút elhanyagolható az esélye annak, hogy a különböző szétmutálódott variánsok megjelenéséig kórházi jelenlétemmel terhelném az egészségügyi rendszert koronavírus-fertőzés miatt.”
Aki többet szeretne megtudni, kövesse Fejér Szilárd Facebook-oldalát, ahol a kutató közérthetően oszt meg hasznos információkat a koronavírusos fertőzéssel és az oltással kapcsolatosan.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!