Az okos emberek boldogabbak, ha kevés barátjuk van
2016. március 22. 17:42, utolsó frissítés: 2016. március 24. 11:45
Az intelligens emberek kevésbé elégedettek az életükkel, ha sok időt töltenek a barátaikkal - derítette ki két evolúciós pszichológiával foglalkozó szakember. Satoshi Kanazawa, a London School of Economics pszichológusa és Norman Li, a Singapore Management University pszichológusa a kutatásukban arra keresték a választ, hogy mitől érezzük magunkat boldognak.
A kutatásban összese 15 ezer 18-28 év közötti személyt kérdeztek meg. Az volt felvetésük, hogy azok az életkörülmények, amelyek a vadászó és gyűjtögető őseinket boldoggá tették, talán a jelenben is növelhetik a boldogságérzetünket.
Először azt találták, hogy azok az emberek, akik sűrűbben lakott területeken élnek általában elégedetlenebbek az életükkel. Majd arra is rájöttek, hogy minél többször találkozik a közeli barátaival egy személy, annál nagyobb az önbevalláson alapuló boldogságérzete. De minden esetben volt egy kivétel, az átlagnál intelligensebb emberek esetében ez az összefüggés kevésbé korrelált, sőt akár még meg is fordultatott.
A kutatók megpróbálták megmagyarázni a jelenséget. Carol Graham, a boldogság közgazdaságtani szerepét kutató szakember szerint az igazán intelligens emberek inkább a hosszú távú célkitűzéseikre koncentrálnak, amiben a gyakori társadalmi érintkezéseik hátráltathatják. Például egy rák gyógyításán fáradozó orvost hátráltat a célja elérésében, ha gyakran kell a barátaival találkozzon, és nem koncentrálhat teljesen a problémára, ami miatt boldogtalanabb.
Kanazawa és Li más magyarázatot is talált arra, hogy az átlagnál intelligensebb embereket miért zavarja kevésbé, ha sűrűn lakott területen élnek. Ők abból indultak ki, hogy az emberi agy az ősi, szavannai környezetnek megfelelően fejlődött ki, ahol nagyjából ahhoz hasonló volt a népsűrűség, mint manapság a vidéki Alaszkában, tehát kevesebb, mint egy ember négyzetkilométerenként. A társadalmi érintkezések terén pedig nagyjából 150 fős csoportokban éltek az őseink, életen át tartó baráti, szövetségesi viszonyban.
A tipikus emberi élet viszont rengeteget változott azóta, és a kutatók szerint lehetséges, hogy a biológia nem volt képes lépést tartani vele. Eltérés lehet aközött, amihez az agyunk és a szervezetünk kifejelődött, illetve aközött, ahogyan most élünk. Kanazawa és Li szerint pedig az okosabb emberek egyszerűen könnyebben alkalmazkodtak az új környezethez, nagyobb aránybán oldják meg a felmerülő új problémákat. Így az átlagnál intelligensebbek egyszerűen jobban alkalmazkodnak a modern kor találmányaihoz, így a populáció sűrűsége kevésbé gyakorol negatív hatást az általános közérzetükre.
A felmérés eredményét a British Journal of Psychology szaklapban tették közzé az elmúlt hónapban. (washingtonpost.com)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!