Bukarestben voltak a legnagyobb dugók tavaly az európai városok közül
2015. október 22. 13:40, utolsó frissítés: 14:38
Az európai városok közül tavaly Bukarestben voltak a legnagyobb közlekedési dugók - közölte csütörtökön a Hotnews.ro hírportál egy kétszáz nagyvárosra kiterjedő nemzetközi felmérés adatait ismertetve.
Az Európai Újjáépítési Fejlesztési Bank által finanszírozott felmérést egy GPS-készülékeket gyártó cég készítette. A dokumentum a vizsgált városok közlekedési leterheltségét egy úgynevezett "torlódási faktor" alapján hasonlította össze, amely százalékban fejezi ki, mennyivel hosszabbodik a vizsgált menetidő az éjszakai (alacsony forgalmú) időszakhoz képest.
Tavaly 41 százalékos átlagos torlódási faktorral Bukarest bizonyult közlekedési szempontból Európa legzsúfoltabb városának, megelőzve Varsót (40 százalék), Rómát (38 százalék), Londont (37 százalék) és Marseille-t (36 százalék). A globális "dugó-rangsort" Isztambul vezeti (58), majd Mexikóváros (55), Rio de Janeiro (51) és Moszkva (50) következik.
Bukarestben a legnagyobb dugók kedden reggel és péntek este alakulnak ki, amikor a torlódási faktor 85 százalékot is meghaladja, de a hétköznapi csúcsidőben is - reggel 7 és 9, illetve délután 4 és 6 óra között - a menetidő több mint 70 százalékkal hosszabb, mint az éjszakai órákban.
A bukarestiek átlagosan 2,7 utat tesznek meg naponta, jóval kevesebbet, mint a párizsiak (4,2), budapestiek (3,6), vagy az amszterdamiak (3,1). Az, hogy a fővárosban mégis nagyobb dugók alakultnak ki, főleg a tömegközlekedés alacsony hatékonyságának tulajdonítható.
A fővárosnak a következő 15 évre kidolgozott közlekedésfejlesztési tanulmánya rámutat, hogy a buszok és villamosok azért sem vonzóak, mert nem biztosítanak számukra megfelelő elsőbbséget: a főutakon sincsenek mindenütt buszsávok kialakítva, vagy nem tartják tiszteletben őket. Az is naponta előfordul, hogy a szűk utcákban kanyargó villamossíneket elfoglalják a szabálytalanul parkoló autók, amelyeket legtöbbször a villamos utasai próbálnak félretenni az útból.
A statisztikák szerint a bukarestiek mintegy fele autóba ül, ha egy kilométernél nagyobb távolságokra kell utaznia. A város útvonalait szabálytalanul parkoló autók tízezrei szűkítik, de a kialakított parkolóhelyeken sem kell 1,5 lejnél többet fizetni óránként.
A tanulmány a megoldási javaslatok között a parkolási díjak drasztikus emelését, valamint a felszíni tömegközlekedés és a metróhálózat összehangolását említi (a metrót egy másik vállalat üzemelteti), mivel jelenleg az átszállási lehetőség korlátozott. A bukaresti városvezetés a kerékpárutak hálózatának fejlesztésétől és a tömegközlekedés korszerűsítésétől reméli, hogy a következő másfél évtizedben leszoktatja a bukarestiek legalább egyharmadát a mindennapos autóhasználatról. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!