Elhízás: gének vagy barátok a felelősek?
2008. július 29. 17:22, utolsó frissítés: 17:27
A felnőttkori kövérség kritikus időszakát az élet első hónapjai jelentik. A meglepő és sokak számára lehangoló tudományos tanulmányt az American Journal of Clinical Nutrition folyóirat közölte.
Közben a brit tudósok sem tétlenkedtek: kiderítették, az elhízást okozó gént hordozó személyek már gyerekkorukban nehezebben kontrollálják étvágyukat, mint "normális" társaik. Egy nemzetközi kutatócsoport pedig azt derítette ki: a kövér barátok tudat alatt
arra késztetnek, egyél te is többet.
Számos kutatócsoport foglalkozik az elhízás, a kövérség kérdéseivel, mert a súlytöbblet a világszerte legtöbb halált okozó szív- és érbetegségek egyik fontos kockázati tényezője. A tudományos érdeklődést tovább fokozta, hogy az elhízás nem csak a felnőttek, hanem a gyermekek között is igen gyakori: az Egyesült Államokban ma a gyerekek egyharmada fölösleges kilókat cipel magán.
Az ember abban is különbözik a többi emlőstől, hogy a magzat már az anyaméhben igen sok zsírt halmoz föl a testében. Régebben ezt azzal magyarázták, hogy a szigetelő zsírréteggel helyettesítjük azt a szőrbundát, amely sok emlősön már születéskor ott van.
A legújabb tanulmányok szerint ez a magyarázat gyenge lábon áll. Valószínűbb, hogy a többi újszülötthöz képest
az ember sokkal nagyobb agyát kell védeni,
épségét biztosítani a zsírszöveti energiatartalék formájában, ha bármilyen okból az élet legkorábbi szakában a külső, szülői, gondozói segítség szünetelne.
A fejlődéstan szakemberei szerint az élet korai szakában működő szabályozás a későbbiekben is jelen van. Az utóbbi években több vizsgálatban összehasonlították a kisgyerekkori súlynövekedés és a felnőttkori testsúly mértékét.
Egy finn munkacsoport Hilkka Ylihärsilä vezetésével kimutatta, hogyan viszonyult csaknem kétezer, jelenleg 56-70 éves férfi és nő testtömegindexe születési súlyához, illetve gyermekkori súlynövekedéséhez.
Azok a finn felnőttek, akiknek a testtömege 2-11 éves korban az átlagosnál gyorsabban növekedett, felnőttkorukban is nagyobbak lettek, főleg a zsírszövet aránya fokozódott jelentősen.
Brit tudósok kutatásai ugyanakkor kiderítették: azok a gyerekek, akiknél kimutatták azt a gént, amely egyértelműen az elhízáshoz kapcsolható,
nehezebben kontrollálják étvágyukat,
mint azok, akik nem hordozzák a gént. Korábbi vizsgálatok szerint az elhízás génjének, az FTO-nak két változata van, s amennyiben az egyén mindkét mutációt hordozza, testsúlya az átlaghoz képest 3 kilogrammal több, míg ha csupán az egyik variánst, akkor 1,5 kilogrammal.
A University College London és a King's College London pszichiátriai intézetének munkatársai, akik kutatásaikról a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism című szaklapban számoltak be, háromezer 8 és 11 év közötti gyermeknél vizsgálták, hogy az FTO-gén miként befolyásolja az étvágyat, valamint a kalóriák elégetését.
A résztvevőknél megmérték a magasságot, a testsúlyt, valamint a derék körfogatát, majd a gyermekek szüleivel kitöltettek egy kérdőívet, amelyben csemetéjük étkezési szokásairól vallottak.
Mint kiderült, azok a gyermekek, akik a gén kockázatosabb változatát hordozták, az átlagnál nehezebben voltak képesek megállapítani, hogy jóllaktak-e vagy sem, s ily módon
rendszeresen többet ettek a kelleténél.
A gén és az étvágy kapcsolata azonos volt, függetlenül a résztvevők korától, nemétől, családi háttérétől és testtömegindexétől.
A kutatást irányító Jane Wardle professzor szerint a gén jelenléte nem jelenti automatikusan, hogy hordozóik túlsúlyosak, ám hajlamosabbak többet enni a kelleténél.
"Ez védtelenebbé teszi őket a modern környezet ártalmaival szemben, miközben állandóan a bőséges ételkínálat és a hatalmas adagok kísértésével kell megküzdenünk" - mondta a tudós.
A túlsúlyért azonban a gének mellett a társaság is felelős - legalábbis erre a következtetésre jutott egy nemzetközi tudóscsoport jutott erre a megállapításra, amely 27 ezer európai személyt vizsgált.
A Warwick Egyetem, a Darthmouth Főiskola és a Leuven Egyetem kutatócsoportjának tanulmánya az utánzó elhízásnak keresztelt jelenségről arra világított rá, hogy a környezet túlsúlyossága miatt az ember
feljogosítva érzi magát arra, hogy felszedjen pár fölösleges kilót.
Andrew Oswald, a Warwick Egyetem professzora arra kereste a választ, hogy miközben mindenki tudja, hogy egyre több kalóriát fogyasztanak az emberek, nem derül ki, vajon miért esznek többet.
Szerinte a kutatók eddig nem tapintottak rá a lényegre: az elhízottak számának növekedését nem pszichikai, hanem társadalmi jelenségként kell kezelni. "Az embereket a relatív összehasonlítás befolyásolja, és a normák megváltoztak, sőt továbbra is változóban vannak" - állította Oswald.
Egy vezető amerikai szakértő szerint viszont nem szabad csupán a társadalmi hatások számlájára írni a jelenséget. "Ha valakit olyanok vesznek körül a baráti körében vagy akár a családjában, akik túlsúlyosak, olyan környezetben él, ahol feltehetően nagy mennyiségben akad egészségtelen élelmiszer" - idézte a BBC David Haslamet.
Forrás: MTI
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
