2023. február 8. szerdaAranka
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Anya, te mit teszel az éghajlatváltozás ellen?

Gereöffy Andrea 2009. június 30. 15:36, utolsó frissítés: 15:44

Próbálkozik-e eléggé a média, hogy felrázza a fejlett világ lakóit, és életmódváltásra bírja őket, és mit tesznek a multik, hogy a zöld trendnek megfeleljenek?



Néha el-elfelejti az ember, hogy vigyázni kéne, hogy mit használunk. Sakkor mi van, ha műanyagüveges vizet vagy dobozos kólát veszek, sakkor mi van ha egy órát tusolok, sakkor mi van, ha éjjelre úgy hagyom a számítógépet, tévét, villanyt, telefontöltőt. Ha belegondolunk, tudjuk, hogy ez nem helyes – hála földrajztanárnőinknek és Captain Planetnek.

De nem mindig gondolunk bele. Úgy, hogy jó, ha néha történik valami, ami eszünkbe juttatja.

A június 23-26 között lezajlott Zöld Hét Brüsszelben elsősorban egy környezetpolitikai esemény. De a hatalmas túljelentkezés mutatta, az embereket érdekli, hogy mi történik, mi ez az egész – és, hogy mit tesz a mindenkori kormányzás. "Éghajlatváltozás" mint szó és címszó gyakran megjelenik, de egy koherens üzenet arról, hogy hogy is, mint is, mik a veszélyek, mik az esélyeink, már ritkábban hallható.

Van annyira friss és dinamikus ez a téma, hogy a tankönyvek és iskolaprogramok aligha tudják követni. Információink többsége a médiából származik. A konferencián felvetett kérdések egyike arra keresi a választ, hogy sikerülhet-e a médiának mobilizálni a fejlett világ lakóit. Vagy egyáltalán, próbálkozik-e eléggé.



Mivel itt tömegek mozgósításáról van szó, világos, hogy az éghajlatváltozás elleni harcban nagy szerep jut a médiának. Mire is van szükség, hogy sikerrel járjon? Több információra kutatóközpontok, Európai Bizottság részéről? Nem, nem, rázzák a fejüket a nézőtéren ülő újságírók. Így is túl sok az információ, épp az a baj, hogy alig lehet "felszeletelni", megragadni. Az a gond, hogy az éghajlatváltozás nem egyértelmű sztori. Hurrikánok, rekord-melegek, hó nélküli síparadicsomok – ez hír, az emberek, újságírók sajnálkoznak, de nem kötik össze mindezt a saját szokásaikkal. Csóválják a fejüket, majd beülnek a sportkocsijukba, felhúzzák a légkondit, és elhajtanak.

És hát pont ez lenne a szerepe a médiának – hogy mediáljon az északi sark olvadó jégtáblái, Indonézia viharai és a mi kis poros hétköznapjaink között. Lehetetlen elvárás?


The Age of Stupid: film és mozgalom

Franny Armstrong filmrendező egyike azoknak, akik rendületlenül próbálkoznak. A konferencián elmondta: a filmrendező szerepe, hogy emocionális oldalról, minél kreatívabban mutasson be egy problémát. Ám hagyományos esetben a nézőben keltett érzéseken túl nincs felelőssége. Új filmjével, a The Age of Stupiddal, szeretne ezen túllépni, egy mozgalmat, konkrét tenni akarást elindítani.



Szeptemberben 65 ország mozijában egyszerre fogják bemutatni a filmet, majd az utána következő videó-konferencián bárki a Föld különböző pontján levő mozikból hozzászólhat a beszélgetéshez. A film körül egy "Not Stupid" névre hallgató mozgalom van elindulóban. Mindennek a közelebbi célja a decemberi, koppenhágai találkozó előkészítése. Ha a politikusok egyezményét akarjuk, elég ember kell elég hangosan mondja, hogy kész változtatni az életstílusán.

Míg az Age of Stupid még csak most tárgyalja a szerződéseket a nagy mozikkal, egy másik film, a Home Európa szerte megnézhető a mozikban, több nyelven, sőt, akár ingyen is a YouTube-on. A nagy divatmárkák által finanszírozott film gyönyörű képekben, pozitívan de kellő szigorral beszél a klímaváltozásról, a túlzott fogyasztás hatásairól. Ők is működtetnek egy egész figyelemfelkeltő kampányt a film körül.

Míg Franny Armstrong filmje inkább a Michael Moore-kategóriába íródik be, a Home stílusa a National Geographicra emlékeztet. Az üzenet nagyjából azonos. A két szemszög erősíti, kiegészíti egymást, de az embernek az az érzése, még bőven belefér több szemszög és még több műsor, cikk, film. Az éghajlatváltozás kifogyhatatlan témának tűnik.

Erre bazírozhat a brit székhelyű Green TV. Ez egy olyan on-line tévé/videó web-tár, ami arról készít, illetve arról gyűjt össze videókat, blogokat, cikkeket, hogyan kell/lehet "zölden" élni. Építkezés, gyereknevelés, mosás, főzés – életünk szinte minden terére adnak tippeket.

Ezek azonban a kilógó példák. A tévék, nagy újságok többsége ritkán találja elég vonzónak az éghajlatváltozás témáját – és így igaz, kell hozzá egy adag találékonyság, hogy ez a téma eladható legyen.


Multik üzenete

Idén kilencedik alkalommal szervezte meg az EB a Zöld Hetet. Ez lehet az oka, hogy a „szokásos” kiállítók helyett, mint a WWF vagy a Greenpeace, amelyek minden bizonnyal dominálták az előző kiállításokat, idén szép számban találtunk a 62 standon kiállítók között multinacionális cégeket és önkormányzatokat. Ím, nekik is megadatik az esély, hogy kimutathassák zöld oldalukat. A cégek esetében nem az tűnt meglepőnek, amit tesznek és amire újabban odafigyelnek, hanem az, hogy eddig ezeket nem tették.

A Unilever standján a hölgy Lipton teával kínál. Amelyet jelenleg 50 százalékban „fenntartható és etikus” teaültetvényről származó teából gyártanak. Itt az embereket megfizetik és közösségi létesítményeket finanszíroznak számukra – vagyis 50 százalék Rainforest Allience certified tea. Ezek szerint a másik 50 százaléknyi tea sejtelmes körülmények között dolgozó emberek munkája? Ez a tea 10-15 százalékkal költségesebb, mint a „rendes” tea, hívja fel a figyelmemet a hölgy.

Versenyhelyzetben, piacgazdaságban nem előny többet költeni a nyersanyagra – vagyis a dolgozó emberekre. De hát a többi nagy teacég mit csinál? Bizonyára valakitől várja a jó példát. Minden esetre a jövő derűs, Liptonéknál 2015-ig az összes tea ilyen megbízható forrású teaültetvényről fog származni. (Addig is, igyekezzünk a kert végében növő mentából, árok parti bodzából teát főzni, mert akkor nem kell a bagóért izzadó indiaiakra gondoljunk.)

A második példa a pálmaolaj – amely számos kozmetikum alapja (lásd dobozokon található „összetevők” rovat). Ezzel az volna ugyebár a probléma, hogy az őserdőt irtjuk hozzá. Úgy tűnik, a Unilever esetében pont az indonéziai és malajziai őserdőket, ugyanis a jó példa értelmében ott kezdeményeztek egy kerekasztalt, ahol az idei évtől kezdve a kormányzattal, nem kormányzati szervezetekkel közösen előre megbeszélik, hogy hova is lenne a legkevésbé káros új pálmaültetvényeket létesíteni. (A jó öreg Doina tejet nem tudom miből gyártják, de biztos nem az őserdőt irtják hozzá, és nem is húz kondenzcsíkot az a járgány, amivel a piac melletti kisüzletbe érkezik.)


Kevesebb mosópor, környezetbarát tűzoltás

A mosóporokkal, és főleg a mosóporokban található illatanyagokkal nincs mit tenni (a Unilever egyelőre nem próbálkozik bio-termékekkel). Különben is a felmérések értelmében nem is igazán a mosópor a probléma, hanem a mosóporhasználat. A mosási szokások megváltoztatására a Unilever egy olyan kampányt finanszíroz, amely arra tanítja az embereket, hogyan spóroljanak a mosással: kevesebb hőfokon, csak tele gépet indítani stb. Elég dicséretes, ha arra gondolunk, ez a kampány végül is arra hivatott az embereket rávezetni, hogy kevesebb mosóport használjanak (kíváncsian várom, hogy hozzánk elér-e majd ebből a kampányból valami).

Továbbmenve, a 3M standján egy akváriumot, és az akváriumba állított számítógépet találunk. Mert ki gondolta volna, hogy a tűzoltók nagy cégek drága irodáiban nem vizet, hanem egy igencsak környezetszennyező folyadékot használnak, amely tűzoltáskor nem teszi tönkre a számítógépeket, drága elektronikai berendezést. Erre kínál egy kevésbé szennyező alternatívát a 3M – az újrahasznosított papírból gyártott Post-It-ok mellett.

A Microsoft standján egy hatalmas képernyő (valószínülegy az ilyenek védelmére való a 3M-es folyadék). Mit csinálhat a Zöld Héten a Microsoft? Nos, olyan szoftvert és hardvert, amely segít a környezetváltozás elleni harcban (!). Például az Európai Bizottság támogatásával kifejlesztett „virtual earth” programot, amely segítségével ki-ki megnézheti műholdfelvételről Európa vizeit, és Európa vizeinek a vízminőségét. Ha pedig az emberek úgy választanak majd nyaralás-helyszínt, hogy hol tisztább a víz, akkor a kormányzatok is jobban odafigyelnek majd a tenger- és tópartok tisztaságára.



Hardver kategóriában egy olyan USB sticket fejlesztettek ki a Fiatnak, amelyet betehetsz az autóba vezetés közben, és hazaérve a számítógép előtt kielemezheted, hogy hogy vezettél, hol lehetett volna spórolni, kedvesebben, környezetbarátabban vezetni. Egy másik fajta USB stick arra az esetre való, ha a számítógépnek éjszaka is működni kell – ezzel az USB stick-el a számítógép kikapcsolva is elvégzi a feladatát. Például ha filmet tölt le az ember – jegyzem meg, de a Microsoft-os kolléga nemigen tartja viccesnek.

Következő példa a 360 fokban látó kamera, és kamerához kötött telefonkészülék, amelyet a Volvoval közösen fejlesztett ki a Microsoft. Konferencia-telefonbeszélgetéseknél lehet használni: a képernyőn látod a világ másik felén asztal körül ülő embereket (mind), a beszélőt, a powerpointos bemutatóját, semmi szükség tehát konferenciákra utazgatni. A bizonyító eseményen egy 150 fős, egész napos konferenciát tartottak meg így, „virtuálisan”. Mondjuk egyelőre csillagászati összegbe kerül, de: létezik.


Zöld bizniszek

A multik után sokkal érdekesebb az ESWET névre hallgató „business community” standja (European Suppliers of Waste to Energy Technology). Innen kiderül, van olyan technológia, amellyel a nem-újrahasznosítható szemetet elégetni, az égésből származó energiát felfogni, és a kibocsátott szennyező gázokat hatékonyan szűrni lehet, olyannyira, hogy a kipufogógázas városok levegőjénél tisztább levegő jön ki az üzemből.

Az önkormányzatok is mutatnak érdekes példákat. Egy kis dán sziget önkormányzata például eredetien oldotta meg a kereskedelmi kikötő bezárása utáni gazdasági krízist. Felajánlotta területeit megújuló energiaforrásokkal kísérletezni kívánó cégeknek. Mivel a "tiszta" energiaforrások többsége még fejlesztés alatt álló technológia, népszerű kezdeményezésnek bizonyult. Lolland szigetét most szélmalom-parkok veszik körül, áramlatok energiahasznosításával kísérleteznek, biomassza- és hidrogén üzemek működnek több helyen a szigeten. A sziget most csak szél-energiából kétszer annyit termel, mint amennyit elhasznál, de további kísérleti projektek megvalósítását várják. És a lakók, szám szerint 70 000-en hálásak az olcsó energiáért.



A „zöld biznisz” állítólag egy vonzó szektor. Mégis, ahogy egy magyar részvevő összegezte a tanulságokat, azok a cégek tesznek valamit a környezetért, ahol a főnök érzékeny a témára. És melyik főnök érzékeny a témára? Sok esetben az, akit hazaérve megkérdez a kislánya: „Apa/Anya, te mit teszel az éghajlatváltozás ellen?”


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS