Gondoltál már arra, hogy kevesebbet szemetelj?
kérdezett:Fülöp Noémi 2009. május 27. 11:35, utolsó frissítés: 16:39Hogyha igen, a magyarországi Hulladék Munkaszövetség megmutatja, mit kell tenned. #b#[kommentekkel]#/b#
A budapesti székhelyű Hulladék Munkaszövetség, azaz HuMuSz honlapját böngészve az első benyomás az, hogy ez a szervezet tengernyi dologgal foglalkozik. Köztük van a címadó, KukaDiéta nevű zöld háztartás-verseny, vagy az új holmik vásárlása helyett javíttatásra buzdító javítóműhely-gyűjtőoldal.
A média figyelmét felkeltő akcióktól a kevésbé látványos, de hosszú távú változást előidéző projekteken át oktatóanyagok, képzések biztosításáig terjedő repertoárról Graczka Sylviát, a szervezet sajtó- és kommunikációs felelősét kérdeztük.
Mikor alakult a HuMuSz? Hányan voltak akkor, hányan vannak ma?
– A Hulladék Munkaszövetség 1995 óta tevékenykedik a hulladékgazdálkodás – megelőzés, hasznosítás és ártalmatlanítás – területén. Célunk, hogy csökkenjen a hulladékok mennyisége.
Felépítését tekintve a HuMuSz olyan zöld szervezetek országos hálózata, akik a saját területükön szemléletformáló tevékenységet végeznek a hulladékmegelőzés ügyében. Az alapítók között öt szervezet volt, de mára 16 tagszervezetet tudhatunk soraink közt.
Az alkalmazottak számában jelentős fejlődést értünk el. Az első években egyáltalán nem voltak alkalmazottak, aztán egy félállású kolléga után lassacskán elérkeztünk oda, hogy öten dolgoznak a HuMuSznak főállásban, öten félállásban, és munkánkat számos bedolgozó segíti. Az önkéntesekkel még látványosabb eredményekről számolhatunk be: a kezdeti 10-15 fő után ma 120 regisztrált önkéntesünk van.
Melyek voltak a fontosabb pillanatok a szervezet életében?
– 1989-90 környékén az egészen aprócska Kukabúvár magazin szerkesztősége Újpalotáról átköltözött egy nagyobbacska lakásba, Budapest másik felébe. Aztán 2003-ban nyitottuk meg a mostani házat, ami korábban egy használaton kívüli, romos épület volt, és a felújításban oroszlánrészt vállaltak az akkori önkéntesek, munkatársak és támogatók.
A civil szféra bizonyos fokú stabilizálódásával, és a források megnyitásával a HuMuSz munkájában is kiemelt helyre került a pályázatírás. Ezt követően kezdődhetett meg az alkalmazottak létszámának növelése, konkrét programok indulhattak.
1999-ben országos vándorkiállítást indítottunk Belefulladunk? címmel. A gyűjtemény a Természettudományi múzeumból indult, onnan jutott el több vidéki városba, végül a budapesti ZOO-ban landolt, ahol 2 évig maradt.
Az első igazán látványosnak mondható akciónk 1999-re, a Pepó-korszak (Pepó Pál környezetvédelmi miniszter, szerk. megj.) idejére tehető, amikor is – immár sokadszorra – megelégeltük a szaktárca tehetetlenségét. Szerkesztettünk egy óriási hajítógépet bevásárlókosárral a végén, és eldobható csomagolásokkal bombáztuk a Környezetvédelmi Minisztérium épületét.
Páncéljaink és sisakjaink hulladékból készültek, egész jól mutattak benne "katonáink". A helyszínen szép számban megjelent TV-társaságok híradóinak elmondtuk, hogy a csomagolóipar így vette be az épületet, hatékony lobbizással uralja a törvényalkotást és a döntéshozást.
2002-ben indult el Tájsebészet kampányunk, amit az első jelentős országos kampányként tartunk számon, ráadásul miniszteri fővédnökséggel indult. Magyarország kiábrándító képet mutatott (és mutat még mindig) az illegális hulladéklerakás terén. A Tájsebészet kampányunkhoz négy év alatt több száz csoport kapcsolódott, akik eddig legalább kétezer szemétlerakót tártak fel, és mintegy kétszázat fel is számoltak.
A kampány folyománya, hogy 2007-ben sikerült elérni, hogy a személyi jövedelemadók 1%-át az illegális hulladéklerakók felszámolására lehetett felajánlani. Több mint 300 millió forint gyűlt össze, így nagyszabású állami program indult, amelynek lebonyolításában a HuMuSz szakértőként és koordinátorként is részt vett.
A szervezet egyik kiemelt célcsoportja az iskolások. Milyen típusú akciókkal, üzenetekkel tudták őket a legsikeresebben megszólítani?
– Meggyőződésünk, hogy tartós és megalapozott társadalmi változásokat az oktatáson keresztül lehet elérni. A jövő generációja még fogékony az újszerű megközelítésekre, attitűdjükben még nem alakultak ki a klisék, és bár sajnos ez egyre kevésbé érvényes, de a fogyasztói társadalom mesterséges értékrendje még nem épült be a gondolkodásukba. Nem utolsó szempont az sem, hogy a gyerekek a tanult környezetbarát megoldásokat hazaviszik, így az otthonokban is hozzájárulnak a változáshoz.
Fontos, hogy szeretnénk őket elgondolkodtatni, rávezetni őket az összefüggésekre, felébreszteni a felelősségérzetüket és elhitetni velük, hogy igenis számít, mit tesznek/vesznek. Mindezt játékosan! A gyerekekkel való kapcsolatunk gerincét a játékos foglalkozások képezik, amelyeken évente közel 2000 gyerek vesz részt.
A különböző rendezvényeken mindig nagy sikert aratnak a standunkon található játékok (kompomata, szelektív pecázás, komposzt vizsgálat – gilisztakeresés, csomagolóanyag párosítás a tudatos vásárlás jegyében). Ugyanakkor rengeteg gyerek látta Vándorkiállításunkat is.
A Tájsebészet kampányunkban az iskolák nagyon aktív szerepet vállaltak. Számos sikeres pályázatot írtunk ki eddig nekik különböző témákban: szelektív hulladékgyűjtés, helyi komposztálás, alternatív karácsonyfa, megelőzés (rajz, esszé, makett).
Minden évben megismételjük az Újrapapír füzet akció! nevű kezdeményezést. Magyarországon hazai gyártású újrapapír füzetet ugyanis nem lehet kereskedelmi forgalomban kapni, ezért a HuMuSz vállalta fel, hogy évente összegyűjt az iskolákon keresztül minél több előrendelést, hogy elfogadható áron legyártasson ilyen füzeteket. A tavaly 15 ezer füzetet rendeltünk, igény tehát van.
A HuMuSz 2007. novemberben, a Ne Vásárolj Semmit! nap alkalmából (a 40 évvel ezelőtti Kiváló Áruk Fóruma mintájára) megalapította a Fölösleges Áruk Fórumát (FÁF). Felhívást tettünk közzé, hogy az emberek hozzanak be hozzánk olyan használati tárgyakat, melyekre valójában nincs szükségünk, csak a fogyasztói társadalom által gerjesztett igényeink miatt vesszük meg. Ez a vándorkiállítás a mai napig kering az országban, a fogadószervezetek többnyire iskolák, könyvtárak, művelődési házak.
Mely kezdeményezéseik, akcióik, kampányaik voltak eddig a legsikeresebbek, és miért?
– Az egyik ezek közül a Tájsebészet: országos szintű kampány, több helyi csoport bevonásával, a téma a mai napig népszerű és jól kommunikálható. Szintén sikerrel járt az akkreditált pedagógus-továbbképzés elindítása. Sokféle eszközt/szolgáltatást készítettünk, kínálunk (Szemétegyfilm, oktató CD-ROM Comenius-díjjal, oktatócsomag, oktatóterem és tanösvény, kiadványok, tanárképzés, tanácsadás, újrapapír füzet akció).
Mindenki tudja, hogy a gyerekeknél kell elkezdeni a szemléletformálást, szerencsére sok lelkes pedagógus is. Talán azért akkora az igény a továbbképzés iránt, mert a hulladéktéma nem igazán épült még be az alaptananyagba. A környezetvédelemmel kapcsolatos jeles napok alkalmával is nagyon sok pedagógus, iskola kér segítséget.
Nem nevezhető akciónak, viszont nagyon fontos eleme a szemléletformálásnak a rendezvényeken való megjelenés. Ezekkel kapcsolatban olyan sok megkeresést kapunk, hogy alig tudjuk teljesíteni a jelenlegi kapacitás mellett. A népszerűséghez az is bizonyosan hozzájárul, hogy egyre több rendezvényt zöldíteni akarnak, mert divat, és mert jó pont a pályázatoknál.
A szakmai tartalom mellett a kritikus és humoros elemeket sem nélkülöző Kukabúvár című, negyedévente megjelenő folyóiratunk ma már 5000 példányt ért el, és a postai előfizetőkön, egyesületi tagokon túl számos moziban, alternatív szórakozóhelyen, vendéglátóhelyeken, alap-, közép- és felsőoktatási intézményben terjesztik önkénteseink.
A Fölösleges Áruk Fóruma szintén a humora, az abszurd tárgygyűjtemény folytán nagyon népszerű. Indulása óta várólista alakult ki a fogadó szervezetek körében. De a legsikeresebb akciók közé sorolható az első vándorkiállítás, a Belefulladunk? is.
A Válaszd a visszaválhatót! kampány keretében ugyancsak számos, látványos akciónk volt. Ide soroljuk a korábban bemutatott hajítógépes akciót, illetve a dunai hajózós akciót, a Törley pezsgő temetését, elbúcsúzva az utolsó betétdíjas üvegtől. Főleg az első években számított ez újdonságnak, hiszen addig nem nagyon jelent meg ilyen színfoltként a médiában civil szervezet.
>> Még több akció >>
A legutóbbi akciónk tavaly novemberben a Ne Vásárolj Semmit Nap! keretében volt, amikor üres bevásárlókocsikkal demonstráltunk a belvárosi sétálóutcában, a Váci utcában. A Pirománia nevű hulladékégető-ellenes kampányunk során azt próbáljuk tudatosítani, hogy a hulladékégetéssel energiát és másodnyersanyagokat pazarolunk el: égetés során a hulladék nem vész el, csak átalakul – egészségkárosító anyagokká.
Nagyon népszerű programunk a Komposztálj! is: rengetegen keresik a lakossági tanácsadó irodát ezzel kapcsolatos kérdésekkel, ami különösen fontos számunkra, mert a komposztálással a háztartási hulladék akár 30 százalékkal csökkenthető. Jelenleg is folyik olyan kerületi komposztálási program Újbudán, ahol az önkormányzat, a közszolgáltató és más céges támogató segítségével több százan kezdték meg a komposztálást, és nem csupán a kertes házak tulajdonosai, hanem társasházak lakóközösségei is így csökkentik a szemétdíjat.
Fontosnak tartjuk azt, hogy meglegyen az egyensúly az akciók és a szakmai háttér, szakmai tartalom terén. A túlzásba vitt akciózás hiteltelenné teheti a szervezetet akkor, ha nem társul mellé komoly szakmai háttérmunka és alapos tájékozottság.
Melyik az a környezetvédelemmel kapcsolatos teendő, amire a legnehezebb rávenni a magyarországiakat?
– A környezettudatos fogyasztás és termelés. Alapvető változást a környezetvédelem bármely területén kizárólag úgy lehet elérni, ha nagy tömegeket sikerül ráébreszteni a mostani fogyasztási és termelési minták elfogadhatatlanságára, fenntarthatatlanságára.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne csak tiltakozzunk, hanem alternatívát adjunk, megoldási mintákat nyújtsunk azok számára, akik nyitottak a változtatásra. A másik lényeges elem szemléletformáló tevékenységünkben a fokozatosság: tartós eredményt csak apró lépésekkel lehet elérni.
Milyen hatással lehet vagy van a gazdasági válság a környezetvédelemre, elsősorban a mindennapi ember szemszögéből nézve?
– A válság megtakarításra ösztönöz, a fogyasztási mutatók már most csökkentek. Előtérbe kerülnek azok a minták, amelyek a takarékos, átgondolt életvitelt segítik. Az ilyen minták sok tekintetben környezetbarátnak tekinthetők, hiszen a természeti erőforrásokkal is kíméletesebben bánunk.
Egy másik hatás, ami sajnos nem a környezet védelmét szolgálja, hogy a lakosság kényszerűségből egyre inkább az olcsóbb, bóvli termékeket veszi meg, amelyek rendszerint nem felelnek meg a minőségi, környezetvédelmi követelményeknek, illetve nagyon gyorsan tönkremennek, ami miatt növekszik a hulladék mennyisége. Az olcsóbb élelmiszer kerül előtérbe, az egészségesebb bioélelmiszerek háttérbe szorulnak, mert azok a vegyszerezés elkerülése és a kisüzemi termelés miatt drágábbak.
Milyen tevékenység zajlik a HuMuSz Házban?
– Hétköznap reggeltől estig lakossági tanácsadó iroda működik a Kötháló-tagságunk keretében. Itt a tanácsadónk számos kiadvánnyal, a csereberét szolgáló használt könyvek polcával és a környezetbarát termékek bemutatójával várja az érdeklődőket.
A HuMuSz Ház kertjében hulladékos tanösvényt alakítottunk ki, a gyerekeknek szóló foglalkozásainkra jól felszerelt oktatótermünk van, illetve itt tartjuk ősztől tavaszig minden héten, szerdán az ingyenes lakossági előadásainkat, meghívott előadók segítségével. A kert nyilvános pihenőkert, és a hely különleges atmoszférája miatt más civil szervezetek is szívesen tartják itt találkozóikat.
Melyek a legfontosabb, jelenleg zajló vagy a közlejövőben induló akcióik, kezdeményezéseik?
Jelenleg zajlik a Nulla Hulladék Program, amely május 9-én indult, és célja, hogy csökkenjen a hazai hulladéktermelés. A HuMuSz a Nulla Hulladék Programban párhuzamosan szólítja meg a lakosságot, a kormányzatot, a települési önkormányzatokat, a gazdasági szférát, az oktatási és tudományos intézményeket, továbbá kezdeményezi a civil szervezetek összefogását.
Olyan gyakorlati tanácsok, példák és információk áramlását indítjuk be, amelyek követésével kicsit kell csak változtatni a mindennapokon, de jelentősen hozzá lehet járulni a környezet, és így az egészség védelméhez.
Ehhez a programhoz tartozik a Teljes élet - nulla hulladék címet viselő országos roadshow: a HuMuSz összesen 36 fesztiválon jelenik meg információs standjával, és szolgál személyesen is hulladékmegelőzési tanácsokkal. A lakossági szemléletformálás része a szintén most induló, augusztus végén záruló KukaDiéta zöld háztartás verseny, amellyel az otthonok környezettudatosabbá tételét ösztönözzük.
A kezdeményezés meghatározó eleme a települési mintaprogram: több, eltérő méretű mintatelepülésen – például Várpalotán, Csóron – az önkormányzat, a lakosság, a közszolgáltatók és a helyi civilek bevonásával, a HuMuSz koordinációja mellett települési hulladékstratégiákat dolgoznak ki.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!