2020. aug. 5. szerdaKrisztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Húsz százalék alatti a magyarság Cluj-Napocan

szerk. 2002. július 05. 18:04, utolsó frissítés: 18:04

A Kolozs megyei népszámlálási bizottság hivatalos adatai megegyeznek a Funar által már korábban beharangozottakkal: húsz százalék alá csökkent a kolozsvári magyarság részaránya. Ugyanez a tendencia a többi erdélyi megyében is.




Helytállónak bizonyult Funar polgármester érvelése, mely szerint nincs jogalapja annak, hogy Kolozsváron kétnyelvű helységnévtáblákat helyezzenek el, mivel a magyar lakosság aránya már nem éri el a 20%-ot. Amíg a magyarság részaránya Erdély fővárosában 1992-ben 22,78%-os volt, 2002-ben csak a 18,86%-or éri el. A megyei adatok szerint az összlakosságnak csupán 17,36%-a magyar.

A legutóbbi népszámlálási adatokhoz képest, Kolozs megye összlakossága 4,5%-al csökkent. A kolozsvári lakosság jelenleg 318.027, közülük 59.975 magyar nemzetiségű, vagyis a megyeszékhely magyar lakossága tíz év alatt 20%-al csökkent. Ennek ellenére, Erdélyben még mindig Kolozsváron él egy városban a legtöbb magyar.


Arad megyében is 20%-os magyarság-csökkenés


Szintén 20%-al csökkent Arad megye magyar lakossága. A megye összlakosságának száma 1992-ben még 487.617 volt, most viszont csak 461.730. Arad város népessége is jelentősen csökkent, tíz éve még 190.114 volt, ma csak 172.824. Arad megyében jelen pillanatban 49.379 magyar él (ami az összlakosság 10%-át jelenti), tíz évvel ezelőtt viszont még 60.946-an voltak. A megyeszékhelyen 22.466 (13%-nyi) magyar nemzetiségű személy él, ami 7.331-el kevesebb, mint az előző népszámláláskor. A magyarok száma Kisjenőn 2021 (2075), Kürtösön 295 (370), Kisiratoson 1568 (1781), Borossebesen 804 (1029), (zárójelben az 1992-es statisztikai adatok).

Az 1992-es népszámláláshoz hasonlóan, az idei népszámláláskor is magyarokat és székelyeket külön tartottak nyílván. A megyében 92-ben 65-en vallották magukat székelynek, most húszan, és ebből 11 személy Aradon él. A németek 50%-kal vannak kevesebben, mint tíz éve. Egyedül a romák száma gyarapodott: 13.325-ről 17.824-ra. A zsidók száma is csökken: 1992-ben a megyében 299 személy vallotta magát zsidónak, most csak 193-an, s közülük 178-an a megyeszékhelyen élnek.

Arad megyében tíz év alatt 12-ről 62-re nőtt a törökök száma, az oroszoké 35-ről 44-re, a tatároké négyről hatra, míg a szászoké 5-ről 17-re emelkedett. Ami a nemek szerinti megoszlást illeti, továbbra is több nő él a megyében: városon a férfiak aránya 47,6%, falun pedig 48,7%.

Vallási hovatartozás szempontjából a helyzet a következő: ortodox -- 72,9%, római katolikus -- 10,1%, pünkösdista -- 6,3%, baptista -- 4,0%, református 2,7%, görög katolikus -- 1,1%, más vallás -- 0,4%. 1992-höz képest az ortodoxok száma 6%-kal, a római katolikusoké 20%-kal, a reformátusoké 19,6%-kal, az evangélikusoké 10,5%-kal esett, miközben a pünkösdisták 56,3%-kal, az adventisták 15,5%-kal és a görög katolikusok 2,1%-kal vannak többen.


Temes megye: a legnagyobb itt is a magyar veszteség

A megye népessége a tíz év előtti 700.033 főről 677.744 főre apadt. A Statisztikai Igazgatóság összehasonlító adatai szerint a legnagyobb veszteség a magyar kisebbséget érte, amely tíz évvel ezelőtt 62.788 lelket számlált, most csak 51.412 személy vallotta magát magyarnak. 11.382 magyar nemzetiségű személlyel van kevesebb, vagyis a megye népveszteségének csaknem a felét ez a csökkenés teszi ki.

A magyaron kívül apad a német (jelenleg 14.103 lélek), a szerb, szlovák, zsidó, orosz, bolgár, cseh, szlovák, örmény stb. közösség is. Emelkedőben van viszont a román, roma, ukrán, horvát, török, görög stb. nemzetiségűek száma -- a 2002. évi adatgyűjtéskor 16.152 személy vallotta magát romának Temes megyében. A szászok és a krassovánok lélekszáma stagnál. A népszámlálás adatai szerint eddig nem létező nemzetiségek is megjelentek a megyében: olaszok, kínaiak, albánok és szláv származású macedónok.


Kovászna: 64 székely, 114 csángó

A megye lakossága közel 11 ezerrel kevesebb, mint 1992-ben volt, azaz 222.274 személy került nyilvántartásba. A magyar lakosság itt is jobban fogyatkozott, mint a román: a román nemzetiségűek száma 5,4%-al csökkent, jelenleg 51.662, míg a magyar lakosok száma 163.991, ami 6,5%-os apadást jelent. A romák száma itt is emelkedett, az 1992-es adatainak 2641 romája helyett ma 6022-en vallottak magukat ehhez a kisebbséghez tartozóknak. A németek és zsidók száma csökkent, viszont 64-en vallották magukat székelynek, míg tíz évvel ezelőtt csak 38-an. 141-ről 114-re csökkent a csángók száma.

A megye lakosságának felekezeti megoszlása: 80.272 romai katolikus, 74.294 református, 49.774 ortodox, 255 görög katolikus, 9.738 unitárius. 103 személy nem volt hajlandó nemzetiségéről, 260-an pedig vallásukról nyilatkozni.

forrás: Krónika, Nyugati Jelen, Népújság

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS