2023. június 1. csütörtökTünde
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Érettségi kilátások négyévesen

Gy. A. Gy. A. 2009. április 07. 09:24, utolsó frissítés: 2011. augusztus 10. 13:01

Már most szeretnénk tudni, sikeres felnőtt lesz-e négyéves gyerekünk? Pszichológusok szerint nem kell más hozzá, csak két gumicukor és egy stopperóra.





A You Tube vidómegosztó oldalon nagyon sok kísérletet nézhetünk végig. A következőben például komoly felnőttek azzal gyötörnek gyerekeket, hogy 20 percig kell várakozniuk néhány szem csokigolyó mellett, anélkül, hogy megegyék az édességet. Ha sikerül, a jutalom további négy darab csoki, amivel már azt csinálnak, amit akarnak.





A szobában egyedül hagyott kísérleti alanyok persze nem tudják, hogy minden mozdulatukat figyelik, és sokféle stratégiát bevetnek, hogy kibírják a számukra örökkévalóságnak tűnő időt. Van, aki tapsol, hogy elterelje a figyelmét, van, aki többször megszámolja, hány csokival lesz végül gazdagabb.


Egyharmaduknak sikerül

Ha kimosolyogtuk és megnyugtattuk magunkat afelől, hogy mi fölényesen vennénk egy ilyen próbát, ideje megtudnunk, hogy az egyik leghíresebb pszichológiai kísérletet néztük éppen végig, a „gumicukor-próbát”. (A csokigolyós változatot biztosan azok találták ki, akiknek már a gumicukor gondolatától is összeragad a fogsoruk.) Az adatok szerint a gyerekek egyharmada megy át sikeresen a teszten.

Hogy ez az eredetileg a 60-as években végzett kísérlet annyira közismert lett, Daniel Goleman pszichológus-újságíró híres és azóta is sokat vitatott könyvének, az Érzelmi intelligenciának (1995) köszönhető. Az EQ fogalma hatalmas karriert futott be világszerte, bár máig sokan vitatják, hogy létezik-e egyáltalán „érzelmi intelligencia”, és ha igen, valóban olyan fontos-e az életben való boldogulásunkhoz, mint ahogy ezt Goleman állítja, aki szerint ennek egyik igazolására éppen a gumicukorteszt szolgál.

A gumicukorteszt vizsgálatsorozatot Walter Mischel amerikai pszichológus végezte el először. Ennek lényege az volt, ami a videóban is látható: a négyéves gyerekek a kísérletvezetőtől kapnak egy gumicukrot, amit akár azonnal megehetnek, de ha türelmesen várnak 20 percig, amíg a felnőtt visszatér a terembe, akkor kapnak mellé még egyet. Mischel középiskolás korukig követte a gyerekek sorsának alakulását, és arra a következtetésre jutott, hogy azok, aki kiállták a próbát és két gumicukorral lettek gazdagabbak, sokkal jobban boldogultak, népszerűbbek voltak társaik körében, és az érettségin is jobban teljesítettek.


EQ kontra IQ

Hogy miért? Mert ez a kísérlet tulajdonképpen azt vizsgálta, hogy mennyire képesek a gyerekek a vágybeteljesítés késleltetésére. A „késleltetett vágybeteljesítés” azon képességünk, hogy ha kell, tudunk várni arra, hogy valamit, amit nagyon akarunk, megkapjunk. Ez a személyiségvonás pedig Goleman szerint az érzelmi intelligencia egyik alaptényezője.

Azok az emberek, akik nem rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal, azonnali vágykielégítésre törekszenek, és alacsony önuralommal bírnak. Goleman odáig megy, hogy az állítja, a gumicukorteszt kétszer olyan jó előrejelzője az érettségi eredménynek, mint az IQ-teszt pontszámok. Úgy véli, a csábításoknak való ellenállás alapján meghökkentően pontosan következtetni lehet a társadalmi sikerre: a nagy jövedelemre, a jó egészségi állapotra vagy a boldog házasságra is.

Azonban sok pszichológus a nagyszámú felmérés alapján úgy gondolja, hogy még mindig az IQ-teszten elért pontszámok jelzik a legjobban előre az iskolai teljesítményeket, illetve az iskolai tanulással töltött évek számát. A nagyobb presztízsű foglalkozásokhoz (pl. orvos, ügyvéd) általában hosszabb tanulmány idő kell, vagyis ennek hosszúsága a maga módján a társadalmi státuszt, illetve kisebb mértékben, de a jövedelmet is előrejelzi. Sok kutatás adatai azt mutatják, hogy a gyerekkorban mérhető-tesztelhető képességek közül a standard intelligenciatesztek által mért intelligencia jelzi legjobban előre a sikeres életpályát, legalábbis az iparosodott társadalmakban.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS