2020. szeptember 24. csütörtökGellért, Mercédesz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Critical Mass: hogy csinálják Budapesten?

Bakk-Dávid Tímea kérdezett:Bakk-Dávid Tímea 2009. március 12. 10:23, utolsó frissítés: 10:23

Képzeld el, ahogy 80.000 biciklis vonul keresztül a városon, és a 2-3 sávos utakon több órán keresztül ömlik a kerékpárosok végeláthatatlan tömege. Jótékony bringaszerelési akciójuk is indult: a Bike Kitchenről szóvivőjük mesél.



A magyarországi Critical Mass mozgalom a romániai kezdeményezéseket jóval megelőzve mostanra erős és nagyszámú közösséggé vált. Tulajdonképpen a budapesti mozgalomnak, a civil résztvevőknek köszönhető, hogy évek kemény munkája során egyre nagyobb közegben népszerűsítették a környezetbarát közlekedést, és idén februárban a magyar főváros megnyerte az Európai Mobilitási Hét 2008. évi fődíját.



“A Critical Mass Budapest kezdetben egy alkalmi kerékpáros felvonulásnak indult, kinőve a Városi Biciklizés Barátai rendszeres havi, és a budapesti biciklisfutárok alkalmi akcióiból. Ezek közül a legnagyobb, és résztvevői szerint azóta is legjobb a 2001-es budapesti biciklisfutár világbajnokság kb. 5-600 fős illegális éjszakai felvonulása volt.

A 2004-es Critical Mass Budapest igazából sorrendben is csak az ötven-hatvanadik volt, az 1999-es és 2000-es OFF Pedálszemle után pedig csak a harmadik legális, bejelentett nagyrendezvény.” Így kezdődik a történet a mozgalom saját megfogalmazásában; a felvonulásokon pedig egyre több és több résztvevő jelent meg és vonul a többiekkel. Mindez már valóban történelem.



A Critical Mass közösségi oldala egészen portálszerű, 7000 feletti a regisztrált tagok száma, ezen kívül is nagyon sokan olvassák. Nyilván még többen jönnek el a tavaszi és őszi nagy tekerésre (tavaly is állítólag rekordot döntöttek a budapesti bringások a 80 ezres – mások szerint 60 ezres – Critical Mass-szel.)

A weboldalon találomra szemelgetek a blogbejegyzésekből: emitt a Magyar Kerékpárosklub logójára lehet szavazni, van felhívás a Millenáris Park megmentéséért, 10 pontos útmutató arra, hogyan kerüld el a lopott kerékpárok megvásárlását, videók, környezettudatosságot mérő kérdőív… szóval, van itt minden.

A legutóbbi nagy akció azonban mégis a közösségi szabadidős szerelőműhely szervezése. A Bike Kitchen, vagyis bringakonyha keretében felajánlásokból származó régi kerékpárokból, használt és új alkatrészekből állítanak össze felújított bicikliket, amit jótékony célra ajánlanak fel. Az eddigi kedvezményezettek a Down Alapítvány kőbányai gondozóházának lakói; az összeszerelt, egysebességessé alakított, biztonságos bringákat hétvégén adták át az értelmi fogyatékkal élőknek. A “mozgalmon belüli mozgalom” szóvivőjét, Háger-Veress Ákost kérdeztük a jótékonykodó bringakonyháról.


Hogyan lesz néhány “megszállott” bringás partizánakcióiból egész tömegeket megmozgató rendezvény?


A tömeg ugye relatív. Az átadáskor voltunk kb. 30-50-en. Nálunk a Criticalmass.hu weblap nagyon sokat segített, illetve aki kapcsolatba került a témával, az valahogy azonnal megérezte, hogy ez miről fog szólni, és amit tudott, segített. A szerelőakció a Millin indult (a Millenáris Velodrom az egyetlen magyarországi kerékpárpálya... egyszerűen csodálatos), utána mivel helyszűkében voltunk, átköltöztünk az egyik srác albérletébe. Ott már leginkább alkalmanként maximum öt ember tudott tevékenykedni. A tervünk az, hogy a szerelőakciót és a bringakonyhát visszavisszük a Millire.


A külföldi minta és eredmények adták a kezdőlökést?

Szerintem igazából nem. Reninek, a kőbányai gondozóház egyik lakójának indult felajánlássorozat van a dolog hátterében, és ez pont összeillett az amerikai bike kitchen, azaz 'szereld magad a bringádat' elképzeléssel. Spontán módon, különösebb vezér vagy ilyesmik nélkül összeállt a csapat, akik ebben részt kívántak venni. Az eleje pedig annyira lendületes lett, hogy onnan már nem volt visszaút…

Nálunk végülis egy ilyen öszvér megoldás született: a bike kitchen zászlaja alatt első lépésben adománybicajokat szereltünk. A későbbiekben is meg fogjuk tartani az adománybicaj szerelősdit, viszont szeretnénk fejleszteni az ún. eredeti funkciót is, tehát aki akar, jöjjön le, és együtt velünk tanuljon meg egyre több dolgot a bicikliszerelésről, arról, hogy ő hogyan tudja a saját gépét egyre jobban karban tartani.

Észak-Amerikából jön az ötlet. Ott összeállnak a lányok-fiúk, és egy helyen elkezdik közösen szerelgetni a saját bringájukat. Jól érzik magukat, közben sokat tanulnak a szerelésről.


Mennyi bringa gyűlt össze, kik és milyen kerékpárokat adományoztak? Kiterjesztik az akciót, ha sikeres lesz?

Pontos számot nem tudok. Kb. 10-15 teljes bringafelajánlásunk volt az első akcióig. Az első alkalommal 8 bringát adtunk át, most van készülőben további 2-5 darab. Volt, aki egy fékkart, volt, aki bukósisakot, egy váltót stb. ajánlott fel erre a nemes célra. Nemcsak komplett régi elhasznált kerékpárokról, hanem lecserélt, nem használt alkatrészekről is beszélünk itt. Magánszemélyek adományoztak, mindenki körülnézett a saját háza táján, és körbekérdezett az ismerősei között, így gyűltek össze a biciklik.
Természetesen folytatni fogjuk, mert az első átadás mély, és szívet melengető élmény volt mindenkinek. Három hónap munka után megjött a visszaigazolása annak, hogy volt értelme!


Egyfajta recycling is ez, hiszen a rossz bringák nagy része a szemétre kerül.

Természetesen van ennek egy visszaforgatós része is, jól mondod, hisz’ a felajánlott bicajok közt voltak szép számmal régi, avitt darabok.

A Bike Kitchen akcióba kb. 50-100 ember tett bele apait-anyait. Nem a teljes CM-közösség, hanem annak egy szelete, viszont mivel az indulás ide tehető, fontosnak tartom a CM-et megjegyezni mindenhol, úgyanúgy, mint a Millenárist is, ami egy 110 éves sportközpont, konkrétan a magyar sport bölcsője. Az 1920-as évektől pedig az ország máig egyetlen velodromja. Lélegzetelállító épület, lélegzetelállító pálya 40 valahány fokos szögben döntve a kanyarokban... igazi különlegesség, és sport-, illetve kultúrtörténeti emlék! A megmentésért sokan teszünk nap mint nap, és aki látta a velodromot, az általában tátott szájjal csodálkozik, hogy van ilyen.


Nehéz bringát szerelni? Hogy lehet sok “rosszból” összerakni néhány “jót”?

Jó kérdés, magam sem vagyok profi szerelő; én a mozgalmi dolgokat igyekeztem intézni, lelkesíteni, minél több embert érzelmileg bevonni, motiválni, megmozgatni. A hátteret szervezni, buzdítani. Természetesen ott voltam a szereléseknél is, de nagyrészt tanultam az ott elhangzottakból, és csináltam, amit tudtam.

Nekünk szerencsénk volt, mert volt köztünk egy-két igazi szerelőzseni, akik szinte mindent tudtak a különböző kerékpárokról, az alkalmazott technikai megoldásokról, azok előnyeiről/hátrányairól, javíthatóságukról, ilyesmik. Amennyiben érdekel, szerintem érdemes lenne ebben a témában a nálam jobban értők véleményét kikérni, de azt gondolom, a lényeg – mint mindennel az életben – hogy csinálni kell!


A Critical Mass-hez milyen szervezetek szoktak csatlakozni?

Igazából a Critical Mass egy nyitott mozgalom. Akárki csatlakozhat. Nagyjából egy NAGYON fontos szabály van, és ennek következetes betartása emeli ki – szerintem – a CM-et sok más civil kezdeményezés közül: nem politizálunk. Ezt szó szerint kell érteni. Nem tudom pontosan, mi a helyzet nálatok, de itt kb. hat éve a politikai elit sikeresen szétszakította a társadalmat az ún. egyik és másik oldalra. Családok, szerelmek, barátságok, hosszú ideje meglévő emberi kapcsolatok mentek erre rá. Ez talán nevetségesnek hat, de részben igaz.

Ezt a társaságot a biciklizés öröme tartja össze. Ez a kapocs, nem az, hogy ki kire szavaz 4 évente. A CM szlogenje az, hogy mögénk bárki beállhat, de mi nem állunk be senki mögé…


Egyre inkább kialakulóban van egy környezetbarát ideológia mentén életformát váltó réteg, aki figyel arra, mivel közlekedik, mit eszik, mit vásárol, hogyan szemetel. Mi a mozgatórugója az elterjedésének, mennyire hatásosak a Critical Masshez hasonló köztéri akciók?

Itt is vegyes a kép. Vannak köztünk, akik városi bringások, futárok, pályakerékpáros vagy országúti versenyzők, hétvégi hobbibiciklisek, hegyekbe járó túrázók, bmx-esek… sorolhatnám.

Ami közös bennünk, az a kerékpározás szeretete. Természetesek a véleménykülönbségek, mivel mindenki más, mint a többi, de ez itt nem okoz gondot. Igyekszünk elfogadni egymást olyannak, amilyenek vagyunk, van, aki szeret elvi vitákat folytatni, van, aki csak csendesen olvasgatja a fórumokat… sokfélék vagyunk.



Természetesen van köztünk, aki mélyebben odafigyel a környezetünk védelmére, sőt, a budapesti CM kitűzött célja az évi kétszeri vonulással egy olyan demonstráció, amivel igyekszünk a városi bringázást népszerűsíteni, és a nagybetűs politikát (pártoktól függetlenül) megkérni, hogy a város élhetőbbé tételét kezeljék egyre kiemeltebb kérdésként. Szóval emiatt, mondhatom, egyfajta környezettudatosság igenis jellemző ránk. Szeretnénk szebb, vidámabb, élhetőbb városban létezni, és ezért akarunk tenni az évi kétszeri vonulással.

A hatásosság tekintetében: szerintem elég hatásos az, amikor – mint tavaly tavasszal – kb. 80 000 biciklis vonul keresztül szeretett városunkon. Ha van rá módotok, szerintem érdemes eljönni és megnézni/végigtekerni, mert a hangulatot azok a videók nem tudják visszadni, amik minden évben készülnek. Azt kell elképzelni, hogy 2-3 sávos utakon 2-3 órán keresztül ömlik a biciklisták végeláthatatlan tömege. A startnál és a befutóban közös bringaemelés… mindenki örül, mosolyog… csodás érzés.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS