Romániai fiatalok: nincs lakásuk, de optimisták
Fülöp Noémi 2008. szeptember 12. 17:03, utolsó frissítés: 16:36A fiatalok legnagyobb gondja a lakásvásárlás, a politika nem érdekli őket, de elégedettek a fizetésükkel - az ANT legújabb felmérésének eredményei.
Családcentrikus, nincs autója, sok hamburgert eszik, nem érdekli a politika és a civil szféra, van mobilja, számítógépe és internetje, szabadidejében tévézik vagy a haverjaival lóg - ez a romániai fiatal robotképe 2008-ban, az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) legfrissebb, Közvélemény-Barométer nevű felmérésének alapján.
"A felmérés legfontosabb tanulsága az, hogy a fiatalok körében pozitív jövőkép alakult ki - nem száz százalékosan, de
elégedettek, és hisznek a rövid távú javulásban"
- mondja Kovács Péter, az ANT elnöke az eredményeket összegezve. Míg 49,2 százalékuk úgy véli: életszínvonaluk nem változott tavaly óta, 37 százalékuk javulást tapasztalt. Rövid távon, azaz egy éven belül már többen hisznek a javulásban (45 százalék), mint akik nem számítanak semmilyen változásra (35 százalék).
"A kulcsszavak az optimizmus és a stabilitás, ami a fiatalok munkahellyel, fizetéssel, kilátásokkal kapcsolatos véleményét illeti" - magyarázza Kovács Péter, hozzátéve: örvendetes az is, hogy az emigrációt tervező fiatalok száma is csökkent (11 százalék, azaz 9 százalékkal kevesebb, mint tavaly).
A megkérdezettek 65 százaléka elégedett a munkahelyével, miközben 80 százalékuk véli úgy, hogy a munkavállalás gondot vagy legalábbis kritikus pontot jelent egy fiatal életében. Ami a jövedelmet illeti, 44 százalékuk elégedett a fizetésével, míg tavaly ez az arány csak 24 százalék volt.
A legtöbb fiatal rendelkezik mobiltelefonnal (90 százalék), számítógéppel (70 százalék), jelentős részük (50 százalék) internetkapcsolattal is - ezek az arányok nőttek tavaly óta. Ugyanakkor a fiatalok
70 százaléka nem rendelkezik saját személygépkocsival,
ez az arány jóval magasabb a magánvállalkozók körében. Amit az RMDSZ saját decentralizációs törekvéseinek sikereként (is) könyvel el: hogy idén jóval több fiatal érzi úgy, hogy a helyi intézmények döntései befolyásolják az életét, nem pedig az országos hatóságoké.
Bár továbbra is magas a politikai életet elutasító fiatalok aránya (41 százalék), 6 százalékkal több fiatal bízik a politikusokban, mint tavaly. Személyekre lebontva összesen két politikusnak sikerült a megkérdezettek egy százalékánál több fiatal bizalmát elnyernie, ők pedig Traian Băsescu és Gigi Becali.
A legáltalánosabb gondot a lakáskérdés jelenti: 70 százalékuk nem rendelkezik saját lakással, 94 százalékuk véli úgy, hogy ez gondot jelent a fiatalok számára. Ennek ellenére több mint 80 százalékuk elégedett lakhatási körülményeivel. Az ANT elnöke a pozitív diszkriminációban, a kedvezményekben, illetve az ANL-program bővítésében lát megoldást a fiatalokat érintő lakáshiányra.
Hozzáfűzi, az utóbbi programon belül ugyan nagy előrelépéseket lehet elkönyvelni az utóbbi pár évet nézve, ám egyelőre nem sikerült utolérni az elvárásokat. Példaként Kolozsvárt hozza fel, ahol az épülő lakások száma százas nagyságrendű, míg az igénylők listája több ezerre rúg. "Elszomorító, hogy idén
kevesebb fiatal venne részt a közéletben, mint tavaly -
fogalmazott Kovács Péter. - A civil szféra célja az volna, hogy egy-egy bizonyos célcsoport életén javítson, ehelyett a fiatalok azt várják, hogy máshonnan, az államtól jöjjön a segítség.
Az állam feladata az volna, hogy biztosítsa azt a nagyon tág keretet, amelyen belül a fiatalok saját megoldásokat találhatnak problémáikra. Nem az államnak kellene megmondania, hogy az ifjúság mit akar - az állam egyszínű megoldásokban képes gondolkodni, a fiatalok viszont sokszínűben."
A megkérdezettek mindössze 9 százaléka ismer civil szervezeteket, bár ez az arány már 2 százalékkal nagyobb, mint tavaly. Ám csupán 7 százalékuk vállalt valaha is önkéntes munkát egy civil szervezetnél, és mindössze 2,4 százalékuk tevékenykedik jelenleg a civil szférában - ennek okaként a legtöbben (29 százalék) az időhiányt nevezték meg.
A jelenség oka az ANT elnöke szerint a tájékoztatás hiánya: a fiatalok többsége nincs tisztában saját lehetőségeivel, azzal, hogy nem csak pár száz lejes Communitas-támogatásokat volna esélye elnyerni, hanem akár tízezer eurókra rúgó uniós pályázati pénzeket is. "Minél több helyen el kell mondani, hogy ha valamit meg szeretnének csinálni, arra van lehetőség" - fogalmazott Kovács Péter. Ami a magánéletet illeti,
a romániai fiatalok túlnyomó része családcentrikus:
95 százalékuk elégedett a családjával való kapcsolatával, a legfontosabb szempont pedig az életükben számukra a család. Ezt követik a barátok, a szabadidő, a munka, a vallás és az iskola vagy egyetem. A válaszadók közel fele úgy véli, a házasság és a gyerekvállalás az önmegvalósítás fontos eleme. Szerintük a megfelelő életkor a házassághoz a lányok számára 22 és 25 év, míg a fiúk esetében 26 és 29 év között van.
Bár a legtöbben az nyilatkozták, egészségesen élnek, a megkérdezettek 46 százaléka naponta étkezik fast-foodban. Szabadidejét 80 százalékuk a tévé előtt vagy folyóiratokat olvasva tölti (ez az arány tavaly még 63 százalék volt. Ugyanakkor szívesen szerveznek közös programot a barátaikkal: 23 százalékuk naponta, 39 százalékuk hetente többször is.
Legtöbbjük számára a család, az önmegvalósítás és a hit a fontos értékek, míg a hazafiassággal, a civil szférában való részvétellel, a toleranciával jóval kevesebben tudnak azonosulni. Fontos problémának tartják a korrupciót: 70 százalékuk szerint nagyon komoly gondot, 25 százalékuk szerint gondot jelent.
A megkérdezettek többsége úgy vélte, a munkaerő-piacon leginkább a fogyatékosok, a HIV- és AIDS-fertőzöttek, a romák és a homoszexuálisok vannak hátrányban. Ugyanakkor ők maguk a legkevésbé egy egykori drogfüggővel szemben lennének toleránsak.
Egyharmaduk úgy véli, a románok és magyarok közötti viszony együttműködésről szól, egyharmaduk szerint kölcsönös érdektelenségen alapul, egyötödük pedig konfliktushelyzetet lát. Sokkal negatívabban látják a románok és romák közötti viszonyt, 36 százalékuk szerint konfliktushelyzetről van szó. Ugyanakkor a magyarok és romák közötti viszonyról kevesen alkottak véleményt, azok pedig úgy vélik, a kölcsönös érdektelenség jellemző.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!