2020. október 21. szerdaOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Strandon érte az öröm a söröspartiakat

2008. július 21. 16:12, utolsó frissítés: 15:57

A Sörösparti Egyesület még nem tudja, melyik Félsziget-fellépővel találkozna. Villáminterjú a Fesztivity nyertesével. Plusz: a zsűri megszólal.



A Sörösparti Egyesület tagjának, Tibinek előbb mi, majd az eső zavarta meg a strandolását. A váradi csapat vezetője nemrég tudta meg, hogy megnyerték a Fesztivityt, így érthető, hogy jókedvében találtuk.

– Hogy tudtátok meg, hogy ti nyertétek a Fesztivityt?

– A strandon ért az örömhír, sms-t kaptunk, s hívtak is, hogy gratuláljanak. Brigi örömében elkezdett táncolni.

– Melyik fellépővel akartok találkozni a Félszigeten?



– Még nem döntöttük el, van, aki lemezlovassal, van, aki zenekarral találkozna.

– Van már konkrét programtervetek a Félszigetre?

– Bulizni fogunk, meg strandolni. Nincs előre rögzített program, majd a helyszínen döntjük el, hogy ki mit csinál. De a Humorsátorba elmegyünk, az biztos. Hú, most kezdett itt esni, hagylak.


Megszólal a zsűri

A Fesztivity a versenyzőkről meg a Félszigetről szól elsősorban, de meg kell jegyeznünk: a zsűri (ábécésorrendben: Bocskor Bíborka, Gáspárik Attila, Jakab-Benke Nándor, Kosztolányi Kata, Sipos Zoltán, Szepessy Szabolcs) is becsülettel végezte a dolgát. Épp ezért most őket is szóhoz engedjük. A zsűri két tagját kértük meg, értékeljék a Fesztivity idei próbáit és a csapatok teljesítményét.

Kosztolányi Kata, az Erdély FM szerkesztője: – Jól megfogyatkoztak a csapatok a végére, ami remélhetőleg nem elkedvetlenedést, hanem inkább ötlethiányt jelent. Pedig nagyfokú kreativitással találkozhattunk a verseny alatt. A brandépítés például igen termékeny próba volt, szerintem némely végtermék a Fesztivity stábjának fantáziáját is megmozgatta.

A főzőcskézés “ennivaló” volt, ami nagyon tetszett benne, hogy a versenyzők igyekeztek kerülni a közhelyeket (sörleves, például). A danolásba látszott, hogy beleadtak apait-anyait, a videoklipek is egész hangulatosak voltak. Mindent egybevetve, az összbenyomásom az, hogy ezeknek a skacoknak van mondanivalójuk..., és mindenképp a Félszigeten a helyük.

Sipos Zoltán, a Transindex felelős szerkesztője: – Számomra a legérdekesebb az volt ebben a versenyben, hogy a csapatok mennyire mozgóképben gondolkodnak: gyakran akkor is mellékeltek filmet (vagy legalábbis egyfajta, fotókból összeállított slideshow-t), amikor ez nem volt elvárás, például a branding-próbában. Ugyancsak a jó mozgóképes kultúrára utal az, hogy a feltöltött anyagokban gyakoriak a filmes idézetek.

A csapatok nem idegenkednek továbbá a vágó- és képszerkesztő programoktól – még akkor sem, ha esetleg valami nem úgy működik, ahogy azt elképzelték. Ezt azért emelem ki, mert már az én generációm (28 éves vagyok) sem viszonyul egyértelműen pozitívan az efféle éjszakai szoft-felfedezőtúrákhoz.

Ami a feltöltött anyagokat illeti, a csapatok rendszerint nem vették maguknak azt a fáradtságot, hogy alaposan kidolgozzanak egy-egy (amúgy sokszor zseniális) ötletet: épp ezért a filmek ritmusával sokszor baj van, mint ahogy a vágástechnika is rendszerint kívánnivalókat hagy maga után.

Gyakran érződött, hogy a csapatok az első ötlet kipattanása után azon melegében jól-rosszul elkészítették a filmet; sőt, szerintem az ötlet sokszor menet közben is alakult – így pedig nagyon nehéz valóban jó, pörgős filmecskéket összehozni. Épp ezért viszonylag ritkán adtam maximális jegyet – még akkor is, ha a bejegyzésben volt néhány sziporka.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS