2020. szeptember 25. péntekEufrozina, Kende
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mátyás király kódexei Kolozsváron

Fülöp Noémi 2008. március 06. 09:36, utolsó frissítés: 2008. március 05. 16:47

A Bibliotheca Corvinianát a 15. században a #b#második legnagyobb gyűjteményként#/b# tartották számon a Vatikáni Könyvtár után. A corvinákként is említett kötetekből fakszimile-kiállítás látható a Szépművészeti Múzeumban.


A kolozsvári közönség március 9-éig láthatja a kiállítást, amelyről Kurta Józsefet, a Protestáns Teológiai Intézet könyvtárosát, a tárlat szervezőjét kérdeztük.


Hogyan keletkezett Mátyás király híres gyűjteménye? Hány kódexet, könyvet tartalmazott eredetileg?

A magyar könyvkultúra kezdetei a 11–12. századra nyúlnak vissza. Ebben a korban főleg az egyházi gyűjtemények voltak jelentősek, de emellett kezdett fejlődni a királyi udvar könyves műveltsége is. Könyves Kálmán királyról például (1095–1116) a kortársak feljegyezték, hogy szokatlanul művelt volt, főleg teológiai és kánonjogi kérdésekben.

Utána jó példa Zsigmond király, aki bár megmaradt középkori, gótikus műveltségű uralkodónak, kitűnt tudomány-szeretetével és az antikvitás iránti érdeklődésével. A következő állomás Mátyás király, aki neveltetése folytán nemcsak elsajátítja a reneszánsz kultúrát, hanem azt zsigerekig magáévá teszi.



Őt Vitéz János, az akkori Magyarország egyik legképzettebb, a szó szoros értelmében vett humanista főpapja nevelte – nem véletlenül készül a 2008-as Reneszánsz Év kapcsán az Országos Széchényi Könyvtár (OSzK) egy nagyon komoly Vitéz János kiállítással.

Mátyás, ismerve Vitéz nagyhírű könyvtárát, és felismerve a humanista kultúra könyvekben rejlő lehetőségeit, az 1460-as évek második felétől tudatosan törekedett könyvtárépítésre. A könyvvásárlás, kapott adományok, felesége könyvei mellett tudatos válogatás alapján másoltatta a kódexeket.


A szakirodalom 2000–2500 kötetre becsüli az egykori Bibliotheca Corviniana gyűjteményét, ennek mintegy tizedrésze maradt fenn. De ezek arról tanúskodnak, hogy Mátyás – nyilvánvalóan humanista köre tanácsait is megfogadva – tartalmilag rendkívül gazdag könyvtárat hozott létre, aminek az értékét az esztétikai szempontok is emelik.

A könyveket a legjobb mesterek másolták és díszítették, a kötetek bekötésére pedig különös gondja volt Mátyásnak: egy részük piros, lila, zöld selyem- vagy bársonykötést kapott, másokat pedig bőrbe köttetett, nemesfémekből készült csatokkal és veretekkel.


Hány könyv maradt fenn a gyűjteményből, hogyan és hol sikerült őket megőrizni?


A könyvtár a második legnagyobb és leggazdagabb gyűjtemény volt a maga korában a Vatikáni Könyvtár után. Mátyás halálakor volt a fejlődés tetőfokán (Firenzében 150, Mátyás által megrendelt kódex maradt 1490 után), az Igazságos halála azonban a könyvtár pusztulását is jelentette.

Az utódok nem követték Mátyás könyves törekvéseit, külföldi követek, humanisták elhordták a jelentősebb darabokat, a maradék pedig Buda 1526-os török kézre kerülésével hadizsákmány lett. Ezeket Konstantinápolyba vitték, és a nem megfelelő tárolás miatt zömében elpusztultak.

Jelenleg 216 kötetről tudjuk biztosan, hogy a Corvinához tartozott, de ez a szám szerencsére a kutatások során növekszik. Ezek 16 ország 47 könyvtárában találhatók, Magyarországon 52 kötetet őriznek.


Az OSzK 2001-ben kezdte el Mátyás könyvtárának digitalizálását. Hol láthatja a könyvek, kódexek digitalizált képét a nagyközönség?

Nagy kihívás, de kecsegtető cél a gyűjtemény darabjainak a digitalizálása. Az OSzK nemrégiben tette közzé a Bibliotheca Corviniana Digitalis program honlapját, részletesebb információkat ott találhat az érdeklődő.


Milyen elvek szerint válogatták össze a kolozsvári kiállítás anyagát?

Az anyag kiválogatását az OSzK szakembereire bíztuk, lévén, hogy ők ismerik a legjobban ezt a gyűjteményt. Gyakorlati szempontból kértük, hogy a saját gyűjteményük darabjaiból válogassanak, hogy ne legyen szükséges például az Osztrák Nemzeti Könyvtárral is szerződést kötnünk, nem beszélve a jogdíjakról.

A kiállított 19 pannó és 6 digitális másolat a Magyarországon található corvinák színe-javából nyújt ízelítőt, minden kódex jellegzetes tartalma vagy megjelenése miatt. A kiállítás anyagát katalógusban ismertetjük, ahol három nyelven olvasható a kódexek leírása, így mindenki betekintést nyerhet a kor könyvkultúrájába.


Mekkora az érdeklődés a kiállítás iránt?


Meglepően sokan érdeklődtek, ez elsősorban a témát dicséri: a Szépművészeti Múzeumban a magyar reneszánsz könyvkultúra java látható. Másodsorban azonban Könczey Elemér érdeme a grafikai elénk-tárás, mert bár jó anyagból lehet jól dolgozni, Könczey sokat tett hozzá látvány szempontjából. A nagy látogatottság emellett a médiapartnerek eredményességét is mutatja.


Ön szerint mit üzenhet a kiállítás a ma emberének?


A szép könyv mindig luxusnak számított, de mindig voltak, akik felismerték, hogy ez nemcsak tárgyi érték, hanem a jobb könyvek fedele alatt egy egész világ lapul, legyen az Philostratos vagy Thúróczy János, vagy akár egy mai szerző által megrajzolva. De szerintem mindenkinek mást üzen, hiszen egymás mellett hat számos tudományág és az esztétika sok oldala ezeknek a könyveknek az esetében.

Az Amaryllis Társaság, a kiállítás egyik szervezője másfajta üzenetet is kíván közvetíteni egy következő tisztelgéssel Mátyás király előtt, amikor az év folyamán a Kriterion könyvkiadóval közösen megjelenteti Aurelio Brandolini firenzei humanista egyik munkáját bilingvis kiadásban, korabeli tipográfiai elvek szerint.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS