2023. június 1. csütörtökTünde
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

"Zacskóadó" Romániában is: akinek műanyag kell, fizessen

B. D. T. B. D. T. 2008. február 14. 10:21, utolsó frissítés: 2008. február 13. 17:05

Tavasz van, #b#nyílik már a „pungavirág”#/b#. Remélhetőleg nem sokáig: legkésőbb 2009-ig kiűzik a nem lebomló műanyag zacskókat az üzletekből.





Helyszín: belvárosi üzlet. Vásárló: “Nem, ne tessék becsomagolni”. Eladó: “Miért? Ingyen van. A műanyag zacskót nem kell kifizetni...”

Vásárlónak, ha idáig eljutott, több opciója van. Elkezdheti magyarázni, hogy a műanyag zacskót, amibe egy üveg sampon vagy egy szál petrezselyem kerül, úgyis eldobná, és amúgysincs rá szüksége, mert íme, hozott magával szatyrot, vagy van nála táska. Mire az eladó vállat von, és ráhagyja.

Vásárló egész egyszerűen minden magyarázat nélkül azt is mondhatja, hogy nem kéri és kész. Hogy miért? Csak. De ha már a magyarázkodást választja, akkor viszont elmehet odáig, hogy kiselőadást tart az eladónak a hulladékgazdálkozdás globális kihívásairól, a környezetbarát életmód fontosságáról, illetve arról az európai uniós irányelvről, amely kimondja, hogy a csomagolásra használt hulladékért a forgalmazó felel.



Románia 2009 januárjáig vonná ki a forgalomból az ingyenes műanyag csomagolóanyagokat – jelentette be még január közepén Korodi Attila környezetvédelmi miniszter.

Voltaképpen már nyár közepére szeretnénk, ha megszületne a kormányhatározat, amely ezt kimondja, a 2009 január a legkésőbbi időpont – pontosított kérdésünkre a miniszter. A cél az, hogy a nem lebomló műanyagok helyett papír, vászon, illetve lebomló műanyag kerüljön a boltokba – ez utóbbit mindössze 3-4%-kal drágább előállítani, mint a nem lebomlót – magyarázta Korodi.



Ezt úgy tervezik megvalósítani, hogy azokra a kereskedőkre, akik nem lebomló műanyagból készült zacskókat forgalmaznak, bírságot szabnak ki, amelynek összege a csomagolóanyag kilogrammja szerint lesz megszabva.

Jelenleg még folynak az egyeztetések a csomagolóipar szakértőivel, menedzsereivel, akik a maguk részéről szintén dolgoznak már azon, hogyan tudnának áttérni a környezetbarátabb csomagolásra. A kereskedőknek is idő kell, amíg átállnak – zárta a folyamat bemutatását Korodi.

Hogyan jut el ennek híre a lakossághoz? Miután megvan a rendelet, a minisztérium népszerűsíteni fogja az egész országban, hogy a vásárlók ismerjék fel, melyik a lebomló csomagolóanyag,


és miért jobb, mint a nem lebomló.

Addig is, amíg a kampányüzenet eljut a legutolsó boltocska eladójáig is, feltehetően a vásárlóknak kellene kezükbe venni a dolgot. A józan ész, pontosabban a common sense révén – közös(ségi) érzék inkább – elvileg mindenki beláthatja, miért jobb például nagyanyáink vászonszatyra az egy-egy bevásárlás alkalmával felgyűlő négy-öt műanyag zacskónál.

Romániai bevásárlóközpontokban azonban kérdezés nélkül pakolják bele a megvásárolt termékeket, és a kasszánál, amikor tízen toporognak mögötted, kissé nehéz környezettudatoskodni.

Többen úgy próbálják mérsékelni a pazarlást, hogy utólag szemeteszsákként hasznosítják újra a bevásárlások melléktermékét. A bevásárlóközpontokban és nagyobb üzletekben is azonban a zöldséget, gyümölcsöt fajtánként külön kis zacskókba kell pakolni, mert a súlyának és árának függvényében más-más árcímke kerül rá ott helyben, amint megmérik.


Ezek szemetesnek sem alkalmasak, annyira picik.

Már van példa arra, hogy zöldséget, gyümölcsöt újrahasznosított papírból készült zacskóba csomagolnak. A nagyobb műanyag bevásárlószatyrokat azonban papírral nem igazán lehet helyettesíteni.



A műanyag zacskók mellett szól, hogy könnyedén újrahasznosíthatók – persze csak ha a szelektív hulladékgyűjtést jól megszervezik. Alapanyaguk polietilén – ennek előállítása és feldolgozása során sem használnak és nem is képződik káros, szennyező anyag, ellentétben a papírral, aminek előállítása energiaigényes. “Önmaguktól” azonban több évszázad alatt bomlanak csak le. Mivel az újrahasznosítás aránya egyelőre alacsony,


a felgyűlő mennyiség félelmetes méreteket ölt:

# évente több mint 500 milliárd, percenként egymillió nejlonszatyor fogy világszerte, a legtöbbet csak egyszer használják
# 2008 januárjában 37 milliárd műanyag zacskó került forgalomba
# egy román állampolgár évente 250 műanyag zacskót használ, átlag húsz percig
# Kínában több mint 3 milliárd nejlonzacskó fogy naponta, ez ötmillió tonna nyersolajba kerül az országnak
# évente több ezer tengeri emlős, teknős és más állat pusztul el amiatt, hogy lenyeli az élelemnek hitt műanyagot
# a műanyag zacskók a szélnek köszönhetően már a Falkland- és a Spitzberga-szigetek környékén, messze északon is megtalálhatók

"Vidéken az utak mentén mindenütt csak nejlonszatyor volt, és amikor ősszel lehulltak a levelek, akkor még a fákon is”
– ismerős a leírás? Országutak pihenőhelyein, erdőszéleken, vagy akár a romániai nagyvárosok kellős közepén hasonló kép fogadja az embert. Ez volt az ábra valamikor Írországban is,


csak épp ők már megelégelték a helyzetet.

Frank Convery, az ír környezetvédelmi információs központ (ENFO) vezetőjének az előző bekezdésben idézett leírása már a múlté. Az úgynevezett plastax (szatyoradó, akkor még 15 eurócentes) bevezetésével 2002-ben hetek alatt 94 százalékkal csökkent a zacskóforgalom. Erőteljes felvilágosító, szemléletformáló kampány is indult, és egy év múlva már gyakorlatilag mindenki vászonból készült bevásárlózsákot használt.



Mint az MTI megállapítja, a vászonszatyor a radikális környezetvédők dogmájából a társadalmi közmegegyezés része lett, és ma már legalább annyira kínos a nejlonzacskózás, mint a szőrmebunda-viselet, vagy ha a gazda


nem takarítja fel az utcáról a piszkot a kutyája után.

Számos körülmény együttállása kellett a sikerhez. Nem volt például ír zacskógyártó vállalat, amelynek az üzleti érdekeit sértette volna az adó (kínai gyártmányt használt mindenki). Majdnem minden bolt valamilyen nagy lánchoz tartozik, és a modern, számítógép-vezérlésű kasszarendszerek amúgy is külön regisztrálják a forgalmi adót, az átprogramozás ezért nem volt nagy feladat és az adókerülésre sem nyílt mód.

Az ország fiatal és rugalmas lakossága továbbá fogékony társadalmi közeget biztosít az innovációnak a mobiltelefontól kezdve egészen a dohányzást tiltó törvényig (Írország volt az első Európában, ahol betiltották a dohányzást nyilvános helyen, még 2004-ben).

Kellett persze elszánt környezetvédelmi miniszter is, aki előre bejelentette, hogy ha a boltosok csupán papírra cserélik a nejlonzacskót, akkor azt is megadóztatják.

Tavaly 15-ről 22 centre emelték az adót. Feargal Quinn, a legnagyobb ír szupermarketlánc, a Superquinn alapítója és az EuroCommerce, a hatmillió európai kiskereskedelmi üzletet tömörítő ágazati szervezet vezetője elmondta, hogy évekig sikertelenül próbálkoztak a modell exportjával. A kormánytisztviselők folyton nemet mondtak a zacskóadóra, csak azt hajtogatták, hogy


náluk ez nem működne, nem fogadnák el az emberek.

Quinn szerint az utóbbi időben viszont valóságos nemzetközi mozgalom indult a műanyag zacskó ellen, és a következő 12 hónapban áttörésre lehet számítani. Az üzletláncok léptek először. "A cégek a környezetvédelem élharcosaként akarják láttatni magukat, és sorra vezetnek be újrafelhasználható csomagolási megoldásokat" – mondta a szakértő.







A kormányok is ébredeznek lassan. Január elején nemcsak Románia, de például a kínai, az ausztrál és a spanyol kormány jelentette be, hogy műanyagszatyor-stopot tervez.

Írország közben tovább lép: a tervek szerint idén betiltják a hagyományos villanykörték forgalmazását és a takarékos, környezetbarát égők használatára szoktatják a lakosságot, és a papírra nyomtatott egyenlegközlők és nyugták miatt megadóztatnák a pénzkiadó automaták üzemeltetőit – áll az International Herald Tribune című nemzetközi lapban megjelent összeállításban.


Kínában ez év június elsejétől már minden zacskóért fizetni kell,

s azok árát fel kell tüntetni. A tájékoztatóban az is szerepel, hogy az embereket ösztönözni kell arra, hogy térjenek vissza a textíliákból készült táskákhoz, és a piacokon használjanak kosarat.

“Tanúsíthatom, egy hétköznapi vásárlásnál a pénztáros vagy a segédje többnyire több zacskót is megpakol, mert a vett holmit szortírozva, a mennyiségtől függően méretre is különböző szatyrokba teszik” – jelentette Trebitsch Péter a Kossuth Rádiónak Pekingből.

Az országos kampányt a műanyag zacskók ellen nem csak a fogyasztói oldalról indítják, hanem ugyanettől a határnaptól számítva a gyártóknak is megtiltják az úgynevezett ultravékonyságú, vagyis a 0,025 milliméternél vékonyabb anyagból készülő zacskók gyártását és eladását. A rendelkezést megszegőknek büntetésre, elkobzásra és a hasznuk megvonására kell számítaniuk.

Ausztráliában várhatóan 2008 végén vezetik be a műanyagzacsi-stopot. Az Inforádió.hu Peter Garrett ausztrál környezetvédelmi minisztert idézi, aki szerint


az ausztrálok támogatnák egy olyan szabály létrejöttét,

amely megtiltaná, hogy a szupermarketekben és más üzletekben ingyen adják a vásárlóknak a nejlonszatyrokat. Körülbelül 4 milliárd műanyag zacskó van forgalomban, ezek előbb-utóbb a szeméttelepekre kerülnek, és negatív hatással vannak az élővilágra, feltűnnek a tengerpartokon – magyarázta a miniszter. Az amerikai nagyvárosok közül is pl. San Franciscóban már jó ideje tilos az élelmiszerüzletekben nejlonszatyrokat forgalmazni.


Fotók: Kassay Réka

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS