Az újévi fogadalom lényege: megszegni!
Fülöp Noémi 2007. december 31. 17:21, utolsó frissítés: 16:50Ha már úgysem fogod betartani, akkor bánj el vele annak rendje-módja szerint. #b#Taposd a sárba#/b#, fröcsköljön, öntsd betonba és süllyeszd a mocsárba. Kalauz szilveszteri fogadalmak megszegéséhez.
Leszokom a cigiről.
Szép példány, főleg hogy az átlagosnál több előnnyel járna a betartása: azon túl, hogy az alany nem rövidíti tovább a kipufogógáz, a mindenhonnan áradó pocsék zene és a szalmakrumplifogyasztás miatt amúgy is egyre kurtábbá váló életét, nagy szolgálatot tesz vele a körülötte könnyező, legyező és krákogó nemdohányzóknak, ráadásul spórol is.
A lúzerek általában néhány napig, esetleg hétig odázzák ezen fogadalom megszegését, közben felszednek néhány kilót, kétszer annyi pénzt költenek a cigit helyettesítő rágcsálnivalóra, mint azelőtt a dohányra, és mindennapossá váló hisztériájukkal kikergetik a világból a nemdohányzókat.
Legyél okosabb náluk. Még az ún. "magyar szilveszterkor" (kelet-európai idő szerint éjjel egykor) csövezz egy szál cigarettát valakitől, és lehetőleg három perc alatt pöfékeld is el az egészet, hogy aztán kétségbeesetten körberohangászhasd a negyedet nyitva tartó éjjelnappalit keresve, ahol pótolhatnád a cigitartalékot, amelyet előrelátóan nem szereztél be, mert te úgyis leszoksz.
Lefogyok.
Bele szeretnél férni az érettségi táján vásárolt farmerodba, illetve attól félsz, hogy nemsokára csak a talpigtükörben láthatod viszont a férfiasságod. Ennek érdekében éjfélkor mély sóhajjal leteszed a fél vaníliás sütit, beleöntöd a sörödet a vécébe és helyette rostos narancslevet töltesz a poharadba, aztán elővakarod a szekrény aljából a hetek óta tartalékolt dugicsokit, és megeteted a barátaiddal.
Reggel másnaposan ébredsz, és nem lesz étvágyad, viszont a zúgó fejed mégiscsak egy sör hozná a leghamarább egyenesbe. Úgyhogy megígéred a konyhában boldogan iszogató társaságnak, hogy ez tényleg az utolsó, és amúgy is csak a másnaposság ellen van.
Közben ráébredsz, hogy a vaníliásból maradt még egy fél tányérral, és mire észrevennéd magad, az egész a gyomrodban landol. Innen már a legjobb úton haladsz, csak az van hátra, hogy tudatosítsd: semmi normális kaja nem maradt a buli után, és előtúrd a fagyasztóból a nagymamád házikolbászát, amit persze bő zsírban kisütsz, mert ennyi pia után valami meleget is kell enni.
Rendszeresen sportolni fogok.
Nem mondhatod komolyan. A legközelebbi fitneszterem nyolc megállónyira van, az edző pofátlan, az öltöző koszos, és lopnak is. A belépő árából pedig legalább hat sört megihatnál.
Nézz szembe önmagaddal a fürdőszobatükörben, és ismerd be: óvodáskorod óta utálsz sportolni, még az uszodában is a jacuzzit szereted a legjobban, mert annak melegítik a vizét, így nem fázol meg benne akkor sem, ha nem mozogsz. Inkább tölts le egy jó filmet, elvégre értelmiségi vagy, és nincs szükséged arra, hogy a kockás hasad miatt szeressenek.
Nem állok szóba a pasival/csajjal, aki tavaly háromszor rúgott ki.
Elfelejtette a születésnapodat, hisztériarohamot rendezett a barátaid előtt, rosszul öltözik, és a makarónit is odaégeti. Nem is érted, hogy miért veszed fel a telefont, amikor hív. De mostantól vége, kitörülted a számát a telefonodból, iwiw-en is kiiktattad az ismerőseid közül, és többet nem mész a környékre sem, ahol lakik.
Ám a hatodik pohár pezsgő után rájössz: "bonyolult lélek" ő, "keresi az útját az életben", "fokozott érzékenysége" okozza, hogy néha "furcsán reagál" a dolgokra, és teljes mértékben érthető, ha elfelejti a születésnapodat, hiszen elfoglalja az, hogy mélyen reflektáljon a világ problémáira a globális felmelegedéstől az afrikai éhezőkig.
Ezért elcsened a barátnőd/barátod telefonját, kimásolod a számát, és megírod neki sms-ben, hogy továbbra is imádod és minden elképzelhető jót és szépet kívánsz neki az új évben, egyébként meg feljöhetne másodikán.
Jótékonykodni fogok.
Holnaptól átadod a helyed a buszon a furcsa szagú öreg néninek, nem küldöd el melegebb éghajlatra a koldust, teleraksz egy cipősdobozt ajándékkal a szegény gyerekeknek, és utánanézel, mi is van azzal a két százalékkal a jövedelmi adódból.
Vállald fel: mint az emberek túlnyomó része, zsigerből önző lény vagy, és nagyjából semmi nem késztethet arra, hogy megválj valamitől, amire szükséged van, netán utánajárást és papírmunkát vállalj azért, hogy valaki másnak esetleg jobb legyen. Ám ne aggódj, nincs ezzel semmi baj, más is így van vele. Költsd nyugodtan magadra a pénzed, elvégre keményen megdolgozol érte, és így sem elég semmire.
Beosztom a pénzem.
Bizonyára a te családodban is keringenek legendák távoli rokonokról, akik minimálbérből neveltek fel négy gyereket, minden számlát időben kifizettek, nyáron elmentek sátorozni a bolgár tengerpartra az egész évben összespórolt pénzükből. Ahol az anyuka egy tojásból és egy hagymából kétfogásos ebédet főzött, az apuka pedig saját kezűleg elkészítette a nappalibútort hulladékfából.
Ám hasonló bűvészmutatványokra te legfeljebb addig a pillanatig vagy képes, amíg meg nem látod azt a gyönyörű pulóvert a kirakatban, vagy rá nem ébredsz, hogy a mobiltelefonod egy utolsó roncs a haveri köröd hét nyelven beszélő, mosogató és kávét főző példányai mellett.
Keress egy üzletet, ami már másodikán kinyit, és költsd el legalább a fizetésed felét, hogy biztos legyen: kölcsön kell kérned az előlegig hátralevő két hétben – illetve hogy ezt az újévi fogadalmat is sikerült kicsinálni.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!