A multikulti nem mindenkit gyönyörködtet
Kertész Melinda 2007. december 13. 10:56, utolsó frissítés: 10:00Bár sokféle nemzetiségű, különböző kulturális környezetből származó egyén él együtt Románia területén, úgy tűnik, #b#sikeresen elkerülik egymást#/b#.
A tagállamok polgárainak majdnem kétharmada valamilyen szinten, húsz százalékuk pedig hangsúlyozottan érdeklődik azon rendezvények iránt, amelyet jövőben az Interkulturális Párbeszéd Európai Évében az Európai Unió tagországaiban szerveznek meg – derül ki az Európai Bizottság megrendelésére készült Interkulturális Párbeszéd Európában témájú felmérésből.
Ján Figel', az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős biztosa javaslatára nyilvánították
2008-at az interkulturális párbeszéd évének.
Jövőben számos, a kulturális sokszínűséget bemutató projekt zajlik majd kultúra, vallás, kisebbségek, migráció, többnyelvűség, média és a munkavállalás témakörökben.
A kulturális rendezvények iránt érdeklődő, különböző kulturális, etnikai vagy vallású egyéneknek számos alkalma adódik majd egymással találkozni, egymást megismerni és egymástól tanulni.
“Hát persze, hogy érdeklődöm a hasonló rendezvények iránt, hiszen félig roma nemzetiségű vagyok” – mondja a kolozsvári Cezar Enache. De kiderül, nem sok időt szánhat a kulturális jellegű megmozdulásokon való részvételre. Elmondja, két munkahelyre jár, ahol több magyar kollégával dolgozik együtt.
Azonban Románia lakosságára nem jellemző, hogy naponta találkozzanak más nemzetiségű, etnikumú vagy vallású egyénnel.
A felmérés kimutatta, Európában nem számít kuriózumnak a hétköznapokban más kultúrkörnyezetből származó emberekkel érintkezni: a 27 tagállam átlageredménye szerint a megkérdezettek 65 százaléka azt nyilatkozta, hogy
az elmúlt hét napban legalább egy alkalommal volt dolga
más vallású, etnikumú vagy nemzetiségű, akár uniós, akár más állampolgárságú személlyel. Legtöbben Luxemburgban (82%), Írországban (77%), Nagy Britaniában (76%) és Ausztriában (75%) feleltek igennel.
A 27 tagállamból négy országban nem éri el az 50 százalékot az igennel felelők aránya. Közöttük Románia: az itteni megkérdezetteknek kevesebb mint fele nyilatkozta azt, hogy a felmérés előtti hét nap alatt találkozott más kultúrkörnyezetből származó egyénekkel –
44 százalékkal a lista utolsó előtti helyén szerepel,
csupán Észtországot körözte le. Romániát Lengyelország és Bulgária előzi meg, 47, illetve 48 százalékkal.
Az Eurobarométert lebonyolító Gallup Szervezet munkatársai arról is faggatták az EU-állampolgárokat, hogy milyen az általános viszonyulásuk a kulturális sokszínűséghez.
Míg az Unió tagállamai polgárainak mintegy háromnegyede (72%) vagy meggyőződéssel vallja, vagy elismeri, hogy a kulturális sokszínűség gazdagítja hazája kulturális életét, és 23 százaléka
kimondottan kedvezőnek találja a nem mainstream kultúra jelenlétét
hazájában, ezt Románia polgárainak csupán 57 százaléka gondolja így. Bulgáriában (55%), Ciprusban (55%) és Máltában (52%) még ennél is kevesebben vélik úgy, hogy jót tesz az országuknak a változatosság – mutat rá a Gallup Szervezet felmérése.
Azonban a számok szerint, ezekben az országokban a megkérdezettek valamivel több mint a fele mégis úgy gondolja, hogy a különböző kulturális környezetből származó egyének többletet hoznak a mindennapi életben.
Az uniós átlag azt mutatja: a megkérdezettek háromnegyede úgy értékeli, kedvező a multikulturalitás hatása az országuk kulturális életére. Különösen az írek és a luxemburgiak vannak erről meggyőződve: 84 százalékkal a lista élén állnak. Őket a franciák (82%), a németek (77%) és a finnek (77%) követik.
>> Az eredmények összefoglalója letölthető az Európai Bizottság honlapjáról [575 kb, .pdf] >>
“96-ig a nacionalizmust folyamatosan sulykolták a romániai polgárokba, a kultúrák közötti interakció igazából csupán ekkor kezdett fontossá válni a közvélemény szemében is.
Tíz év alatt pedig nem lehet behozni azt a lemaradást, amely az uniós gyakorlatban évtizedes múlttal rendelkezik”– mondta el a Transindex kérdésére Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője. Szerinte beidegződésről van szó, amelyet nehéz kiküszöbölni, hiszen az állampolgárok nem érdeklődnek a
sajátjuktól eltérő kultúrák iránt.
Bár a civil társadalom és az általa vezetett hivatal is szervez ehhez a kérdéskörhöz tartozó projekteket, a média nem vállalja fel hangsúlyosan a különböző kulturális megmozdulások közvetítését a román társadalom felé.
“A melegek felvonulása érdekli a sajtót, mert az szenzációszámba megy, azonban Nagyszebenben, a Kulturális Főváros projekt keretében megszervezett roma, magyar, vagy zsidó heteknek a médiában nem sok visszhangja keletkezett.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!