A 21. századi nomádok bőrükön érzik a klímaváltozást
B. D. T.
2007. november 17. 11:17, utolsó frissítés: 2007. november 16. 16:46
A bangladesi ökológiai menekültek nyomornegyedekben vagy hordalékszigeteken tengetik napjaikat. A gyerekek az iskolában tanulják, #b#hogyan éljék túl az árvizet#/b#; mások a víz alól guberálnak.
A legutóbbi trópusi ciklon több mint ezer emberáldozatot követelt Bangladesben, több százezer tengerparti lakost kellett kitelepíteni otthonából. 240 km/órás sebességű szél kapott fel a levegőbe deszkaházakat, csavart ki fákat gyökerestől – az anyagi kár még nem tudni, mekkora.
Az országban gyakoriak a ciklonok, egy 1970-es viharban több mint félmillió ember halt meg. Azóta Banglades jobban felkészült a természeti katasztrófákra, van már hurrikán-előrejelző és ciklonfigyelő rendszer is; amint tudomást szereztek a Szidr nevű, négyes fokozatú ciklon közeledtéről, elrendelték a tengerparti falvak evakuálását, ám néhányan hátramaradtak – jelentette a BBC pénteken. Sokan nem akarták őrizetlenül hátrahagyni javaikat és házukat.
Újabb és újabb bejelentések érkeznek a halottakról, az áldozatok összesített száma a jelenleg becsült ezernél több lehet. Bangladesi televízióadókat idézve a Reuters közölte, több mint száz halászbárka volt képtelen még a vihar kitörtése előtt biztonságban elérni a partot.
A partokra több mint 40 ezer rendőrt, parti őrt és egészségügyi dolgozót vezényeltek ki. Az ország felkészültsége a katasztrófákra azonban még mindig nem megfelelő: az ötszázvalahány óvóhely szükség esetén nem tudja befogadni a több mint tízmillió tengerparti lakost. A menedékek többsége ráadásul rossz állapotban van: a klímaváltozás Bangladesre gyakorlolt hatását felmérő BBC-s hajó legénysége arról számolt be, hogy az egyik kijelölt óvóhelynek jókora darabon lyukas volt a teteje.
A legutóbbi, hasonló erejű ciklon 1991-ben csapott le az országra 250 km/órás sebességgel,
megölt 138.000 embert,
elsodorta tízmillió személy lakóhelyét. A tizenhat évvel ezelőtt bekövetkezett katasztrófa évében fulladt meg a legtöbb ember, főként öregek és gyerekek. A ciklon egész falvakat borított el vízzel, használhatatlanná téve a termőföldeket. A talajerózió egyébként is állandó probléma az alacsonyan fekvő országban, a viharokkal járó áradások nyomán lakhatatlan, vízzel borított területek maradnak.
A Bengáli-öböl vize csak néhány centit kellene emelkedjen ahhoz, hogy milliók váljanak földönfutóvá – ezzel szemben a legutóbbi IPCC-előrejelzés szerint 2100-ig a legoptimálisabb feltételek között is 18-38 centiméter lesz az emelkedés, a legborúlátóbb változat ezt 26-59 centiméterre taksálja, de nagyobb növekedést sem zárnak ki.
Korábbi cikkeink:
>> 28 millió embert érintett a dél-ázsiai áradás >>
>> "A tengerszint-emelkedést nem lehet megállítani: hátrébb kell húzódni a tengerpartról." Zágoni Miklós éghajlatkutató a katasztrófa-forgatókönyvekről >>
A BBC hajója egyébként a rossz időjárási viszonyok miatt zátonyra futott, a legénységet evakuálták.
“A klímaváltozás rontásának feltérképezése” nevű riportút első jelentése arról számol be, a főváros, Dhaka nyomornegyedeiben több mint hárommillió volt farmer tengeti napjait, olyanok, akik a szaporodó természeti katasztrófák valamelyikében mindenüket elveszítették.
Bangladest gyakran hozzák föl példának a klímaváltozásról szóló előrejelzésekben: egyes, tengerszint alatti területek roppant sérülékenyek, a sorozatos árvizek és a parterózió elől menekülők áradata pedig csak a kezdete
az ökológiai katasztrófák következtében földönfutókká vált tömegek
globális méretű vándorlásának. A riportsorozat sokkoló képekkel és történetekkel teszi hátborzongatóan közelivé “a klímaváltozás átka” ellen, a túlélésért napról napra harcolók életét.
>> Az expedícióról készült fotók a flickr.com-on >>
Egyesek abból élnek, hogy elsüllyedt hajókból, oxigénpalack és más búvárfelszerelés nélkül hordják fel a gazdátlan, még használható javakat. A víz alatti guberálók néha egész jó fogást hoznak össze; a zsákmányt – ami akár kihalászott, majd a napon megszárított gabonaféle is lehet – jó áron értékesítik.
Chandpur, a Meghna és Padma folyó kereszteződésénél épült, éppen ezért fontos kereskedelmi központnak számító városka a halászatból él – az erózió azonban itt is méteres területeket hódított el a szárazföldből. Haimchar városának egy részét azonban szabályszerűen elmosta – ha ilyen ütemben folytatódik az erózió, a BBC szerint
pár éven belül teljesen eltűnik a város.
Nem messze, Hijla településen a régi iskolaépületet a folyó martalékául hagyták; az új, rögtönzött iskolában a tanterv fontos részét képezik az árvíz esetén alkalmazandó túlélőkészlet elemei. Az ország ezen részében a víz évente 200 méternyit nyomul előre; egy farmer a BBC-nek elmondta, ilyen ütemben a folyó eléri az ő földjét is egy éven belül.
Bou Doba hordaléksziget, azaz “char": az áradó folyó által felhalmozott földből, üledékből létrejövő terület, ahol nomád életmódot folytató ökológiai menekültek – rengeteg gyerek és kevés felnőtt – élnek.
Egy hordaléksziget elvileg lakhatatlan, ám négy év elteltével még növénytermesztésre is alkalmas kiterjedésű lesz. Ahogy nő a lakható terület, gyorsan elfoglalják az emberek: kifejlett banánfákkal érkeznek, amelyet vélhetően egy másik hordalékszigeten termesztettek. Elültetik,
a honfoglalást pedig rozsdás lemezekből
rögtönzött hajlék felhúzásával koronázzák meg. Az “új földön” természetszerűleg sem utak, sem iskolák vagy üzletek nincsenek, de nincs is értelme építeni: a hordalékszigetet, ahogy kialakította, úgy el is mossa egy idő után a víz. Már az öt éve lakott Bou Doba is az erózió áldozata; a charról, aki tehette, már elköltözött.
A BBC-hajóra meghívott Saleemul Huq, az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottságának (IPCC) legutóbbi jelentésének társszerzője elmondta, a Banglades területét 30-40%-ban beborító, extrém súlyosságú árvíz azelőtt is előfordult, de csak húszévente egyszer. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban azt mutatják,
a szélsőséges jelenség ötévente ismétlődik.
A bangladesi tudós szerint az egyetlen konzisztens magyarázat ezekre a jelenségekre – szárazságokra, árvizekre, ciklonokra, olvadásra, szélsőséges hőmérsékleti értékekre – az, hogy már most az ember előidézte klímaváltozás világában élünk.
>> Banglades 40%-a víz alatt. Több mint 2000 halottja van a dél-ázsiai áradásoknak >>
Egy zöldségárus Bhola szigetéről (ami “igazi”, nem hordaléksziget) úgy véli, a Meghna-folyó deltájában korábban is tapasztalhatóak voltak az árvizek, ez nem szokatlan jelenség. Huq szerint sem lehet teljes bizonyosságról azt állítani egy konkrét természeti jelenségről, hogy azt a klímaváltozás eredményezte. Más helyiek azonban azt is megjegyezték, szokatlanul magas és szokatlanul alacsony hőmérsékleti értékeket mértek nappal, illetve éjszaka.
A BBC riporterei azokról a gyakorlati megoldásokról is beszámolnak, amelyeket a bangladesi emberek alkalmaznak a túlélés érdekében. A házakat gyakran cölöpökre építik,
a zöldségeskerteket pedig kétéltűre tervezik:
a fakeretekben elültette termés árvíz esetén nem ázik szét, hanem ügyesen lebegni kezd.
Míg az adaptáció a klímaváltozásra a Nyugat számára az üvegház-hatású gázak kibocsátásának csökkentését jelenti, a világ egyik legszegényebb országában ez nem probléma. Banglades kibocsátása gyakorlatilag elhanyagolható módon járul hozzá a klímaváltozáshoz – az itt élők mégis azok közé tartoznak, akik máris megszívják a következményeit – vonták le a következtetést a helyszíni riportban. Az adaptáció számukra az extrém időjárásra és a tengerszint-emelkedésre való konkrét felkészülés. Ehhez a fejlett országoknak morális kötelességük segítséget nyújtani.
Forrás: a BBC bangladesi riportútja során készült beszámolók
>> Bangladesh river journey. Charting the course of climate change >>
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
