Sokkal könnyebb Berlinben lakáshoz jutni, mint Kolozsvárt
Szin Péter 2007. október 09. 15:43, utolsó frissítés: 15:32Már eddig is tudtuk, a romániai városokban kevés az igazán jó munkalehetőség + olcsó, de minőségi lakást találni szinte lehetetlen. #b#A különbség:#/b# mindezt az EU statisztikai hivatala is megállapította.
Prágában, Koppenhágában és Dublinban a legjobbak a munkalehetőségek:
többek közt ez derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat készítette felméréssorozatból, melybe most kerültek be először a 2006-ban frissen csatlakozott két tagállam, Románia és Bulgária régiói. Az Urban Audit Perception Survey városi életminőség-kutatás keretében 500 alanyt hívtak fel telefonon az Eurostat kérdezőbiztosai a 27 tagállamra bővült EU 75 városában (horvát és török városok is szerepeltek a listán).
"Ebben a városban könnyű jó munkahelyet találni" – ezzel a kijelentéssel a legnagyobb százalékban a Prágában élők értettek egyet: a cseh főváros 75 százalékos eredményt ért el. A könnyű munkalehetőségek toplistáján a dán főváros Koppenhága lett a második helyezett (74 százalék), majd Dublin következik 70 százalékkal.
>> a statisztikák részletesen a Transindexen (.pdf, 96 Kb) >>
>> a teljes statisztika az Eurostat oldalán >>
Kolozsvár a maga 39 százalékával a középmezőnyben szerepel, rögtön Bécs után, de megelőzve Vilniust, Lille-t, Bukarestet, Groningent és Barcelonát – vagyis az erdélyi városban könnyebb munkát találni az Eurostat szerint, mint például Katalónia fővárosában. A másik, a felmérésbe bekerült romániai város, Piatra Neamţ csak 14 százalékot ért el, ami egyáltalán nem biztató az ott élő munkanélkülieknek.
De még rosszabb a helyzet Észak-Magyarországon és Dél-Itáliában. A lista szomorú legvégén amúgy Miskolc áll (11 százalék), majd a törökországi Diyarbakir (6 százalék). És ahol szinte lehetetlen gyorsan minőségi munkahelyet találni: Frankfurt, Palermó és Nápoly – mind a három városban a megkérdezettek csupán 3 százaléka válaszolt igennel a fenti kérdésre.
Lipcsében, Aalborgban és Bragában a legkönnyebb lakáshoz jutni
A lakhatási lehetőségek kapcsán is erőteljesen megoszlanak a vélemények. A legtöbben Lipcse (78), a dániai Aalborg (71) és a portugáliai Braga városában (68 százalék) értettek egyet azzal a kijelentéssel, hogy "ebben a városban könnyű elfogadható áron minőségi lakáshoz jutni". A toplista első harmadában továbbá olyan városok szerepelnek, mint az angliai Newcastle upon Tyne, a csehországi Ostrava – és Miskolc.
Kolozsvár ezen a toplistán az alsó harmadban szerepel: az erdélyi városban a megkérdezettek csak 8 százaléka állította, hogy könnyű dolga lenne lakáskeresés közben. Ennél rosszabb helyzetben csak az van, aki Münchenben, Pozsonyban vagy Bukarestben akar jó körülmények között, ráadásul olcsón lakni. A toplista legalsó helyén különben Dublin áll (6), illetve Luxembourg (5) és Párizs (3 százalék).
Piatra Neamţ ezúttal a középmezőnyben szerepel, 22 százalékos eredménnyel előzi meg a bulgáriai Szófiát és Burgaszt, a belgiumi Antwepent, a svédországi Malmőt és az olasz Torinót.
Hol tudnak a legnagyobb százalékban dolgozni a nők?
Vagy megfordítva a kérdést: Európa-szerte hol a legkisebb a női munkanélküliség? Erre a fontos, az életminőséget és a munkáltatásban megnyilvánuló nemi diszkrimináció fokát is mutató jelenségre is kíváncsi volt az Eurostat stábja.
A válasz: az olyan uniós régiók fele, ahol a nők több mint 70 százalékának van munkája, az Egyesült Királyság területén található. Összesen 15 uniós országban haladja meg a 70 százalékot a nők foglalkoztatottsága – a legtöbben a Finnországhoz tartozó, svédek lakta és autonómiát élvező Åland szigetén dolgoznak (77 százalék), majd az angliai Cumbria következik 75 százalékkal, illetve Stockholm plusz a környéke, és Gloucestershire, Wiltshire és North Somerset az Egyesült Királyságban.
A legtöbb munkanélküli nő olaszországi régiókban él: a pugliai, a campaniai, a szicíliai és a calabriai nők 27-31 százaléka jut csupán munkához.
Ami a romániai régiókat illeti, az északkeleti fejlesztési régióban jut a legtöbb nő munkához (59 százalék), vagyis Bákó, Botoşani, Iaşi, Neamţ, Suceava és Vaslui megye áll a legjobban ilyen szempontból. A legrosszabb a helyzet a délkeleti fejlesztési régióban (Brăila, Buzău, Galaţi, Konstanca, Tulcea és Vrancea megye): itt a nők csupán 46 százaléka kap munkát.
Magyarországon a Budapestet is magába foglaló középmagyarországi régióban dolgozik a legtöbb nő (58 százalék), míg ez az arány az Észak-Alföldön a legalacsonyabb (44 százalék).
Prágában esik egy lakosra a legtöbb egyetemista
Az Eurostat felméréséből az is kiderül, hogy Prágában 100, 20 és 24 év közötti lakosra 150 egyetemi hallgató esik. Szintén nagyon magas ez az arány Bécsben (126), Brüsszelben (120), illetve Brabant Vallóniában (111), Pozsony környékén (106) és a görögországi Dytiki Ellada régióban (103).
Az arány azért lehet egyes régiók esetében nagyobb száz százaléknál, mert egyetemi hallgató elvileg bármilyen idős lehet, másfelől pedig helyileg eltérő módon a hatóságok hol abban a régióban tekintik állandó lakosnak az egyetemistákat, ahol tanulnak, hol pedig abban a régióban, ahonnak származnak.
A statisztikából kiderül, hogy a legkevésbé sem lehet diákkörnyéknek nevezni Bolzano/Bozen vidékét Olaszországban, az ausztriai Vorarlberget és Niederösterreichet, illetve a görögországi Notio Aigaiot: ezekben a városokban csupán hat, hét, illetve nyolc diák esik 100, húsz és huszonnégy év közötti lakosra. A magyarázat: jellemzően vidékies környékekről van szó, ahol nincsenek vonzó egyetemi városok.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
