Rektorfaggató – tanévnyitó előtt 1.
Bakk-Dávid Tímea 2007. augusztus 24. 13:32, utolsó frissítés: 13:32Dávid László, a Sapientia rektora és Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettese két és fél órán keresztül állta a kényes és kevésbé kényes kérdéseket a #b#szelterszi társadalomtudományi táborban#/b#.
A Sapientia ügyeit tárgyaljuk nyíltan, mégpedig azért, mert az egyetem nem engem, hanem a ti generációtokat és a gyerekeitekét szolgálja – jelentette ki Dávid László rektor a jelen lévő társadalomkutatóknak.
Az informálisabb témákat Papp Z. Attila szociológus bemelegítő kérdései előzték meg, amelyek a két egyetemet érintő legújabb intézkedésekre, változásokra, valamint beiskolázási adatokra vonatkoztak.
Magyari Tivadar legutolsó intézkedéseként a Babes-Bolyain a 2007-2008-as tanévtől igénybe vehető, kedvezményes kettős szakosodási lehetőség bevezetését említette, ennek lényege, hogy a második diploma megszerzése ezentúl lényegesen kevesebbe kerül.
Dávid jelenleg az akkreditációra váró szakok tanterveit és tanári feltételeit próbálja megteremteni. Elmondta: Marosvásárhelyen találkozott a tanügyminiszterrel, aki egyértelműen a tudomására hozta, nem támogatja a kettős szakképesítés megszerzésének lehetőséget, kivétel ez alól pl. a román-angol. Ez azonban nem jelent két diplomát, csupán egyet, míg a BBTE-n a második szakot Magyari kezdeményezésére ezentúl jelentős könnyítés mellett, rokon szakok esetében a közös tantárgyak elismertetésével, a tandíj akár 15-20%-áért el lehet végezni.
Diákok és számok
A Sapientián 2209 diák tanul, akiket 339 tanár oktat a 19 szak három helyszínén (Kolozsvár, Marosvásárhely és Csíkszereda) – közölte Dávid László.
Marosvásárhelyen a mérnöki szakokon túljelentkezés volt, egyedül az informatika szakra jelentkeztek kevesebben, mint ahány meghirdetett hely volt. Ebből az a tanulság, hogy az informatikai képzést nem szabad elvinni a matematika felé, mert az visszaüt – állapította meg a rektor.
Kolozsváron a környezettudomány kivételével volt tapasztalható túljelentkezés a különböző szakokra – Dávid szerint ez amiatt alakult így, mert e szak esetében nem világos a diákok számára, mit lehet kezdeni a diplomával, hol lehet elhelyezkedni, mi ennek a szaknak a jövője. Az egyetemre jelentkezők összesített száma nem változott a tavalyi és tavalyelőtti adatokhoz képest, viszont jelentős átszerveződés van – összegzett a rektor.
Mérnöki szakon majdnem minden diákot tudunk követni, és a végzősök elhelyezkedése majdnem száz százalékos – ennek hátránya is van, hiszen ha már harmadéven egy cég alkalmazna egy diákot, annak már nem marad ideje tanulni, ezért olyan egyezségeket köt az egyetem az alkalmazóval, hogy amíg végez, biztosítson ösztöndíjat a hallgatónak – tájékoztatott a rektor. Volt olyan eset, hogy szinte a teljes évfolyamot felvette egy Marosvásárhelyre telepedett német cég. Késedelmes viszont a végzősök pályájának követése a közgazdaság szakokon, valamint Csíkszeredában, ahol nincs stabil munkáltatói kör.
7049 hallgató kötött tanulmányi szerződést tavaly ősszel a Babes-Bolyai magyar tagozatán, akkor még 54 szakon, jelenleg már 57 szak van. Mintegy 1400-an ballagtak el, háromnegyedük záróvizsgára is állt; arról még nincs kimutatás, az államvizsga hánynak sikerült.
Felvételire több mint 2700-an jelentkeztek, vagyis majdnem kétszáz fővel többen, mint az előző évben – tájékoztatta a jelenlévőket Magyari Tivadar. Szerinte hasonló tendenciák tapasztalhatóak a BBTE-n is: ugrásszerű a kereslet a mérnöki szakok iránt. Magyari ki is dolgozott egy elképzelést, hogy a hasonló jellegű szakokat milyen irányba lehetne továbbfejleszteni; a Sapientia jóvoltából ugyan már létezik magyar műszaki képzés, de még mindig hiányossága és hátránya a magyar felsőoktatásnak – mondta a rektorhelyettes.
Jellemző az, hogy egy-egy karon a régi, “leszálló ágban” lévő szakokat a mellettük megjelent, specifikusabb szakok húzzák ki: pl. a levéltárosképzés és a régészet a történelem mellett, a vegyészmérnöki a hagyományos kémia mellett. Ahol nincsenek ilyen szakok, ott megpróbálják gyakorlatiasabbá tenni a képzést, hogy a végzősök tudják a megszerzett tudást alkalmazni. Pl. a szociológián és antropológián tíz olyan választható tantárgyat vezettek be, amelyek a civil szerveződés, projektmenedzsment, PR, arculattervezés, irodavezetés területén nyújtanak képzést. A végzősök elhelyezkedése a BBTE-n nehezen követhető, mivel jóval nagyobb egyetem.
Átfedések, rivalizálás
Van-e közösen egyeztetett stratégia arra, hogy a két egyetem elkerülje az átfedéseket, pl. hasonló szakok indítását? – tette fel a kérdést Papp Z. Attila.
A Sapientia indításakor már megfogalmazta, hogy el szeretné kerülni a párhuzamosságokat – a ma létező párhuzamosságok nem az egyetem hibájából állnak fenn – szögezte le Dávid László.
Sérelmezte, hogy bár a Sapientia csíkszeredai kara lefedné a régió közgazdász- és vidékfejlesztő-képzési keresletét, a Babes-Bolyai hasonló szakokat indított Sepsiszentgyörgyön. Ugyanakkor a tanügyi törvény változásával olyan szakok, amelyek eredetileg szerepeltek a szakindítási listán, lekerültek, ezért a Sapientia kénytelen volt három éve átnevezni egyes szakokat. Pl. a csíkszeredai régiófejlesztésből így lett szociológia, ám ez nem konkurense a kolozsvárinak, mivel továbbra is régófejlesztést oktatnak ott, és hamarosan akkreditálják is.
Ugyanilyen helyzetbe került a marosvásárhelyi szociálpedagógia, amely jelenleg pedagógia néven fut, de tartalma nem változott – mondta Dávid. Ezt is akkreditálják, és azután, utólag ki lehet majd váltani pl. egy tolmácsképzéssel. “Ha lemondunk a pedagógia és a szociológia akkreditációjáról, amely az idén esedékes, az egész intézményi akreditáció késik minimum egy évet, de az is lehet, hogy kettőt” – magyarázta a rektor. Ha pedig ez bekövetkezik, a Sapientia nem tud bekapcsolódni a mesterképzésbe, mert mesterit indítani csak ott lehet, ahol már az alapképzés megkapta az állami elismerést.
Fel kell osztani ezt a piacot, mert még mindig vannak hiányosságok, még mindig van olyan szak, amelyen nincs magyar nyelvű képzés: pl. műépítészet, jog, bár kereslet van rá – hívta fel a figyelmet a rektor. Mint elmondta, úgy tudja elképzelni a hosszú távú együttműködést, ha a két egyetem hosszú távra egyeztet. Ennek előfeltétele, hogy ne hatalmi pozícióból kényszerítsék a másik felet, hanem tiszteljék egymás értékrendjét.
A BBTE eléggé ellenségesen viszonyult a magánegyetemekhez, meg akarta szüntetni azt a gyakorlatot is, hogy a magánegyetemek, így a Sapientia végzősei ott tegyék le az államvizsgát – mondta el Magyari. “Végül sikerült megváltoztatni ezt az álláspontot, és a Dávid Lászlóval közös diplomáciai sikerünk eredményeképpen született egy olyan megállapodás is, miszerint az intézetek törekednek a párhuzamosságok kiküszöbölésére”.
“Már hivatalba lépésem első napjaiban találkoztam a rektor úrral, és hogy konkurencia van, nem titkoljuk – mondta Magyari. – Ha egy akármilyen magángyetemről lenne szó, azt is mondanám, döntsön a verseny. De ameddig magyarországi állami támogatások bizonyos preferált helyekre mennek, addig egyeztetnünk kell. Olyan, mintha két állami egyetem volnánk, mintha két oktatáspolitikai mezőnyben dolgoznánk, ahol a rendszert mégis valahogy egymáshoz kapcsolódóan működőképessé és hatákonnyá kell tenni.
Kezdeményezni fogom, amíg a mandátumom tart, hogy rendszeresebben egyeztessünk és találkozzunk, sőt az összes magyar felsőoktatási intézményvezetővel is, hiszen lehet, egy óra beszélgetés után megtaláljuk a közös fellépési lehetőségeket a különbségek és konkurencia ellenére” – jelentette be a rektorhelyettes.
A sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozaton folyó vidékfejlesztési képzéssel kapcsolatban elmondta, megvan rá a helyszín és a tanári kapacitás is. “Ha én most azt mondanám, ne indítsuk be a 15 diáknak szóló képzést, a magyar kollégák visszahívnának a rektorhelyettesi tisztségből, a románok pedig nem győznének csodálkozni” – mondta.
Dávid László szerint ugyanazzal az energiával, amivel a BBTE és a Sapientia is elvégzi ugyanazokat a fejlesztéseket a régióban, sokkal többet lehetne elérni, ha nem területként, hanem szakágazatonként osztanák fel a földrajzi területet egymás között.
Az az intézkedés azonban, hogy aki a Sapientián tanít, nem taníthat a BBTE-n még óraadóként sem, ellenséges hangulatot mutat, és közös felelősség, hogy ezt feloldják – fejtette ki. A BBTE-ről áttanító (óraadó vagy betanító) tanárok szerepe nagyon jelentős a sapientiás oktatásban; nagy részük docens vagy professzor. A másik módszer, hogy megoldják egy szakon az oktatást, az, amit a közgazdaság esetében is alkalmaztak: 27 magyarországi tanár tanít ezen a szakon, ám ez a modell hosszú távon nem alkalmazható, nem kifizetődő.
A BBTE álláspontja viszont az, hogy szigorúan tiltja a jövőben a főállású, munkakönyves oktatók hozzájárulását egy másik, konkurensnek tekinthető egyetem működtetéséhez. “Személyes véleményem, hogy valamiféle átjárásnak lennie kell mind a diákok, mind a tanárok számára az egyetemek között” – mondta el. Kétoldalú, konzorciumszerű egyezményekkel kellene ezt megoldani, de a mostani döntésen, amit a szenátus elfogadott, nehéz változtatni.
A Transindex kérdésére, hogy milyen szankciót kap az a tanár, aki megszegi ezt a tiltást, a rektorhelyettes elmondta, minden évben a szakmai közösségeken belül a tanárok minősítési pontokat kapnak, amelybe pl. beleszámít a publikációk mennyisége, de bizonyos “hűségpont” is. Az új rendelettel a tanárnak pedig választania kell, hol legyen főállásban: sokan vannak, akiknek papíron még mindig a BBTE-a főállásuk, de a Sapientián szervezik az oktatást.
A két felsőoktatási vezető és a szociológus a kreditrendszerben, a bolognai folyamat kiteljesítésében látja az átjárhatóság megvalósulásának esélyét. Ám Magyari megállapította, egy konzorciumi szerződéshez elsősorban a Sapientia akreditációja szükséges, tehát ez mindenképp egy későbbi lehetőség.
Felsőoktatási kínálat és demográfia
Minden országban a felsőoktatási kínálatot az alapján állítják össze, hogy mire van igény, hosszú távon mire, milyen szakemberekre van szükség – ilyen irányú kutatás nem történt a romániai magyarság körében – állapította meg Dávid. Ha az a vád éri a Sapientiát, hogy nem ez alapján állította össze a szakjai listáját, ugyanez érvényes az egész magyar felsőoktatásra is – vélte.
Ezért többnyire azt nézik, miből nincs még magyar nyelvű képzés, így alakult ki a románnal párhuzamosan a magyar felsőoktatás. Az egyetemek fölötti szakmai konzorciumnak kellene kidolgoznia egy hosszú távú oktatáspolitikai stratégiát – vetette fel a rektor. Ebben a Sapientia partner szeretne lenni, de egyedül ezt nem tudja megoldani – jelentette ki.
Figyelembe veszi-e a két egyetem a demográfiai előrejelzéseket, miszerint két éven belül az egyetemista korú népesség aránya drasztikusan csökken? – tette fel a kérdést a szociológus. (szerk. megj.: lásd Csata István-Kiss Tamás: Népesedési perspektívák, Kriterion, 2007, Kolozsvár. Az egyetemek az 1989 és 1993 közötti születésszám-csökkenést a 2008/2009-es tanévtől kezdődően fogják megérezni. 2009 és 2013 között a 19 éves népesség számításunk szerint 18 728-ról 11 879 főre, vagyis 37 százalékkal fog csökkenni. Az egyetemista korú (19–24 éves) népesség a 2009-es 108 595-ös szintről 2018-ra 68 834-re csökken, ami szintén 37 százalékos apadást jelent – állapítják meg a szerzők.)
Dávid szerint az egyetemek tudják kompenzálni ezt a fogyást, hiszen még mindig erős a román tannyelvű egyetemek vonzása a magyar hallgatók körében (Kézdivásárhely esetében pl. Szeben és Brassó bír vonzással). A Sapientia pedig hallgatói egyharmadát veszíti el azáltal, hogy nem akkreditált egyetem. Hét évnek kell eltelnie, hogy egy egyetem megszerezze az elismerést, és ezt a tényt egy negatív kampány keretében kijátsszák a Sapientia ellen – jelentette ki a rektor, hozzátéve: ez az érv hamarosan érvényét veszíti.
Megjegyezte, nem alakult ki helyes kép a Sapientiáról, ezért megfelelően és tudatosan ki kell ezt alakítani, és a felvételizők tudomására hozni a pozitív példákat, a diákok versenyeken elért sikereit, a végzősök sikertörténeteit – mondta.
Ugyanakkor szerinte azt a lemorzsolódást sem szabad figyelmen kívül hagyni, ami első osztálytól középiskoláig jóval nagyobb a magyarok, mint a románok esetében. Szerinte az a cél, hogy a magyarul oktató egyetemeknek biztosítaniuk kell azt a hallgatószámot, ami a kisebbséget arányaiban megilletné, mert az jelenleg mintegy fele annak.
Egy nagy intézményt sokkal lassabban éri el a demográfiai csökkenés hulláma, és bár a fiatalkorú népesség aránya csökken, átalakulhat a középszintű oktatás. Amit a BBTE tesz: nem merevíti be a szakkészletet, évről évre alkalmazkodik a kereslethez, a felvételizők igényeihez – mondta Magyari.
És amikor a tanárok lógnak?
A BBTE mesteri szakokon elharapódzó tendencia kapcsán – miszerint a mesterizők munka után vagy közben néha beugranak az egyetemre, és nincs meg a súlya annak a plusz egy évnek, egyfajta “ráadásnak” tekintik a diákok – Magyari Tivadar a hallgatóság érdeklődésére elmondta, 2008-tól mintegy 30 magiszteri szak indul magyarul, és ezek esetében még hátra van egy év megtalálni azt a módot, hogy a vasárnapi iskola szintjéről az őt megillető helyre emelkedjen ez a képzési forma.
A diákoknak, ha nem járnak órákra – mert még az alapképzésben részt vevők esetében is gyakori, hogy dolgoznak, gyereket nevelnek –, azzal a következménnyel kell szembenézniük, hogy gyengébbek lesznek – de ezt vállalják is. A lényeg azonban, hogy a tanárok minden esetben megtartsák az óráikat. Mintegy húszféle módja van annak, hogy a tanár kimagyarázza, miért blicceli el az órát. “A diákoknak fel fogom sorolni nyilvánosan, hogy mire nem hivatkozhat egy tanár, hogy miért nem tart órát. Például nem mondhatja, hogy kutatómunkát végez, hogy épp el kell szállásolnia a vendégtanárt stb. Egyedül betegség esetén igazolt az óra elmaradása” – jelentette ki Magyari.
A Sapientián néhány alkalommal volt számonkérés a meg nem tartott órák miatt, ezért jelenleg ez nem jelent gondot. A rendszer úgy működik, hogy a tanárnak az illetékes tanszékvezetővel előre meg kell beszélnie, ha hiányzik, pl. konferenciára megy, és gondoskodnia kell a pótlásról, hangzott el a szelterszi társadalomtudományi tábor fórumán.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!