"Értelmét veszti az autonómia, ha nem tudjuk belakni a területet"
Kertész Melinda 2007. július 21. 16:43, utolsó frissítés: 15:44Backamadarason úgy tartják, "még az úton is másképp jár az a férfi, akinek gyereke születik" – hangzott el a 18. bálványosi szabadegyetemen, méghozzá a nagycsaládosok kerekasztal-beszélgetésén.
Népesedési tendenciák és családmodellek a Kárpát-medencében címmel tartottak előadást a nagycsaládosok érdekeit képviselő, a térségből érkező civil szervezetek vezetői, illetve a demográfiát kutató szakemberek a tusnádfürdői kempingben megszervezett szabadegyetemen.
Kiss Tamás, az RMDSZ demográfiai munkacsoportjának vezetője elmondta, a népesedési tendenciákat felmérő kutatás szerint húsz-harminc év múlva a
szórványban élő magyarság száma felére csökken.
A szakember a népesség számbeli apadásának kiváltó okait is ismertette. A jelenség a Bánságban és Dél-Erdélyben válik hangsúlyossá, és az asszimiláció, illetve a vegyes házasságok számbeli növekedése és az anyanyelven folyó oktatás eltűnése váltja majd ki. Értelmét veszti az autonómia, ha nem tudjuk belakni a területet - vonta le a következtetést Kapitány Balázs kutató, a magyar Központi Statisztikai Hivatal munkatársa.
A felvidéki Gyurgyik László, a FECSKE Nagycsaládosok Társulatának elnöke elmondta, a szlovákiai magyarok fennmaradását is az asszimiláció fenyegeti. A Magyarországon munkát vállalók is hozzájárulnak a számbeli fogyatkozáshoz – tette hozzá Csuzi István, az Erdélyi Magyar Alap munkatársa. Szerinte a magyarországi pártoknaknak rá kellene döbbenniük, hogy ez a folyamat
nemzetcsonkításhoz vezet,
és felelősséget kellene vállalniuk a helyzet javítása érdekében. Az erdélyi magyar politikusoknak pedig a magyar tannyelvű iskolák fennmaradásáért kellene tevékenykedniük.
„Az egyén nemzetiségét az első három közösség dönti el, amelybe születése után belekerül: a család, az egyházközség, amelynek keresztség által a tagjává válik, majd az oktatási intézmény, előbb az óvoda, majd az iskola. Ezért van a magyarság demográfiai növekedésére káros hatással az a leginkább Székelyföldön elterjedt elmélet, amely szerint a gyereket román óvodába kell iratni, hogy majd könnyebben érvényesülhessen. Elsősorban a magyarság presztízsén kellene javítani” – jelöli meg a megoldást Csuzi.
A családtámogatási rendszerek hosszú távú kiszámíthatósága növelné a gyerekvállalási kedvet – jegyezték meg beszélgetés résztvevői. Az Európai Unió illetékes szervei is felismerték,
foglalkozni kell a népességcsökkenés kérdésével,
hiszen ha nem születnek gyerekek, akkor nem lesz majd munkaerő az elkövetkezőkben.
Szabó Endre moderátor, a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke szerint családban élni jó, egy ilyen sokgyerekes családban élni pedig egyenesen "marha jó". A nagy család fogalma azonban nem örvend népszerűségnek: legtöbb esetben a sokgyerekes család képzetét a szegénységgel hozzák összefüggésbe.
A hétgyerekes Dánél Sándor, a Csíkszeredai Nagycsaládos Egyesület elnöke ezt cáfolva kijelentette, a nagy család nem a szegénységgel, hanem a boldogsággal egyenlő. Az anyagi körülmények valóban szűkösebbek, azonban a nyugati fogyasztói társadalom értékei helyett a nagycsaládban felnövő gyerekek másfajta értékeket kapnak útravalóul: empátia, nemzeti hagyományok, szolidaritás. Hiszen nem mindegy, hogy két testvér helyett négy, vagy ennél több számíthat egymásra az életük során adódó nehéz helyzetekben.
Fotók: Filep Farkas