Egyelőre nem tudni, mi lesz a klímaváltozás hatása Romániára
Bakk-Dávid Tímea
2007. február 20. 10:26, utolsó frissítés: 2007. február 19. 17:41
Román hidrológus a #b#határozatlanság meghatározásá#/b#nak problematikusságáról beszél. [#b#+újabb globális részletek az IPCC-jelentésből#/b#]
Ileana Mareş az IPCC-jelentést készítő egyik munkacsoport, a TGICA tagja, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumhoz tartozó Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet kutatója. A hidrológus szakember emellett a negyedik jelentés több fejezetét is véleményezte szakértőként.
Akárcsak előző szakértőnktől, tőle is elsősorban a Romániára vontakozó hatásokról kértünk becsléseket. „A válasz nem egyszerű. Valószínűleg hallották szakértőkről és nem szakértőktől egyaránt a sztereotíp válaszokat: megnő az extrém jelenségek gyakorisága és intenzitása. Ám ez a globális felmelegedésnek csupán egyik általános jellemzője, amely gyakorlatilag
kevéssé használható arra, hogy a regionális vagy helyi szintű jelenségek
határozatlansági tényezőjét kifejezzük. Ezért jelenleg a nemzetközi tudományos világ kivételes erőfeszítést fordít arra, hogy a regionális szintű extrém jelenségek határozatlanságát kvantifikálja. A TGICA munkacsoportban többen foglalkoznak azzal, hogy a klímaváltozás hatásairól meglévő tudásunkat fejlesszék. Ennek célja egy IPCC-adatbázis létrehozása, amelybe ellenőrzött, kutatásokon alapuló adatok kerülnek” – magyarázta a szakértő.
Emiatt nem is adott tippeket,
hogy milyen sors vár Románia éghajlatára és az itt élő emberekre. Ehelyett inkább a tudományos modellezés nehézségeiről, módszertani problémákról és az aktuális kutatási projektekről beszélt a Transindexnek.
>>A globális klímaváltozás hatása Romániára: Roxana Bojariu geofizikus klímakutató becslései
Az IPCC-adatbázist folyamatosan frissítik, hogy mindig naprakész infókat tartalmazzon. Ezen adatok alapján a munkacsoport felelős a klímaváltozási forgatókönyvek optimalizálásáért, ők választják ki a legmegfelelőbb módszert, amellyel a regionális vagy globális modellek eredményeit át lehet ültetni helyi szintűre.
A kutató közölte, Románia is részt vesz az Európai Unió FP6 nevű, kutatási és technológiafejlesztési keretprogramján belül finanszírozott Ensembles projektben. Ennek keretén belül 77 európai, valamint 17 más kontinensbeli intézmény kutatói működnek együtt azzal a céllal, hogy nagyon aprólékosan kidolgozott klímaváltozási forgatókönyveket állítsanak fel, és a változások határozatlansági adatait kvantifikálják.
A nagy-britanniai Hadley Centre által koordinált csoportos projekt 2009-ben jár le. A kutató szerint addig is nem lehet semmi biztosat állítani a romániai hatásokról. Az összes, Romániára vonatkozó becslést a globális és regionális modellek adatai alapján nyerték, figyelembe véve a térség földrajzi sajátosságait, de szofisztikus matematikai modelleket alkalmazva. Ha pedig az átalakítási modellek alkalmazásakor nem veszik figyelembe a csapadékképződési rendszer vagy más veszélyes jelenségek által támasztott nehézségeket,
a határozatlansági értékek problematikusak lesznek,
a globális és lokális vagy regionális és lokális szint közötti interakció nemlineáris lesz. Ennek kiküszöbölése terén a román kutatások még nagyon gyerekcipőben járnak – vélte a kutató.
Arra a kérdésre, hogy mennyire fogékonyak a román politikusok a téma iránt, kiemelte: amennyire alkalma volt megítélni, a döntéshozó szerveket érdeklik a klímaváltozásról szóló forgatókönyvek, kiváltképpen a hidrológiai hatásokról szólóak. Romániában annak ellenére, hogy
kevés a kutatásokra szánt pénz,
a kutatási minisztériumhoz vagy a román akadémiához érkezett, a klímaváltozás témájában benyújtott projektekre adtak, ha keveset is – tájékoztatott Ileana Mares. Ugyanakkor elismerte, hogy volt eset, amikor a pályázatot véleményező szakértők vagy más döntéshozók nem értették, miért lényeges egy olyan projekt, amely például a klímaváltozás határozatlansági tényezőjének kvantifikálását határozná meg helyi szinten. De ha lassan is, változás állt be e téren; a kutató reményei szerint a klímaváltozás tanulmányozása hamarosan a felsőoktatásban is elfoglalja méltó helyét.
Ennek előkészítésén munkálkodnak többek közt az Ensembles projekt romániai résztvevői; Brassópojánán tavaly szeptemberben tíz ország fiataljainak szerveztek workshopot Klímaváltozások és hatásuk Kelet- és Dél-Európában címmel. A Romániából, Moldova Köztársaságból, Bulgáriából, Magyarországról, Ukrajnából, Oroszországból, Csehországból, Albániából, Lengyelországból és Horvátországból érkezett résztvevőknek amerikai, francia, cseh, lengyel és román kutatók tartottak képzést.
>>Klímakutatók tudományos cenzúrával vádolják a Bush-kormányzatot
Ami a tudományos cenzúrát illeti, Ileana Mares a TGICA munkacsoporton rendszeresen találkozik amerikai szakemberekkel, de sem a tőlük kapott információkból, sem az általa olvasott, az Egyesült Államokban megjelent szaktanulmányok egyikéből sem tűnt ki az, hogy tudományos cenzúra működne a klímakutatásban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tudományos közösség még
nem jutott konszenzusra a „klímaváltozás” szakkifejezés használatáról.
Például, az IPCC felfogásában a klímaváltozás minden olyan, a klíma által elszenvedett módosulást jelenti, amelyet a természeti körülmények változékonysága vagy az emberi tevékenység okoz. Ezzel szemben az ENSZ klímaváltozási keretegyezményében (Framework Convention on Climate Change https://unfccc.int/2860.php) szereplő „klímaváltozás” terminus olyan változásokra utal, amelyeket egyedül az emberi tevékenységgel magyaráznak. Az emberi tevékenységnek olyan hatásait értik alatta, amely „elrontja” a Föld atmoszférájának összetételét, és kimutathatóan hozzájárul a klíma – egyébként természetes – változékonyságához.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
