“El kell magyarázni az embereknek, ha egy terület rendezett, értékesebb”
Sipos Zoltán 2006. december 12. 10:00, utolsó frissítés: 2006. december 11. 14:49Városrendezés Csíkszeredában: a tapstér marad. Az építész szerint azért is ellenszenves kinézetű a belváros, mert nincs karbantartva. #b#[Planwerk-interjú]#/b#
A Planwerk román-német építészműhelyt kérte fel a csíkszeredai önkormányzat arra, hogy a város általános rendezési tervét elkészítse. Mi is ez?
Ványolós Endre: – Csíkszereda általános rendezési terve (románul: Plan Urbanistic General, PUG) elavult, szükség van a felújítására. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, egy előtanulmányt kell elkészíteni – mi tulajdonképp ezt csináltuk meg. Egy ilyen tanulmány az első fontos, alternatív lépése a leendő Általános Rendezési Tervnek. Jelenleg folyamatban van, hogy a helyi önkormányzat tanácsi határozatban elfogadja.
Ez persze nem helyettesítheti az általános rendezési tervet, arra továbbra is szükség van, viszont az előtanulmány olyan szempontból jó, hogy sokkal gyakorlatiasabb jellegű, a városvezetés könnyebben, hatékonyabban tudja alkalmazni. Továbbá rugalmasabb, az igényekhez szabható, illetve a konfliktusmegoldásra koncentrál.
Teljes felbontásért klikk ide!
Ehhez képest egy általános rendezési terv kidolgozásának a folyamata hosszú, rendszeres egyeztetés szükséges, ki kell hirdetni, lakossági fórumon meg kell beszélni – ezalatt nagyon sok minden változhat a városban.
Hogyan készül egy ilyen terv? Mire figyeltek?
- Négy ágazat szerint vizsgáltuk a várost, és ezek alapján fogalmaztuk meg a javaslatokat. Foglalkoztunk lakhatási körülményekkel és lakóövezetekkel, a második téma a közlekedés volt, a harmadik a gazdaság, a negyedik részben pedig a tájképi elemeket vettük szemügyre. Ez utóbbi azért fontos, mert nem lehet kontextusból kiragadva vizsgálni a várost, mindenképp a természeti környezettel együtt kell szemügyre venni. A végén szakáganként javaslatokat fogalmaztunk meg.
A folyamat kezdetén többször is elutaztunk Csíkszeredába, kielemeztük a várost. Ezután egy workshopot rendeztünk helyi szakemberek, magyarországi és németországi meghívottak bevonásával. Itt újból gyúrtunk egyet az egészen, majd az önkormányzattal és a városi főépítésszel konzultálva kialakult a végső kép.
Novemberben sor került egy lakossági fórumra, ahol bemutattuk, illetve meghallgattuk a lakosság észrevételeit, javaslatait. Ezt követően úgymond hivatalosan is lezártuk a tanulmányt.
Melyek a főbb problémák Csíkszeredában?
- Csíkszereda népesedését, területét, karakterét tekintve közepes méretű város. De rendkívül sok belső ellentét feszül a városban amiatt, hogy ez a kisvárosi jelleg regionális szereppel ütközik. Ez egyrészt a '80-as évek végi urbanisztikai beavatkozásoknak köszönhető, másrészt annak, hogy mostanában központi témává vált a regionalizáció, a nagyobb térségben való gondolkodás.
A város lakosságát tekintve sem homogén: nagyon jól képzett, az urbánus környezetet igénylő szakemberek, fiatalok élnek itt – ugyanakkor a városszélek őrzik a tradicionális székely falu képét, szerkezetét, mentalitását. Ez a két pólus egymásnak feszül, ami sokszor nagyon termékeny hatású. Ezt a heterogenitást szabályozni kell valahogy.
Min kéne változtatni szerintetek?
– Figyelni kell arra, hogy meddig, milyen mértékben és milyen minőségben terjeszkedik a város. Nagyon pontosan rögzített szabályok szükségesek ahhoz, hogy a természeti, illetve építészeti elemeket, az Oltot, a Somlyó hegyét, a Zsögöd-Csihányos természetvédelmi területet meg tudjuk őrizni.
Az egyik legkényesebb és legfontosabb téma a Somlyó hegyével kapcsolatos. Elképzelésünk szerint a város keleti részén egységes zöld sávnak kell kialakulnia. Egyébként a megyei környezetvédelmi hivatal is azt szeretné, hogy egységes környezetvédelmi terület alakuljon ki a Somlyótól a Suta-tó és környékén keresztül a már védett Zsögöd-Csihányos részig.
Ez azért jó elgondolás, mert városképileg egy fontos elemről van szó. A Somlyó hegye egy “urban icon”, egy meghatározó városképi elem. Az itt levő, kaotikus építkezéseknek véget kell vetni.
Az a mód, ahogyan '90 után építkeztek, kevésbé gazdaságos területkihasználást eredményezett: nagy, rossz formájú, infrastruktúrát, vagy még annak a tervezését is nélkülöző telkekre építkeztek. Nem volt koherens urbanisztikai rendezés, az utcák helye nem volt helyesen rögzítve, a közművek nem voltak betervezve.
Emiatt aztán nem lehet rendesen közlekedni, jóval költségesebb a közművesítés, és ez mind lappangó vagy nyílt konfliktusokat eredményez. Ez semmiképp nem egészséges állapot, el kell magyarázni az embereknek, hogy ha egy terület rendezett, jóval értékesebb.
Az úgynevezett tapstérrel, a diktatúra alatt kiépített álfőtérrel lehet valamit kezdeni?
– A belvárossal érintőlegesen foglalkoztunk, bár nyilván többször szóba került. Ez egy külön szaktanulmányt igényel, mi jóval általánosabb szabályokat fogalmaztunk meg. Azonban a tapstér mindenképpen lényeges kérdés – ha akarjuk, ha nem, a város szívében van és ott is fog maradni.
Esetleg kisebb átépítéssel barátságosabbá tehető?
– Nyilván, de jól át kell gondolni, igazából mi az, ami miatt nem felel meg a mostani igényeknek. Kimondottan amiatt, hogy szentimentális, történelmi, politikai okokból a közösség nem érzi magához közelinek a teret? Ez egyébként természetes, magától értetődő. Én úgy érzem, az is közrejátszik ebben, hogy nincs megfelelően karbantartva, nincs megfelelően rendezve, bebútorozva. A lepusztult kép is hozzájárult ahhoz, hogy kialakult ez a rossz vélemény a lakosság körében.
Forgalomrendezésről milyen ajánlásokat fogalmaztatok meg?
– Egy, csak a közlekedéssel foglalkozó tanulmányt elkészíteni hosszabb időt igénylő feladat. Azonban szerintünk a legfontosabb az lenne, hogy a várost nyugatról elkerülő terelőutat megépítsék. Ha ez megvalósul, nagyon sok probléma megoldódik, eltereli a városon áthaladó nehézgépjármű-, illetve tranzitforgalmat, és nagy mértékben tehermentesíti a várost.
További pozitívum, hogy ez a nyugati ipari térséget nézve hatalmas infrastrukturális előrelépés lenne, elősegítené a további befektetéseket. Előny még, hogy az út részeiben már létezik, csak szélesíteni kellene.
Teljes felbontásért klikk ide!
A lakótelepekkel mit lehet kezdeni? Valószínű, hogy több tömbháznegyed nem fog épülni...
– Valószínűleg nem, vagy sokkal kisebb léptékű, méretű lakóövezetek fognak épülni. Lakóövezetekben fontos, hogy milyen fizikai állapotban vannak a tömbházak. Már kormányprogramok segítik a rehabilitációt. Ugyanakkor fontos téma, és erre viszonylag kevés energia jutott, hogy meg kell oldani a zöldövezetek, illetve parkolóhelyek kérdését. A törvénytelenül vagy ideiglenesen felhúzott garázsokkal kezdeni kell valamit.
És a játszóterek – rengeteg olyan kényes pont van, melyek nélkül nem lehet elképzelni a lakótelepi rehabilitációt. Nem elhanyagolható az emberi faktor sem: amíg nem elfogadható gazdasági háttérrel, biztonsággal rendelkező emberek lakják ezeket a tömbházakat, addig nagyon nehéz a folyamatos karbantartás, még akkor is, ha külső támogatással rendberaknák az épületeket. Ez persze már szociális kérdés, ami túlmutat az építészszakmán és városrendezésen.
Milyen gazdasági jellegű ajánlásaitok vannak?
– A turizmus mindenképp fejlesztést igényel: itt sok mindenre gondolok a szabadidős vagy téli sportokkal kapcsolatos turizmustól a vallásos, kulturális turizmusig. Félig-meddig vicces hangvételben felmerült, a mínusz harminc fokos hidegeket is el lehet adni, vagyis azt, hogy Csíkban aztán tényleg meg lehet fagyni, sőt az sem feltétlenül hátrány, ha évente öt hónapig hideg van.
Kevés olyan hely létezik, amely ilyen földrajzi fekvéssel bír, és amely ilyen körülményeket tudna biztosítani a téli sportoknak.
Létezik-e valamilyen elképzelés arról, hogy regionálisan az egyes székelyföldi városok milyen szerepet tudnának betölteni? Ilyen kontextusban hol áll Csíkszereda?
– Csíkszereda regionális összehasonlításban nagyon sok pozitívummal bír. Lehet, hogy sokan bezártságot vagy elzártságot éreznek a Csíki-medence kapcsán, de ez védettséget is jelenthet. Az elzártség érzése megszűnne, ha rendbetennék az utakat. Szó volt arról, hogy esetleg gyorsforgalmi út kötné össze a majdan elkészülő észak-erdélyi autópályát Moldvával.
Ez a gyorsforgalmi valószínűleg a Gyimesi-szoroson haladna át, Csíkszeredát érintve. Van még itt egy fontos vasútvonal, és az is szempont, hogy Csíkszereda az ország kellős közepén fekszik. Tehát földrajzi fekvése és infrastrukturális ellátottsága nem rossz.
Persze vannak kevésbé pozitív részek is: a '80-as években idetelepítették a nehézipart, ez pedig jelentős városszerkezeti, kulturális, szociális változásokkal járt.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!