Öt egyesült államokbeli tudós kapja az orvosi, fizikai és kémiai Nobel-díjat
összeállította:B. D. T.2006. október 05. 10:55, utolsó frissítés: 10:25
A Svéd Királyi Akadémia a béke- és a közgazdasági díj nyertesét a jövő héten hozza nyilvánosságra.
Az Egyesült Államok öt tudósa örülhet a világ legrangosabb tudományos elismerésének: úgy tűnik, egyre inkább ott terem a babér, ahol tekintélyes pénzalapokat áldoznak a tudományos kutatásra.
Nobel Andrew Z. Fire-nek (Stanford University) és Craig C. Mellonak (University of Massachusetts) ítélték az idei orvosi Nobel-díjat annak elismeréseként, hogy felfedezték a genetikai információáramlás szabályozásának mechanizmusát.
John C. Mather (NASA Goddard Space Flight Center) és George F. Smoot (University of California) személyében szintén két amerikai tudós kapja a fizikai Nobel-díjat a világegyetem, a naprendszerek és a csillagok keletkezésével kapcsolatos, e folyamatok mélyebb megértését segítő kutatómunkájáért.
A kémiai Nobel-díj is az Egyesült Államokba kerül: Roger D. Kornberg (Stanford University) a génekben tárolt információk másolásával és a proteintermelő sejtek más részeire történő átadásával kapcsolatos munkájáért részesült a tudományos elismerésben.
A közgazdasági Nobel-díj győztesét hétfőn, október 9-én, a béke-Nobel-díjét 13-án hirdetik ki. Az irodalmi kategória nyertesének kilétét a svéd királyi akadémia egy későbbi időpontban hozza nyilvánosságra.
A hagyományoknak megfelelően ebben az évben is december 10-én - a díjalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján - adják át Stockholmban a szakmai Nobel-díjakat, Oslóban pedig a Nobel-békedíjat. A kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és egy nagy összegű csekket kapnak. A Nobel-díjat eddig 776-an (758 személy és 18 szervezet) kapták meg, közülük többeket többször is kitüntettek.
RNS-interferencia – Fire–Mello
Fire és Mello 1998-ban publikálta az úgynevezett RNS-interferenciára vonatkozó felfedezést, amely rávilágított, miként választhatók le hírvivők a specifikus génekről. Ezt a feladatot kis molekulasúlyú, kettős láncú RNS-ek végzik. Ezek a molekulák képesek rákapcsolódni a fehérjeszintézist kódoló hírvivőkre, s ezáltal csökkenteni, vagy akár teljesen leállítani a proteinek termelését.
A két amerikai Nobel-díjas által felfedezett RNS-interferencia révén olyan készítményeket lehet előállítani, amelyekkel specifikusan fel lehet függeszteni nem kívánt fehérjék, vagy a sejtanyagcsere kóros termékeinek képződését. Az onkológia területén is lehetnek gyakorlati alkalmazásai a felfedezésnek, a kóros gén megléte esetén meggátolható a daganatképződés.
Sugárzások anizotrópiája – Mather–Smoot
A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint a két tudós az elismerést a feketetest-sugárzás és a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás anizotrópiájának felfedezéséért kapta, amely a Világegyetem, a naprendszerek és a csillagok keletkezésének folyamatába engedett mélyebb betekintést. A Világegyetem korát 15 milliárd évesre becsülik, a tudomány azonban csak az első tízezer évét ismeri: létének korai szakaszáról árul el adatokat a feketetest-sugárzás.
Ez jellegzetes sugárzás, amely mérhető. Ezt végezte el John C. Mather és George F. Smoot, akik az általuk kifejlesztett és a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás mérését lehetővé tevő készüléket juttattak fel az űrbe.
Génmegszólalás – R. D. Kornberg
A kémiai Nobel-díj idei kitüntetettje csaknem ötven évvel édesapja után érdemelte ki az elismerést: 1959-ben tizenkét évesen jelen lehetett a stockholmi ünnepségen, ahol Arhtur Kornberg a DNS-molekulák közötti genetikai információátvitel mechanizmusának a megismeréséért vehette át az orvosi Nobel-díjat.
Fia a “génmegszólalás”, vagyis a gének aktiválását szabályozó mechanizmus molekuláris alapjainak a megismeréséért nyerte el a legmagasabb tudományos elismerést.
A felfedezés lehetséges hasznosítási területe pl. a biotechnológia. Ha ismert, hogy hogyan kapcsolhatók be a gének, jobban tejelő teheneket lehet kitenyészteni, vagy nagyobb méretű, magasabb vitamintartalmú gyümölcsök nyerhetők.
Akiknek többször is összejött
A Nobel-díj történetében többször is megesett, hogy többször is díjaztak egy személyt vagy szervezetet. Legtöbbször, háromszor a Nemzetközi Vöröskereszt tevékenységét ismerték el a Nobel-békedíjjal, sőt a szervezet alapítója, Henri Dunant is megkapta a kitüntetést.
Az amerikai Linus Pauling az egyetlen, aki két nem megosztott kitüntetésben részesült: 1954-ben a kémiai Nobel-díjat, majd 1964-ben a Nobel-békedíjat is neki ítélték. Rajta kívül kétszeres Nobel-díjas az amerikai John Bardeen fizikus (1956, 1972), Marie Curie (1903 - fizika, 1911 - kémia), az angol Frederick Sanger (1958 és 1980 - kémia), továbbá az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (Nobel-békedíj 1954, 1981).