2021. október 18. hétfőLukács
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Az erdélyiek válnak a leggyakrabban

Balázsi-Pál Előd Balázsi-Pál Előd 2006. június 01. 18:49, utolsó frissítés: 18:31

A válások száma évről évre rohamosan nő Romániában, a fő ok a #b#hűtlenség#/b# és az #b#alkoholizmus#/b#. A felsőfokon képzettebbek ritkábban szakítanak.





Az erdélyi párok statisztikailag kevesebb eséllyel maradnak együtt a házasság után, mint az ország más részein élők. Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint a Hunyad megyeiek már hat éve fejhosszal vezetik a válási statisztikát, míg a legkevesebb hivatalos szakításra Olténiában és Bukarestben kerül sor.

A legfrissebb adatok, melyekkel a statisztikai hivatal rendelkezik, 2004-ből származnak. Ezek szerint a válások száma 7%-os növekedést mutat az előző évhez viszonyítva mind a városon, mind a vidéken élők körében, ugyanakkor a 35 ezer regisztrált válás rekordnak számít az ország demográfiai történetében. 2004-ben a válások okai közt első helyen a hűtlenség szerepelt, töb mint négyezer esetben volt ez a válóok.


Régiószinten a Bánság és Erdély vezet

a válások számában, ezeken a vidékeken százalékos arányban kétszer annyian válnak, mint Olténiában. A Cotidianul által megszólaltatott Mircea Kivu szociológus szerint egyszerű a magyarázat: a válásoknál az urbanizáció foka az elsődleges tényező, és mivel az ország nyugati része urbanizáltabb, ezért az országnak ezen a részen magasabb a válások száma is.

Traian Rotariu szociológus ugyanakkor más okokra is rámutatott: szerinte az ország nyugati részén élők közelebb vannak a nyugat-európai modellhez, ahol nagyon magas a válások részaránya. Az INS adatai szerint


a nők kezdeményezik gyakrabban

a válópert, érveik: a férj alkoholizmusa, a családon belüli erőszak és a pénzhiány. Az utóbbi időben azonban megnőtt a hűtlenség miatt válópert kezdeményező házastársak száma is.



A Cotidianul által megszólaltatott ügyvéd, Cezar Lăcraru szerint az életkorral együtt változik a válások oka: a leggyakrabban a 30-35 évesek válnak, akik túl gyorsan házasodtak össze, és csak ezután jöttek rá, hogy mégsem találnak.

A másik korosztály, ahol gyakori a válás, az idősebbeké, ahol a közös gyerekek már felnőttek, és így a szülők válása nincs rájuk akkora hatással. Az ügyvéd úgy véli, délen és falusi környezetben azért ritkább a válás, mert ott erősebb az a régi meggyőződés, amely szerint “amit az Isten összekötött, azt csak a halál oldhatja fel”, ezért eltűrik a hűtlenséget és a (családon belüli) erőszakot is.

A témával kapcsolatban Bónis István RMDSZ-es honatya, a képviselőház egészségügyi és családvédelmi bizottságának tagja a Transindexnek elmondta:


a bizottságban eddig egyáltalán nem esett szó a válásokról,

bár szerinte a kérdéssel foglalkozni kellene a társadalom különböző fórumain. Bónis nem tudott számadatokkal szolgálni azzal kapcsolatban, hogy a romániai magyarság körében a válások száma hogyan viszonyul az országos átlaghoz, de hozzátette: szerinte “negatív értelemben jól állunk”. Szerinte a magyarság körében az alkoholizmus a válások egyik fő oka, és a betegség hátterében legtöbbször valamilyen lelki gond áll.

Ugyanakkor azt, hogy az ország nyugati részén többen válnak, a képviselő azzal magyarázza, hogy ezeken a területeken a nők könnyebben függetlenné tudnak válni anyagilag, emancipáltabbak és karrierorientáltabbak – az anyagi függetlenség pedig megkönnyíti számukra a döntést.

A képviselő további okként hozza fel, hogy nem viselkedünk egymással toleránsan, gyakran ingerültek vagyunk, és nem mindig vagyunk képesek megfontoltan dönteni. Úgy véli, a válásokban nem maga a pár, hanem gyerekeik az igazi nagy vesztesek, akikben mély nyomokat hagyhat a szülők egymástól való elszakadása.

A statisztikai hivatal az iskolai végzettség és a válási arány közt is összefüggést fedezett fel. Eszerint


a legstabilabbak a felsőfokú végzettek kapcsolatai:

az elváltak csupán 10%-a kerül ki közülük. Ugyanakkor az ebbe a csoportba tartozók később is házasodnak az átlagnál, ez a tényező pedig hozzájárul a házasság sikerességéhez. A középiskolát végzettek körében hatszor több a válások száma, mint az egyetemet végzetteknél.

A munkahelyi megoszlás szerint az derül ki, hogy a magáncégeknél dolgozók válnak a leggyakrabban, őket a nyugdíjasok és a munkanélküliek követik, a saját vállalkozást kezdett családok körében ugyanakkor statisztikailag szinte jelentéktelen a felbontott házasságok száma.

A nyugati életvitel jelenleg egyfajta kompromisszum a már elfogadhatatlan monogámia és a még el nem fogadott poligámia közt – magyarázta a bukaresti lapnak Mihnea Popescu pszichoterapeuta, aki “serial monogamy”-nak nevezi a jelenséget, ami egy olyan kulturális modell, amelyben az egyén élete során több házasságot köt, de átlagban egyszerre csak egy partnerrel rendelkezik (lásd a Wikipedia szócikkét).



forrás: Cotidianul

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS