Jövedelmezőbb fagyasztott csirkével seftelni, mint fegyverrel
S. Z. 2006. május 30. 16:48, utolsó frissítés: 16:09A húst Transznisztriából visszaviszik Ukrajnába: tonnánként #b#1 000 dollár a nyereség.#/b# A határsáv sok helyen egyszerűen jelöletlen.
Vajon mihez kezdenek Transznisztriában fél év alatt 40 000 tonna fagyasztott csirkehússal? – tehették fel a kérdést az Európai Unió megfigyelői az ukrán határon. Ez a mennyiség a transznisztriai lakosság számával (650 ezer) elosztva 66 kiló csirkehúst jelent.
Természetesen nem a transznisztriaiak eszik meg az import-csirkét; az Ukrajnából származó árut – miután a Fekete-tengeren keresztül törvényesen megérkezik a szeparatista államba – kis teherautókon
visszacsempészik Ukrajnába.
Mivel megkerülik a vám- és egészségügyi vizsgálatot, a húst mélyen a piaci ár alatt tudják értékesíteni az ukrán feketepiacon; az üzleten akár 1 000 dollárt is lehet keresni tonnánként, így a csirkehús jobb üzlet, mint a fegyverkereskedelem – állítja Joachim Haack, az EU-előörs vezetője.
Persze nem a fagyasztott csirke-biznisz a fő probléma: mivel a Moldovai Köztársaság és Ukrajna is közeledni szándékszik az EU-hoz, valamit kezdeni kell a virágzó transznisztriai csempészettel, mely becslések szerint évi 250 millió dollárra rúg.
Hosszú időn keresztül az ukrán üzleti és politikai élet semmit nem tett a két ország 400 kilométeres, sok helyen jelöletlen határának ellenőrzésére; egyesek szerint a porózus határok nyújtotta előnyökből az ukrán
politikai szféra is bőven profitált.
Viktor Juscsenko megválasztásával azonban változott a hozzáállás: a transznisztriai csempészetet ma már nemzetbiztonsági ügyként kezelik. A korábban jelöletlen, mintegy 400 kilométeres közös határon most az ukrán hadsereg legalább egy árkot ásott, a seftelőket figyelmeztetendő.
Tavaly pedig a szeparatista földcsíkot körülölelő két ország – a Moldovai Köztársaság és Ukrajna – is EU-megfigyelőket hívott a határok monitorizálására. Ők ugyan nem kötelezhetik semmire a határőrséget, de az ukrán részen megszaporodtak a járőrök, és gyakrabban foglalnak le csempészárut: csak idén 400 tonna, Ukrajnába visszatérő csirkehúst foglaltak le – bár ez
még mindig csak töredéke
az illegális kereskedelemnek. A moldovai fél márciustól megtiltotta Tiraszpolnak, hogy olyan javakat exportáljon, melyeket nem kezelnek előzetesen a Moldovai Köztársaság vámügyi hatóságai.
A transznisztriai hatóságok blokádnak nevezik a rendelkezést, és dacolnak a moldovai hatóságokkal, mint az már annyiszor megtörtént 14 éve. Azonban a hivatalos kereskedelem gyakorlatilag leállt az ukrán-transznisztriai határon.
Ehhez hozzátartozik még, hogy a Dnyeszteren túli keskeny földcsík 1990 óta de facto független; azonban szuverén mivoltát a világon egyetlen állam sem ismeri el. Nemzetközi jogi értelemben így az ukrán-transznisztriai határ transznisztriai részét
a Moldovai Köztársaság ellenőrzi.
Ugyan az Oroszország által hallgatólagosan támogatott tiraszpoli szakadár kormányzat Igor Smirnov vezetésével saját útlevelet is kibocsát, az semmit nem ér: a transznisztriaiak, ha külföldre akarnak utazni, moldovai útlevelüket kell használják.
A határproblémák hosszú távú megoldását a transznisztriai helyzet rendezése jelentené. 1992 óta egy fegyverszünet van érvényben a moldovai erőkkel; eddig minden rendezési javaslat csődöt mondott. Úgy tűnik, a régiót pártoló Oroszországnak kellene elsősorban fellépnie ezügyben – azonban ez eddig nem történt meg.
Forrás: New York Times
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Elhunyt a csernátoni skanzen vezetője, Haszmann Pál Péter
Elon Musknak nem elég az űr meghódítása, a dinoszauruszokat is újraélesztené
Egerészölyv „foglalta el” egy Bihar megyei falu temetőjét, és megtámadja az arra járókat
Tavasz Székelyföldön: -11 fokot mértek Hargita megyében
