2020. aug. 10. hétfőLőrinc
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mikor és milyen adóra kapcsolnak át a rádiózók?

szerk. 2005. december 02. 16:19, utolsó frissítés: 15:49

A romániai magyar sajtópiacot továbbra is a helyi lapok uralják, a 18-25 évesek körében a legnépszerűbb a Krónika.





Dr. Magyari Tivadar szociológus Gyorsjelentés az erdélyi magyarok médiahasználatáról című tanulmánya az Erdélyi Társadalom 2005/1-es számában jelent meg. Az adatfelvétel 2004. szeptemberében történt. A tanulmányban közölt adatokból/megállapításokból szemelgettünk:


Írott sajtó-fogyasztás


A romániai magyar sajtópiacot továbbra is a helyi lapok uralják azzal a stabil 20-30%-os aránnyal, ami a '90-es években kialakult. A kiemelt olvasottságú helyi magyar lapok (tipikus példa: a nagyváradi Bihari Napló) olvasótábora középkorú. A 18-25 évesek körében a legnépszerűbb a Krónika (a korosztály 18,7%-a ezt olvassa), ez a lap a 36-45 évesek körében is népszerű.

A kolozsvári Szabadságnak is viszonylag erős olvasótábora (12,5%) van a 18-25 évesek kategóriájában – és ez nem a Kolozsváron tanuló nagyszámú egyetemistának tulajdonítható, mivel a kérdezés időszakában épp nyári szünidő volt. Fontos olvasói rétege még a Szabadságnak az 56-65 éves korosztály (14,9%), a középkorúak viszont nagyon kis mértékben olvassák.

A Szabadság amiatt atipikus még, hogy falusi olvasótábora mindössze 15% – ezzel az aránnyal a “legvárosibb” lapnak tekinthető. Ezzel szemben a Brassói Lapok olvasóinak nagy része (61,1%) falun él, a Krónika olvasóinak többsége viszont szintén városi (56-43%).

Jövedelmét tekintve a tipikus romániai magyar újságolvasó középosztálybeli: nagy részük havi jövedelme eléri vagy meghaladja a 200 eurót, a 100 euró alatti jövedelműek kétharmada nem olvas lapokat. Az összesített lapolvasási adatok arra utalnak, hogy a helyi lapok szerepe kiemelt, valamint hogy a domináns olvasott laptípus magyar nyelvű.


Rádiózás

A kutatás során Magyari először foglalkozott azzal, hogy egy-egy adó közönsége milyen más adóra kapcsol át a nap rákövetkező szakaszában. Ennek hátterében az a feltételezés áll, hogy a romániai magyar közszolgálati műsorok – mivel a nap bizonyos időszakaiban sugároznak – meghatározzák a közönség napi alakulását.



Kiderült, hogy a Román Rádió marosvásárhelyi magyar műsorának hallgatói kevésbé váltanak hullámsávot, a magyarországi kereskedemi rádiókat hallgatókhoz hasonlóan. Az ők rádiózási szokásaikra az jellemző, hogy a nap elég nagy részében szól a rádió, és minden átkapcsolás nélkül a "Marosvásárhelyi Rádiót" illetve a Slágert hallgatják.

A helyi magyar rádióadók (a Román Rádió területi magyar műsorai) trendszerűen délelőtt és kora délután hallgatottak. Így a reggeli és délelőtti “csúcs” után délután csökken a hallgatók száma. Jellemző még, hogy ezen adók délelőtti hallgatottsága meghaladja a rádiózás általános délelőtti trendjeit, délután viszont az általános trend alá csökkennek.

A rádiózás mutatja a romániai magyarság körében a legnagyobb regionális eltéréseket: a Kossuth Rádió bizonyos övezetekben vételezhető jobban, annak hallgatottsága Temes és Arad, valamint Szilágy megyékben gyakori. A helyi magyar, viszonylag új keletű kereskedelmi adók valóban jellemzően lokálisak és főleg székelyföldiek.

A Román Rádió területi műsorai sugárzási övezetüknél fogva bizonyos régiókra jellemzők, eltérő vonásaik vannak. A Partiumban a magyarországi kereskedelmi adók vezetnek, ez azonban csak a határmenti régióra vonatkozik, az összromániai magyarság rádiózás szempontjából csekély arányt jelent (5,1%).



A régiók feletti, “közös” összromániai rádiózás lehetőségét az országos hálózatot alkotó román kereskedelmi rádiók jelentik. Ezek fogyasztása viszont erősen kor- és életmódspecifikus: a román nyelvű kereskedelmi adók gyakori hallgatóinak 40%-a 30 év alatti. Az ők körükben ezen műsorok hallgatottsági aránya eléri a 18,4%-ot – ez az arány duplája annak az aránynak, melyet ezek az adók az összpopulációban elérnek (9,7%).

Ugyanakkor feltételezni lehet, hogy ezek az adók jelentik a munkahelyi vagy autóvezetési rádióhallgatás nagy részét, országos hálózat révén a helyi adók vételkörzetei “egymást érik” és így az országúton könnyen hallgathatók. Ugyanakkor üzletekben, bevásárlócsarnokokban is ez szól.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS