2020. aug. 10. hétfőLőrinc
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Monsters of Transylvania: klubbuli sportcsarnokban

Benedek Sándor 2005. november 28. 16:15, utolsó frissítés: 14:32

Nem vonzott túl sok érdeklődőt a marosvásárhelyi metálfesztivál, bár a fellépők profik voltak.





Kongó lelátók látványa fogadott a Monsters Of Transylvania Rockfest 2005-ön, amelyet Marosvásárhelyen rendeztek szombaton: az elsőként fellépő helyi Icory alig százötven ember előtt játszott. Amint bennfentesek felvilágosítottak,


nem a közönség volt kisszámú,


hanem a helyszín volt túlméretezett. A kanadai Anvil és az amerikai Phantom X ugyanis európai turnéján klubokban játszott, néhol ennél kevesebb ember előtt, Marosvásárhelyen viszont – állítólag – nincs megfelelő helyszín egy ilyen rendezvény számára.



Az üres lelátók nem túl szívderítő látványát leszámítva viszont igazán nagy élményben lehetett részük a metal hazai híveinek. A cucc többnyire jól szólt, a sportcsarnok híresen rossz akusztikája ellenére, ugyanakkor a fellépő kilenc banda is remekül teljesített.

A már említett Icory rap-metaljával jót döngetett, a srácok már nem kezdők, nagyon energikusan-profin muzsikálnak. (Amúgy a profi jelző valamennyi fellépőre érvényes.)


Ezt a csíkszeredai Fading Circles követte,

amely progresszív metaljával ámított el: koncertről koncertre egyre jobban tetszik produkciója, főleg az énekes hangja s a gitárjáték.

Utána a Gothic, majd a Taine nyomott nagyon súlyos, hörgős fémzenét. Aki szereti ezt a stílust, nem csalódott, mert mindkettő jól szólt. Aztán következett az első külföldi banda, a magyarországi Tűzmadár, amelyet felkapott az anyaországi HammerWorld magazin, a nyári lapszám CD-melléklete ugyanis tartalmazta az együttes Jégkorszak című albumát.

A lemez nem annyira kiemelkedő: tiszta heavy metal, semmi új a nap alatt, viszont élőben nagyon meggyőzőek a srácok, sokkal jobbak, mint a felvételen. Az énekes magas hangja is jobban érvényesül koncerten, ráadásul a Helloween-számokat jobban énekelte, mint a sajátokat (igazán alapíthatna egy Helloween-tribute-zenekart…). Ezen a napon a Tűzmadár kapta az első igazán nagy tapsot.


A törökországi Northern Lights szimpatikus

arcokból áll, dallamos, billentyűvel tarkított rockmuzsikát játszik. Szívből, lelkesen zenéltek, nem látszott rajtuk csalódottság, pedig bizonyára sokkal több emberre számítottak, ha képesek voltak olyan messziről ideutazni. Saját dalaik mellett elnyomták az Iron Maidentől a The Troopert, valamint Yngwie Malmsteentől a Rising Force-t, eléggé meggyőzően.



A Belgiumból érkező Iron Mask zseniális szólóival bűvölte el a maroknyi rockert, dallamos heavy metalja szintén bejött a közönségnek. Viszont eléggé Malmsteen-kópiának tűnt, a gitáros tök úgy nézett ki, mint a nagynevű gitárvirtuóz, Yngwie; arra gyanakodtam, hogy talán a féltestvére…

A remek muzsikán az rontott, hogy egy hórihorgas alak, a másodénekes (?) hörgéssel kísérte a dallamos éneket, de miután jó pár szám erejéig lement a színpadról, a produkció kiemelkedő színvonalát nem süllyesztette semmi, mindössze néhol a hangzás.

A hörgős srác egyébként mókás volt, amikor a koncert során vagy öt pólót is bedobott a közönség közé, miután levetette őket izzadt testéről, vagy miután megtörölte velük izzadt homlokát. Sokan kapkodtak értük, bizonyára reménykedve, hogy kimosásuk után nem kéri vissza a ruhadarabokat.


Ahogy váltották egymást a bandák,

egyre emelkedett a színvonal, egyre profibb, veteránabb arcok léptek színpadra. Én meg egyre közelebb mentem a hangszórókhoz, és egyre inkább süketültem. Az amerikai Phantom X óriási hangulatot teremtett; dallamos heavyje nem tűnt elcsépeltnek, új megszólalásban tálalta.

A fesztivál során először hallhattunk igazi háttéréneklést, s izgalmas mozzanat volt, amikor a szólógitáros lejött a „tömegbe”, s ott játszott egy darabig, mobiljukkal fényképezők hadával körülvéve.

A hangulat egyre fokozódott, de nem hittem, hogy a Phantom X-et a főbanda le tudja pipálni, s ez nem is sikerült neki – legalábbis számomra. Az Anvil a speed metal egyik alapbandája Kanadában, huszonöt éve alakult, immár veterán zenészekből áll.

Az énekes-gitáros nagyon jól érezte magát, igazi bulis alkat. Próbált poénkodni, hogy Drakula hazájában van, meg hogy úgy hallotta, itt magyarul beszélnek – de a közönség nem vette a lapot, amúgy sem volt magyar rendezvény a fesztivál, hanem nemzetközi jellegű, amelyen román rockerek is jelen voltak.



Szóval speed metal partival zárult a fesztivál,

azzal fűszerezve, hogy az Anvil buliját kizárólag egy hollywoodi operatőr filmezte, aki a hírek szerint Spielberggel dolgozott együtt. A tervek szerint a felvételből jövő tavasszal DVD jelenik meg.

A rendezvény jobb lett volna egy kis klubban, de aki lepengette érte a belépő árát, elégedetten távozhatott. Viszont kérdés, hogy lesz-e folytatása a Monsters of Transylvaniának, megéri-e érte kibérelni a csarnokot. Talán nevezetesebb bandáknál több érdeklődő lenne.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS