Mr. Csabo és Pootzas Boy médiát csinálnak
K. A. 2005. október 12. 15:19, utolsó frissítés: 14:20Tizenévesek, metálrajongók, van egy digikamerájuk és ökörködnek. Semmi konklúzió: ez a megnyugtató konklúzió.
Az egyik kolozsvári lakótelepi hálózaton terjednek azok az 10-12 másodperces kis némafilmecskék, melyek nem sokról szólnak, mindössze arról, hogy két next door tinisrác pofákat vág, próbál rosszul viselkedni, humorosra veszi a fazont.
Az etűdöket a helyi hálózaton a Mr Csabo and Pootzas Boy – mori de rîs (meghalsz a röhögéstől) könyvtárban találtuk. Csendesen meghúzódnak az Ice Age-dzsel, a Barátok közt fejezetei, a manelék és pornók között. A kis mozik tulajdonképpen privát televízió-műsorok, esetlen, de tudatosan hátrahagyott nyomok: .mov formátumú
digitális graffitik.
| |||||
Magukat tehát Mr Csabo and Pootzas Boy-nak nevezik, annak ellenére, hogy ők maguk minden valószínűség szerint nem magyar srácok.
Erre elsősorban a lakásbelsők alapján következtetünk, mint ahogy szintén a lakberendezési stílből gyanítható az is, hogy szüleik középosztálybeli, rendezett egzisztenciájú, lakótelepi polgárok. Ha mégis magyarok lennének, olyan kisebbségiek ők, akiket a magyarságtudat nem nyugtalanít nagy frekvencián.
Valójában egyetlen, bármiféle nemzeti öntudatra utaló jelet sem sikerült azonosítanunk. Nem kokárdákat vagy Kós Károly-rézplaketteket kerestünk a szereplők mellett látható szobabelsőkben,
hanem jellegzetesen magyar lomokat,
húszéves Kriterion-könyveket, kommersz kézműves cuccokat, magyar tinisztárok posztereit, a Szabadság vagy más magyar újság valamelyik lapszámát, valamilyen nagy becsben tartott régi, rossz levegőjű vitrint lifiszlófaszokkal, vagy olyan bekeretezett, régi képeket, amelyeket nációnk valami miatt nagy becsben tart.
| |||||
Ilyeneket nem találtunk, de nem azonosítottunk semmi hasonló olyan nyomot sem, amely a román kultúra felületes vagy pregnáns jegyeit viselné. A nappaliban az egyedüli szimbólum a televízió. Igaz, a gyerekszobában volt egy Románia-térkép, de hát ez iskolai tananyag, nemdebár?!
Divatos kultmozik plakátjai, Hendrix és '80-as évekbeli metálosok poszterei, a kissrácok számítógépen játszanak, a nagysrácok lézerkard-utánzatokkal püfölik egymást és őket. A szobák kimondottan nemzet-semlegesek, a berendezés modern, a kütyűk korszerűek, a padlócsempe divatos, a nappaliban a bejárat boltíves, körben frissen festett, fehér falak: a kockázatmentes kényelem jelei mindenütt.
A felvételek mégis jól azonosíthatóan
Kolozsváron készültek, vagyis abban a városban, ahol a közhiedelem szerint mindenki elsősorban magyar vagy román, és fokozottan igaz ez az állítás azokra, akik lakótelepeken élnek.
És van még valami: ezek a mozgóképek nem azok, amelyeket megszokhattunk. Ha ezeket nézzük mondjuk 20 év múlva, semmit sem értünk meg a híradókból, ami viszont nem azt jelenti, hogy a híradók képei dokumentum-szerűek, és nem éppen ezek az ártatlan bohóckodások.
| |||||
Továbbá: Mr. Csabo és Pootzas Boy azok a srácok, akikről sohasem szól a hivatalos média; végülis ez az oka annak, hogy mi megemlékezünk róluk. Viszont ők médiát csináltak magukból, mi csak így bukkanhattunk rájuk. Médiára fel!
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!