Bălănescu, a közép-európai világpolgár
Csermák Zoltán 2005. október 10. 15:58, utolsó frissítés: 15:33"Szeretek Magyarországon dolgozni, a közönség talán szenzitívebb, mint Romániában".
Családja 1969-ben emigrált Romániából, a Londonban élő művészt univerzális zeneszerzőnek tartják. Otthon van a népzenében, kiváló hegedűművész, dolgozott a Krafwerkkel és Hendrixszel, kvartettjével az angol filmrendező Greenaway filmjeiben bukkan fel. Bălănescuval a premier előtt beszélgettem.
Osztrák-magyar író, egy olasz rendező, aki Marosvásárhelyen Harag György mellett dolgozott, román zeneszerző, és egy színház, amely közel esik Felvidékhez. Megvalósult az ideális közép-európai egység?
Közép-Európa, annyi értelmetlen harc színtere nagyon fontos számomra, mivel az egyik legmarkánsabb kultúra bölcsője. A XX. század elején Európa talán legfontosabb kulturális központja. Sajnos a két világháború szétzilálta ezt az építményt, de az Európai Közösségen keresztül ismét visszanyerheti régi pozícióját, pont a már említett kultúrán keresztül.
A román népzenéből táplálkozó zeneszerzők: Kiriac, Brailoiu a határ egyik oldalán, Bartók és Kodály idehaza. Törekvésük azonos volt. Eszébe jutnak néha?
Mindkét ország a népzene kimeríthetetlen kincsestára. Sajnos a mindennapi életben betöltött szerepe csökken. A fiatalok a városokban keresnek megélhetést, ahol a második generáció már nem őrzi mindennapjaiban a hagyományokat, s így a népdalkincset sem.
Ez a visszafordíthatatlan folyamat Magyarországon korábban kezdődött, jelenleg Romániában is felgyorsult. Saját magunk is siettetjük a folyamatot, a televíziós csatornákból ömlik a népies műzene (lakodalmas rock), ideje visszatérni a tiszta forráshoz. A most megjelenő Maria T. című albumom is tiszteletadás egy kiváló, a román népzenét magas fokon interpretáló művésznőnek, Maria Tánasenak.
Az említett nevek közül Bartókot szeretném kiemelni. Melódiája és ritmikája egyedülálló, a népzenét tovább gazdagította, európai szintre emelte. Igen … Bartók, sokat köszönhetünk neki.
Egy másik páros: George Enescu-Lajtha László. Mindketten a Francia Művészeti Akadémia tagjai, s hagyatékuk a népzenében gyökeredzik. Ön is hegedűművész, akárcsak Enescu...
Enescu igazi zenei zseni, akiből sajnos nagyon kevés születik. Sokan csak a Pacsirtát ismerik tőle, pedig életműve sokkal gazdagabb. Nemcsak kiváló zeneszerző, hanem híres hegedűművész, kiváló pianista, zenepedagógus. Ravel barátja, műveinek bemutatója, Yehudi Menuhin tanára. Magam is hegedűművész vagyok, így példakép számomra.
Hogy érzi magát Miskolcon?
Ahogy korábban említettem, nagyon kedvelem azt a korszakot, amelyben a darab játszódik. Ödön von Horváth ragyogó író, a szerelem, a tragédia Kafkával egyenértékű ábrázolója.
Szeretek Magyarországon dolgozni, a közönség nagyon érzékeny, talán szenzitívebb, mint Romániában. Persze, a közönség is nevelhető.
Miskolcon különösen jó dolgozni, családias a légkör, s ami a legfontosabb a rendezőtől szabad kezet kaptam elképzeléseim megvalósításához. Ma a Szép kilátás premierje lesz, holnap mutatjuk be az Agyő Európa, Európa agyő című színművet, az utóbbiban hegedűn is közreműködöm.
És végezetül terveiről...
Erősen foglalkoztat a román drámaíró Caragiale alakja. Görög származású, az abszurd színház nagy ívű képviselője. Igazi „vásott”, nyelvi leleménnyel megáldott író, így igen nehéz fordítani. Farsang című darabjából szívesen írnék operát. Miskolci vendégszereplésem is még csak a kezdet, szívesen folytatom a közeljövőben.
A szerző a Magyar Televízió munkatársa