2020. aug. 6. csütörtökBerta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Túl olcsó szolgáltatás az egyetem: ezért nem minőségi

szerk. 2005. szeptember 23. 16:11, utolsó frissítés: 15:52

Míg az államnak évente 500 eurójába kerül egy hallgató, magánóvodák 2000 eurót szánnak egy gyerekre.






A romániai felsőoktatásban évente legtöbb 500 eurót fordítanak egy diákra. Az összeg még nevetségesebbnek tűnik, ha ahhoz viszonyítjuk, hogy a magánóvodák átlag 2000 eurót költenek egy évben egy gyerekre, míg egy magániskolában 5 és 7 ezer euró közötti a ráfordítás – állítja Adrian Miroiu professzor, a bukaresti Politológiai és Közigazgatási Tanulmányok Nemzeti Iskola (SNSPA) politológia karának dékánja.

Miroiu – aki 1997 és 2000 között az oktatási minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára volt – úgy véli, a romániai felsőoktatás azért veszít folyamatosan minőségéből és versenyképességéből, mert egyike a legolcsóbb hazai szolgáltatásoknak.


A dékán az Intézményfejlesztési és -elemzési Központ által rendezett bukaresti kerekasztal-beszélgetésen ismertette elemzését a felsőoktatás támogatási rendszeréről, és fogalmazta meg javaslatait.


Harmadára kell csökkenteni a helyek számát

Véleménye szerint az állami költségvetés túlságosan keveset szán egy diák felkészítésére, és ezzel akadályozza az oktatási intézményeket abban, hogy magasabb tarifákat szabhassanak meg.

Ráadásul az állam jelentősen beavatkozik a felsőoktatási szektorba, mivel nagyon magas a normatívan finanszírozott, ingyenes helyek száma – ez pedig valamennyi állami és magánegyetem díjszabásait befolyásolja.

Az oktatás inflálódást elősegítette, hogy állami felsőoktatási intézményekben évente meghirdetett 90-100 ezer hely közül 60 ezer az állam által finanszírozott, és ehhez még hozzáadódik a magánegyetemeken további 30-40 ezer szintén támogatott hely. Miroiu szerint felére vagy harmadára kelleni lefaragni az egyetemi helyek számát, hogy az oktatás minőségromlását kivédhessék.

A volt államtitkár szerint az állami finanszírozás is kevés, de még radikálisan az sem változtatna a helyzeten, ha a költségvetés jóval bőkezűbb lenne. Ugyanis nem az állami alapok növelésére kellene számítani, hanem magánfinanszírozási lehetőségeket keresni.


1996-ban jutott a legtöbb

A Miroiu áll ismertetett adatok szerint a 90-es években egyetemistánkként 400 dollárt költött az állam, 1995-96 között ez az összeg elérte a legmagasabb értéket, meghaladva a 600 dollárt.

1996-tól 1999-ig azonban az összeg ismét csökkent: ekkor ugyanis visszaesett a GDP értéke – és ennek megfelelően a tanügynek szánt összeg is –, ugyanakkor 95-96-ban hirtelen megugrott a főiskolás diákok száma, így több felé kellett osztani az amúgy is szűkös büdzsét.

A diákokra fordított összeg értéke várhatóan növekedni fog, a dékán becslése szerint 2008-ra elérheti a 850 eurót. Ez azonban még mindig akár tízszer is kevesebb, mint más európai országokban. Németországban például 6000 euró, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 15 ezer dollár jut erre a célra.


Lehetséges megoldások

Miroiu professzor lehetséges megoldásnak a teljes vagy részleges tanulási ösztöndíjrendszer bevezetését látja. A javaslat lényege, hogy az egyetemeken nem előre meghatározott számú, államilag finanszírozott helyek legyenek, hanem bizonyos mennyiségű megpályázható tanulási ösztöndíj, amit az intézmény részben vagy teljes egészében a diákoknak utalna ki.

Vagyis az egyetem diákonként kérhetne egy adott összeget, amit a tanulási eredmények és a szociális helyzet alapján ítélne oda. Véleménye szerint ez egyenlőséget teremthetne az ingyenes és fizetős helyeken tanulók között.

A felsőoktatás minőségének javítására egy másik javaslat a diákhitel-rendszer. A dékán által említett angliai példa szerint az ottani hallgatók tanulmányaik elvégzésének idejére kedvezményes kölcsönt vehetnek fel, amit aztán 20 év alatt kell visszatéríteniük. A hitelt szociális szempontok alapján ítélik oda, így az állam elősegíti a hátrányos helyzetben levők fiatalok továbbtanulását.

Éppen a tehetősebb családokból jövő diákok azok, akik az állami helyeken, és nem a magánegyetemeken tanulnak – állítja Miroiu, mivel ők azok, akik megengedhetik maguknak a különórákat, és így sikeresen felvételizhetnek. Az európai országok többségében elsősorban azokat a fiatalokat segítik, akiknek nincsen meg a szükséges anyagi hátterük.

Miroiu hozzátette: változtatni kell azon a romániai mentalitáson, miszerint az oktatásért nem kell fizetni. Az európai országokban is az az általános álláspont, hogy a felsőoktatás nem kötelező, és azoknak, akik élni akarnak a lehetőséggel, fizetniük kell érte – érvelt a dékán.

Forrás: Realitatea Românească

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS