2020. aug. 14. péntekMarcell
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az emberi agy még mindig fejlődhet

S. Z. 2005. szeptember 13. 10:35, utolsó frissítés: 10:25

Úgy tűnik, nem minden népcsoport birtokolja az agyfejlődést szabályozó két gént.





Az emberi agy még mindig fejlődhet – állítják a biológusok, akik kiderítették, hogy az utóbbi néhány ezer évben az agyfejlődést szabályozó két gén új variánsai jelentek meg. Arról egyelőre nem tudni, hogy a frissen felfedezett gének hatnak-e az agy méretére, vagy pedig az intelligenciára. A felfedezés azért fontos, mivel eddig úgy tudták, hogy az emberi agy


200 ezer éve nem változott


– bár a nagy és komplex agy kifejlődése fontos jellemzője az emberi fajnak. Valószínűleg heves vitákat vált majd ki, de úgy tűnik: nem mindenki van birtokában az agyfejlődést szabályozó két gén új variánsainak. Ez azt sugallhatja, hogy a különböző embercsoportok agyműködése különbözik.

A Microcephalin és az ASPM nevű gének néhány ezer éve bukkanhattak fel az emberi agyban. Szakértők szerint az előbbi 14-60 ezer éve jelenhetett meg, és ma az emberiség 70%-ának agyában van jelen. Úgy tűnik, hogy az európai, amerikai és közép-keleti típusok körében gyakrabban fordul elő, mint az afrikaiakéban. Az új ASPM-variáns a legpontosabb becslés szerint


később, 5 800 éve bukkanhatott fel.

Az emberiség 25%-a rendelkezik ezzel a génnel, azonban Európában és Közel-keleten gyakrabban fordul elő, mint máshol. Az még nem világos, hogy miként működnek ezek a gének az egészséges emberek szervezetében.

Bár a felfedezés egyértelműen ezt sugallja, sok kutató kétli, hogy létezne egy olyan mechanizmus, melynek segítségével manapság természetes szelekció működne. A természetes szelekció ellenzői úgy érvelnek, hogy az emberi kultúra manapság mintegy kivédi a kiválasztódás minden formáját.

A genetikusok most arra a kérdésre szeretnének választ találni, hogy az új génvariánsok jelentenek-e valamilyen kognitív előnyt. A kutatók intuitív feltételezése szerint a természetes szelekció a nagyobb agy, gyorsabb gondolkodás és különböző személyiségek kialakulását részesíthette előnyben – bár az is kiderülhet, hogy épp ellenkezőleg: butának lenni előnyösebb.

Forrás: newscientist.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS