2020. aug. 14. péntekMarcell
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A mesehősökkel való azonosulás nemcsak gyerekkorban fontos

Gy. A. kérdezett:Gy. A. 2005. szeptember 12. 10:26, utolsó frissítés: 10:03

#b#[gyerekhét]#/b# A Csipkerózsika arról szól, egy nőnek mikor kell felébrednie és a férfinak mikor érkeznie. Boldizsár Ildikó mesekutatót kérdeztük.





Transindex: Van-e valamilyen kiemelhető sajátossága a magyar népmeséknek más népek meséihez képest?

B.I.: A mesék motívumai nagymértékben nemzetköziek. Érdekes, hogy a nemzetközi mesekatalógus alapján rendszerezett mesék minden nép mesekincsében megtalálhatók. Vagyis elmondhatjuk, hogy az anyukák és apukák a világon mindenütt ugyanazt mesélik a csemetéiknek, ha a népmesék közül választanak mesélnivalót.

Ennek ellenére mégis megfigyelhető, hogy a megoldási technikákban, a gondolkodásmódban van némi eltérés az egyes népek meséi között. A magyar mesékben például az élő dolgok – legyen az ember, állat, fa, virág, természetfölötti lény, vagy esetleg hegy, kő, szikla – tisztelete kiemelkedő fontosságú.

Milyen a magyar mesék "ellenségképe", kivel kell a főhősnek a leggyakrabban szembeszállnia?

Ez attól függ, hogy nő vagy férfi a mese hőse. Ugyanis más ellenséggel kell megküzdeni egy nőnek, és mással egy férfinak. Utóbbiak leggyakrabban a sárkányokkal viaskodnak, míg a nők ellenségei leginkább a rosszindulatú nőrokonok közül kerülnek ki: mostohaanyák, olykor anyák, nőtestvérek. De akár nőkkel, akár sárkányokkal kell viaskodnia egy hősnek, azt sose lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ember (és így a mesehős) legnagyobb ellenfele saját maga.

Az embernek meg kell haladnia saját korlátait, le kell győznie félelmét, késznek kell mutatkoznia a változásokra, meg kell értenie pl. egy párkapcsolatban elkövetett hibáit, időben kell felébrednie, és fel kell ismernie a megnyíló kapukat, a felkínálkozó lehetőségeket.

Mitől lesz egy mese női, illetve férfi mese, hogyan jelentkeznek, és mennyiben tükrözik a bemutatott nemi szerepek a hagyományos felfogást?

Az, hogy egy mese „férfi” vagy „női” mese, attól függ, hogy melyiküknek kell a mese során megtanulnia valami – a másik fél segítségével. Egyedül ugyanis még a mesékben sem lehet boldogulni. A legmegrázóbb tündérmesékben egyébként ez a kérdés nem a hagyományos nemi szerepek szerint fogalmazódik meg, hanem aszerint, hogy az embernek melyik felével van éppen dolga: a benne élő „nőivel”, vagy a benne élő „férfival”. Ez élethelyzetenként és problémánként is nagyon változó.

Például a Csipkerózsika mese nemcsak arról szól, hogy egy nőnek mikor kell felébrednie, mikor kell kinyílnia, hanem arról is, hogy egy férfinak mikor kell időben érkeznie egy kapcsolatba, hogy az működőképes legyen. És természetesen élethelyzete válogatja, hogy mikor melyik felünk kényszerül az egyik vagy a másik szerepbe.



Eric Berne Sorskönyvek c. könyvében írja, hogy menyire fontos a felnőttkori életvitelünk szempontjából, hogy gyerekként milyen mesehősökkel azonosulunk, kinek a sorsát érezzük sajátunknak.

A mesehősökkel való azonosulás nemcsak gyerekkorban fontos. Életünk minden szakaszában – különösen a problémás élethelyzetekben – hasonlítunk valamilyen mesehősre. A gyerekkori azonosulás azonban azért is meghatározó egy életre, mert a kiválasztott mesehőstől elleshetünk olyan technikákat, amilyeneket mi nem tudunk, de esetleg megtanulhatjuk.

A mesehősök egy kicsit mindig jobbak és sikeresebbek, mint mi vagyunk, ezért alkalmasak arra, hogy megmutassák nekünk, mi is tudunk még egy kicsit jobbak és sikeresebbek lenni. Egyszerűen szólva: a mesék élni tanítanak bennünket.

Mire kell figyelnünk egy esti mese kiválasztásánál a gyerekünk számára? A Piroska és a farkastól esetleg nem lesznek rémálmai? Miről ismerhetünk fel biztosan egy rossz mesét?

Este nem túl tanácsos horrorisztikus mesét választani, de más alkalmakkor nem kell féltenünk a gyermekünket attól, hogy szembesüljön az élet sötétebb oldalával is. Ha nem tud erről a sötét oldalról, nem tud felkészülni rá, és adott esetben ebből nagyobb baj lehet, mint abból, hogy a mese során átél néhány szorongató élményt is.

A mese egyébként sosem hagyja a szorongás állapotában a gyereket, hanem elvezeti a megoldási lehetőségekig. Persze csak olyan mesét szabad mesélni, ami ellen a gyerek nem tiltakozik! A rossz mese egyébként leginkább a zagyvaságáról, az állandó mesei motívumok önkényes és logikátlan használatáról ismerhető fel.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS