2020. szeptember 23. szerdaTekla
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Băsescu elnök és a "patkányirtás"

2005. május 19. 10:57, utolsó frissítés: 2005. május 18. 18:24

#b#[gordius]#/b# Az elnöknek kész házifeladattal kell kopogtatnia nyugati kancelláriákon, de a megoldásba bele sem fogott.






Traian Băsescu nem szándékszik alapvető változásokat elérni a romániai politikai életben, inkább megelégedne elsőrendű konkurenciája, a PSD hosszú időre parkolópályára szorításával – pártot régi, személyes élményei miatt is versenytársnak tartja (ő is a Nemzeti Megmentési Fronttal indult, mint Iliescu és Năstase – szerk. megj.).

A körülmények, és főleg a PSD-n belül működő, volt titkosszolgálati alkalmazottak révén Băsescura csábítóan hatott a szolgálatok (vagyis a SRI és a SIE) ígérete, mely szerint támogatni fogják szélre szorítási folyamatban, arra hivatkozva – teljesen hamisan –, hogy a "múlt rendszer", vagyis a PSD-kormányzat vagy nem figyelt az ő jelzéseikre, vagy rájuk erőltette a feltárt és lejelentett



panamák elkenését.

Ezen a ponton esett az államelnök a csapdába – a sarokba szorításról szóló kompromisszumos ajánlat elfogadásával valójában saját magát fosztotta meg attól az egyetlen, valóban felhasználható eszköztől, mellyel igazából el lehetett volna indítani, legalább a volt kormánypártot megcélozva a "rágcsálóirtási" folyamatot.

Ezt a fellépést viszont – való igaz – nagyon megnehezíti, hogy a volt Securitatehoz kötődő emberek (ezt a kört tágan értelmezve) "nagylelkűen" minden párt tagjai közé beszivárogtak 1989 után. (A témáról részletesebben lásd Bányai Péter A PD beteg gócai c. cikkét A Hét márc. 10-i számában.) A PSD és a mostani DA szövetség az ő széleskörű jelenlétüknek örvend.


Több, mint 15 évvel a történtek után

viszont már nem beszélhetünk arról, hogy kizárólag ez a kör volna a meghatározó elem, mivelhogy a nomenklatúra és a volt állami bürokrácia emberei (vagyis a kollaboránsok), továbbá a szolgálatok, a milícia és a fegyveres erők elitje olyan eredeti kulimásszá állt össze, amely a nyugatiak legitim helyettesévé vált Romániában (a többi már történelem... ahogy mondani szokás).

Năstase jobbján – figyelem, képviseleti szerepben, kapcsolattartó emberként – ott volt Ristea Priboi, aki verőlegényként működött közre az 1987-es brassói munkáslázadás leverésében, és Tudor Constantin Silinescu tábornok, aki a Securitate III-as igazgatóságán, az elhárításban működött (az összefonódások érzékeltetéséért: lánya Ioan Talpes SIE-igazgató nagyobbik fiával házasodott össze – szerk. megj.).


Éppen így, Traian Băsescu oldalán

is ott van Silvian Ionescu – az a bukaresti prefektus, akit azért mondattak le, mert kiderült, 1989-ig a nyugat-európai frankofon országokban működő kémszolgálatot vezette –, Mihai Dărie és mások, kevésbé észrevehető, de annál fontosabb figurák.

A liberálisoknál idem – hogy igazságtalanul őket se hagyjuk ki... Akkor hogy várja el az ember, hogy pont Băsescu, 15 évnyi bizalmas együttműködés után e társasággal a szóban forgó rágcsálóirtásba belevágjon?

Ezen felül indirekt módon, elővigyázatlanul a szolgálatok közti háborúskodás csapdájába is beleesett (főleg a belügyisekkel történő leszámolásra gondolok, ezek az emberek a leginkább kompromittáltabbak). Băsescu nem tulajdonított politikai jelentőséget annak, amikor több mint 28 rendőrkapitány és tábornok vonult vissza a belügytől.


Legtöbbjük kompromittált figura.

Ahelyett, hogy a nyomozás ellenük beindult volna, degeszre tömött bukszákkal távoztak a minisztériumból, hogy a politikai élet következő nagy fordulatát – vagyis reaktiválásukat – kivárják. Tiszta siker, Janku bácsi szavajárása (Caragiale D-ale carnavalului c. szatirikus színdarabjában – szerk. megj.).

Továbbá az elnök azt hitte, hogy elég a Damoklész kardja-módszerrel politikai értelemben megfenyegetni a másik két titkosszolgálatot, és máris fegyelmezett katonácskákká változnak.

Hatalmas tévedés. A mostani kormányzat ellen máris folyik a kompromittáló művelet, mely pontosan Emil Constantinescu sanyarú tapasztalataira emlékeztet. (Az exelnök memoárja első részében szinte könnyekben kitörve meséli, mennyire szolgálatkészek, mindenről gondoskodók voltak a szolgálatok vezetői mandátuma kezdetén.


A komolyabb probléma másutt van:

Băsescunak elvégzett házifeladatokkal kell jelentkeznie nyugati kancelláriák előtt, ahol korábban világos, precíz kötelezettséget vállalt a nagykorrupció elleni fellépésre. E fejezetet nézve az elnök máris összehozott néhány látványos baklövést.

Példaként elég a vagyonnyilatkozati törvényre hivatkozni, amely szokás szerint a cinkelt kártyákkal játszó ellenérdekeltek kezén eredetileg helyes kezdeményezésből védőernyővé válik, így a végén a korrupció terjedéséhez vezet. További példák: nem került az igazságszolgálatás elé egyetlen reprezentatív személyiség sem – a csak a fejét!-módszer szerint eljárva pozitív jelzés mutatni fel az egész társadalom felé.


Eközben blokkolják Monica Macovei

szakminiszter az igazságszolgáltatási reform csomagját – a folyamat engem arra a megállapításra emlékeztet, miszerint a "szadizmus csúcsa azzal a kézzel verni az áldozatot, amelyet előbb te vágtál le". Jaltás-Fekete-tengeres fantazmagóriái sem fedhetik el, ha Băsescu elnök a belpolitikai házifeladatait nem teljesíti.

Úgy látszik, az elnöknek most a minél szolidabb nemzetközi pozíciószerzés a politikai prioritása – most is, mint mindig, belpolitikai befolyást szerezni külpolitikai tényezők révén. A "prémium fokozatú" cél csatlakozni a konzervatív Európai Néppárthoz, nem igazán ideológiai okok alapján, hanem inkább azért, mert így közelebb lehet kerülni az EU kenyeréhez, és ahhoz a késhez is, mely ezt a cipót szeli.


Eleinte,

Băsescu megválasztásakor kénytelen-kelletlen vele kapcsolatban két dologra fogadtam: politikai ösztönére, szimatára és ellenfeleihez képest kiszámíthatatlan viselkedésmódjára. Származása – politikai értelemben – néhány nyugati kancellária támogatását hozzászámítva némi esélyt biztosított a rágcsálóirtás beindítására.

Ezt mindmáig nem tette meg, többek között azért sem, mert az ellenfelek nem ülnek karbatett kézzel, beindult az új kormányzat elleni szabotázs a PSD-ellenőrizte állami szektor, a bürokrácia felhasználásával. Az óra ketyeg, az idő ellene dolgozik. És ismét olyan elnöke van Romániának, aki Emil Constantinescu-szindrómában szenvedve nem képes igazi csapatot szervezni maga köré, mellyel komolyan neki lehetne fogni a munkának.


Fordította Sipos Géza

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS