2020. aug. 14. péntekMarcell
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az új pápa beceneve: "Isten rottweilere"

S. G. 2005. április 20. 17:39, utolsó frissítés: 17:39

A párbeszéd és a Vatikáni zsinat szellemisége mellett tett hitet az új pápa. II. János Pált azok is csodálva szerették, akik elveivel nem értettek egyet. XVI. Benedekre ez #b#végképp#/b# nem igaz – huhognak a kommentárok.






Latin nyelvű mise a Sixtusi kápolnában a kardinálisok előtt – így indult a XVI. Benedek néven pápává választott német főpap, Jozeph Ratzinger első munkanapja. Homília-programbeszédében elődje örökségének folytatását és a II. Vatikáni zsinaton elhatározott, liberális szellemű reformok megvalósítását ígérte.



Ratzinger nem a szertartás közepén, hanem annak befejezése előtt ugyancsak latinul mondta el programismertetésnek is beillő homíliáját, beszéde csaknem fél órán át tartott.

XVI. Benedek a katolikus egyház és a társadalom további nyílt párbeszéde mellett tett hitet – aranyhímzéses miseruhába öltözve. Az új pápa elődje iránti tiszteletből ugyanazt a keresztet viselte, mint amelyet az április 2-án elhunyt II. János Pál hordott.


Figyelemre méltó,

hogy a szerdai első mise társcelebránsai az olasz Angelo Sodano volt vatikáni államtitkár, illetve a kolumbiai Alfonso Lopez Trujillo, a pápai családügyi tanács egykori vezetője voltak: mindketten konzervatív felfogású bíborosnak számítanak.

Ennek a ténynek azért sem örülnek az egyházi reformok pártolói, mert Benedek pápa következetes ellenzője a családtervezésnek, a női papságnak, és számos esetben határozott hangon állt ki a cölibátus mellett.

Akik az abortusz és az eutanázia súlyos bűnébe esnek, hagyják el az egyházi közösséget – hangoztatta. Többször kritizálta élesen a homoszexualitás jelenségét, a rockzenét egyenesen az "egyházellenesség eszközének" minősítette.

A német főpapról köztudott, hogy jóbarátja, II. János Pál pápasága alatt az ortodox irányvonal egyik legfőbb támasza volt – karrierjének korábbi tetőpontja, amikor 1981-ben elődje Rómába hívta. Az inkvizíciós hivatalból lett, a doktrínákat megfogalmazó hittani kongregáció vezetőjének szerepét mintha rá szabták volna. Noha kevés olyan,


a katolikus egyházat mélyen

megosztó vitatéma akad, melyben Ratzinger bíboros ne hallatta volna erőteljesen a szavát, fiatal lelkészként progresszívnek ismerték a hozzá közelállók.

Egyetemi professzorként a hatvanas évek (az 1968-as lázadásban kulmináló) diákmozgalmai hatására nézetei egyre konzervatívabb irányba változtak. A kongregáció vezetőjeként ragasztották rá becenevét: a háta mögött hol "a pápa végrehajtójának", hol "Isten Rottweilerének" minősítették.

Elsőként a dél-amerikai szegény tömegek érdekében dolgozó "felszabadítási teológia" ellen lépett fel. Az irányzat híveit a marxizmus vádjával kritizálta, Leonardo Boffot, a mozgalom egyik alapító vezérét 1985-ben pont Ratzinger döntése nyomán közösítették ki.

János Pál jobbkezeként félelmetes személyiség hírében áll, de közeli ismerősei szerint gyengéd, nemeslelkű és némiképp szégyenlős. De mindenekfelett teológus – mondják róla – olyan értelmiségi, aki inkább


a háttérben szeret maradni.

Mindenesetre a kétnapos konklávénak ő volt az egyik favoritja. A német főpap 78 éves: 275 éve, XII. Kelemen pápasága óta nem lett ilyen idős személyiség a katolikus egyház feje – német pápája pedig egy évezrede nem volt az egyháznak.

Idős kora több mint valószínű, hogy döntő módon járult hozzá megválasztásához. A kardinálisok valószínűleg "átmeneti pápára" számítanak, aki hozzáértő módon vezeti az egyházat II. János Pál örökségének befogadásának útján.

Az utóbbi hétben két Ratzinger-kép járta be a világsajtót. Az első felvételen a lobogó ősz hajú prelátus elődje temetésén tart sokakat megríkató búcsúbeszédet. A másodikon – közvetlenül a konklávé előtt – azt magyarázza, a marxizmus, a liberalizmus, az ateizmus, az agnoszticizmus és a relativizmus, továbbá a szektásság


mind-mind a hitet veszélyezteti.

"A relativizmus diktatúrája fele tartunk, mely irányzat bizonyosságként semmit sem fogad el, és melynek legfőbb célja az egó és a személyiség önző vágyai" – mondta a leendő pápa, hozzátéve, az egyháznak muszáj megvédenie magát a "radikális individualizmus" és a "zavaros vallási miszticizmus" ellen.

II. János Pált azok a katolikus hívők is szerették és csodálták, akik elveivel egyáltalán nem értettek egyet. Kardinálisként Ratzingerről ezt nem lehetett elmondani – állítják megválasztásának liberális ellenzői.




Ez a faktor azért fontos,

ugyanis az egyház egyre mélyebb válságba kerül (ennek egyik fontos jele, hogy nyugaton évről-évre csökken a lelkészi munka iránt érdeklődők száma). Az általános válságban a nézeteihez mereven ragaszkodó új pápa is szimbolikus szerepet játszik.

Végső soron a katolikus egyház önkéntességen alapuló szervezet, melynek tanítását csendben ignorálni fogják a hívők, ha hihetetlennek és a gyakorlattal ellentétesnek tűnnek – állítják a kommentárok.

Ez a megoldás mintegy szelepként vezeti le a világegyház feszültségeit – magyarázza a Guardian egyházi szakírója, Andrew Brown. Az új pápa számára már nem a Kelet-Nyugat ellentét kezelése a legfőbb kihívás, hanem az Észak és Dél közötti, egyre mélyülő szakadék. A konfliktusban fontos tényezőnek számít, hogy a fejlődő államok megtérítése során a kereszténység és az


iszlám fej fej mellett harcol.

Az is meglepő, hogy a vatikáni bürokrácia egyik kulcsfiguráját választotta meg a kongregáció annak ellenére, hogy számos kardinális kevésbé központosított egyházat és kevésbé erőskezű pápát látna szívesebben, akinek kormányzás helyett inkább irányítania kéne az egyházat. A kritikusoknak erre még várniuk kell – ez a BBC kommentárja.


Mindent összevetve

az új pápa megválasztásának az lehet a legfőbb tanulsága, hogyha az egyháznak választania kell az autoriterség és a világ gazdag, szekularizált felével kötött kompromisszum fölött, akkor inkább olyan égtájak fele mozdul el, ahol ez a választási kényszer fel sem vetődik.

Az olasz bíborosok korszakának végképp lejárt, sőt: lehetetlennek tűnik, hogy a XVI. Benedek után következő egyházfő európai legyen – összegez a Guardian cikkírója, aki legtöbb tíz évet jósol Joseph Ratzingernek a Vatikánban.


Hírforrás: BBC, Guardian, MTI
fotó: Kai Pfaffenbach/Reuters és a vatikáni tévé

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS