2020. aug. 14. péntekMarcell
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Magyar neoavantgárd Kolozsváron: csak a gubanc maradt

Sipos Géza 2005. április 19. 12:41, utolsó frissítés: 2005. április 18. 18:14

Elmaradt a kolozsvári művészeti múzeumban a pécsi neoavantgárd mester, #b#Ilona Keserü Ilona#/b# tárlata, mert a kolozsvári intézmény fenntartóinak testvérvárosi alapon sem akadt rá ezer eurója.






– Ahogy a Korunk a '20-as években Kassákot és Moholy-Nagyot mutatta be az itteni közönségnek, úgy szerettünk volna valódi művészeti eseményt szervezni Ilona Keserü Ilona pécsi festőművész tárlata köré – magyarázza a meg nem valósult kiállítás kapcsán Székely Sebestyén, a kolozsvári Művészeti Múzeum rendezvényszervezője.– Meggyőződésem, hogy


Keserü éppolyan jelentős alakja



a '60-as években indult neoavantgárdnak, mint az említett alkotók a '20-as, '30-as éveknek – magyarázza a művészettörténész, aki idén január végén reformkoncepcióval pályázott a Bánffy-palotában működő múzeum igazgatói székére.

A hasonlat azért is helyénvaló, mert Keserü festészetét igen korán, 1966-ban Kassák Lajos illette elismerő szavakkal a Fiatalok Stúdiója kiállításán.

A neoavantgárdokat az utóbbi évtizedben kezdte felfedezni magának a magyarországi és nemzetközi műértő közönség (és nem utolsó sorban az aukciósházak is). Keserünek – például Lakner Lászlóhoz hasonlóan – a budapesti kortárs művészeti centrum, a Ludwig Múzeum rendezett retrospektív kiállítást tavaly márciusban


Közelítés Gubanc Áramlás címmel.

A Pécsett dolgozó és oktató művésznő a Pécsi Galéria (PG) és a kolozsvári Művészeti Múzeum felkérésére ennek a tárlatnak az anyagából válogatott ki 30 munkát – a kiállításnak ezen a hétvégén, vagyis április 14-én kellett volna megnyílnia a főtéri Bánffy-palotában.




A két művészeti intézmény abból a feltételezésből indult ki, hogy a Funar-korszak lezárultával az új adminisztráció komolyan veszi a két város testvérvárosi kapcsolatait, s ez számos közös művészeti esemény kiinduló alapja lehet.

A rendezvénysorozat költségvetésének négyötödét a PG vállalta magára: ebbe a festmények biztosítása, szakcég általi szállítása, a meghívók, plakátok és a kiállítás katalógusának előállítási költsége tartozott bele.


Ez mintegy egymillió forintos tétel

(körülbelül 4000 euró). A Bánffy-palotának a szállás, az étkeztetés és két személy szállítási költségeit kellett biztosítania – ez mintegy 1000 euró lett volna.

A program decemberre véglegesítődött, Keserü a palota alaprajzán, az épület fotóinak segítségével meg is tervezte saját kiállítását. Pécsen elkezdtek dolgozni a katalógus megtervezésén. A kolozsvári múzeum idén január 20-án fordult írásos kérelemmel a megyei és a városi tanácshoz az ezer eurós hozzájárulás érdekében. (Az intézmény fenntartója Kolozs megye tanácsa).

Levelükre hivatalos válasz nem érkezett. "– Végső soron nem föltétlenül a pénz volt a lényeges, hanem az, hogy kiderüljön, a hatóságok felvállalják a testvérvárosi alapon szerveződő eseménysort" – magyarázza Székely Sebestyén.

Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke és Boros János kolozsvári alpolgármester egyaránt szóbeli ígéretet vállalt az ezer euró – mostani árfolyamon 36 millió lej – előteremtésére. de ez mindmáig nem történt meg. Az alpolgármester a rendezvény szervezője szerint hétről-hétre ígérte a segítséget, végül elnézést kért, közölve:


nem tudott a projekttel foglalkozni.

Mivel a szükséges összeg egy héttel a megnyitó előtt sem állt rendelkezésre, a Művészeti múzeum az esemény őszre halasztását javasolta. A megalázó időhúzás és a támogatás elmaradása miatt végül a Pécsi Galéria vezetősége felháborodva a kiállítás lemondása mellett döntött – annak ellenére, hogy a meghívókat, plakátokat a nyomda már leszállította.

Lapunk érdeklődésére Kerekes Sándor arra hivatkozott, nincs tudomása az elmaradt Keserü-bemutatkozásról, de ígérte: rákérdez az intézmény igazgatójára. "– A támogatásokat időben be kell adni, a költségvetést decemberben szavazza meg a tanács.

Ha ez a kiállítás szerepel a büdzsében, a múzeumnak nem szükséges külön kérelmet beadnia"
– közölte. A tanács honlapján közölt költségvetési összefoglalóból különben az derül ki, a megye tavaly összesen 108 milliárd lejt, a büdzsé 12%-át fordította kultúrára.

Boros Jánost, Kolozsvár alpolgármesterét hétfőn ez ügyben több ízben kerestük mobiltelefonján, de hívásunkra nem válaszolt. Másnap titkárnője lapunkkal azt közölte, az alpolgármester egész nap audienciát tart.


– A Bánffy-palota fenntartása

és működtetése évente mintegy 9 milliárd lejbe kerül – magyarázza Székely Sebestyén – de emellett kiállításszervezésre alig jut valami. Azért is sajnálatos az intézményfenntartó és a város hozzáállása, mert a múzeum alaptevékenységét, azaz művészeti események szervezését nem lehet szponzorációból fenntartani.



– Nincs valós kritikai diskurzus a kiállítások körül. A munkák nem helyeződnek kontextusba, ez a legfőbb gond – mondja Székely – a múzeum így nem képes valódi feladatát betölteni. Mostanság egy-egy tárlat pusztán mondén eseménnyé válik, ahol a vállalkozói elit, a bankvilág és a média történetesen egy kiállításmegnyitón találkozik – értékel a művészettörténész.

Az elmaradt kiállítás történetéhez hozzátartozik, hogy a presztízsszempontokat és az anyagiakat nézve a múzeum nyert volna a Pécs-Kolozsvár kapcsolat ily módon történő felélesztésén.

Az a szabály ugyanis, hogy minden művész egy munkáját a Bánffy-palotának adományozza. Egy Keserü-festmény kikiáltási ára budapesti kortárs művészeti aukciókon 2500-3000 euró között mozog.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS