2020. aug. 14. péntekMarcell
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Közel-Keletre és Iránba csempészik a hidegháborús fegyvereket

Nagy Lehel 2005. február 17. 16:05, utolsó frissítés: 15:56

Romániában is van fiókja annak a nemzetközi fegyvercsempész-bandának, mely technikusokat is ad a szovjet high-tech fegyverek mellé. Legkevesebb 20 cirkáló-rakétát vásárolt így Irán – ilyesmire atomtöltet is szerelhető.





A nemzetközi közösség régóta nem vesz tudomást egy kelet-európai, fegyvercsempészettel foglalkozó bandáról, melyeknek csápjai többek közt Romániába is kiterjedtek – állítja Pavel Felgenhauer független védelmi elemző egy, a The Moscow Times-ban megjelent cikkben.

A hidegháború vége óta rozsdásodó, hatalmas fegyverraktárakra gyorsan szemet vetettek a kelet-európai bandák, mivel a fegyverekre kereslet mutatkozott a volt Jugoszláviában, Közel-Keleten és Afrikában. Az illegális fegyver-kereskedők megszegik az ENSZ-szankciókat, készpénz ellenében bárkinek felajánlván a fegyvereket.

Bulgáriában, Szlovákiában, Csehországban, Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban működnek a fegyvercsempészettel foglalkozó árnyék-cégek – tartja Felgenheufer. Az elemző egy volt orosz ezredesről is tud, aki hajdanán


Moszkva fegyver-exportját rendezte:

most nyugdíjas, és saját szakállára dolgozik. A hálózat korrupt katonatiszteket és kormány-hivatalnokokat alkalmaz a hidegháborús fegyverkészlet iránt érdeklődők felhajtására, majd hamis papírokat gyárt és újonnan létrehozott fantom-cégekkel bonyolítja le a tranzakciót. Minden eladó: még hozzáértő technikusokat is lehet vásárolni, akik a frissen vásárolt rendszereket kezelik.

A kelet- illetve nyugat-európai hatóságok időnként vádat emeltek egyes kereskedők ellen, de keveset tettek a hálózat felszámolására: a kábítószer-üzérkedésre például sokkal több figyelmet és pénzt fordítottak. Felgenhauer szerint mindezt azért, mert a fegyver-csempészek gyakran


megoldottak olyan a piszkos feladatokat,

melyeket a kormányok és a titkosszolgálatok nem mertek: így jutottak fegyverhez a dél-szláv háborúban harcolók, a szudáni lázadók és az iraki kurdok a Szaddám-rendszer alatt.

A nyugati hírszerző szolgálatoknak is kapóra jött néha egy-egy szovjet fegyver: így titkos információkhoz juthattak – például 2000-ben egy kanadai cég öt Shkval torpedót próbált vásárolni Kirgizsztánból. Az üzlet mégsem jött össze, mert az ügynökök lebuktak.

A kelet-európai országok uniós, illetve NATO-csatlakozás sem akadályozta meg a fegyverkereskedelmet: mint az ukrán „narancsszín forradalom” után kiderült, Kh-55-ös stratégiai cirkálórakétákat kapott a múlt rendszerben Kína és Irán. Ukrajna 578 ilyen rakétát örökölt, 200 kilotonnás nukleáris töltettel.

A fegyvereket Oroszországba kellett volna visszaküldeni az amerikai-orosz atomstop-egyezmény értelmében, melyet Ukrajna is aláírt. Ennek ellenére korrupt hivatalnokoknak sikerült 20 ilyen fegyvert Iránba juttatni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS