2022. december 5. hétfőVilma
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

„Az okostelefonnal rászakadt az internethasználat az erdélyi magyarokra”

G. L. 2021. december 16. 17:19, utolsó frissítés: 2021. december 17. 19:05

Először mérték fel részletesen az erdélyi magyarok internethasználati szokásait.


Az okostelefonok elterjedésével gyakorlatilag általánossá vált az internethasználat az erdélyi magyarok körében, nagyjából így lehetne hivatalosabb formába önteni Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatójának címben kiemelt szavait. A Bálványos Intézet 2021 elején végzett egy kérdőíves felmérést az erdélyi magyarokra reprezentatív mintán az általános internethasználatról, a digitális kompetenciákról, a biztonságos eszközhasználatról, az online vásárlásról, a közösségi média használatáról, illetve az online közéleti részvételről. Elmondásuk szerint ez volt az első részletes felmérés, ami az erdélyi magyarok internethasználati szokásait vizsgálta.

Az intézet csütörtöki sajtótájékoztatóján ennek a felmérésnek az első felét mutatták be, azt, ami az internetpenetrációról, az eszközhasználatról, illetve a digitális kompetenciákról szólt.

Aki akar, az már internetezik

A felmérés szerint az erdélyi magyaroknak mindössze 16 százaléka nem internetezett még soha, 70 százalékuk pedig napi rendszereséggel használja az internetet, 84 százalék pedig internetezett már élete során. Az internetpenetráció az áltagosnál alacsonyabb az 55 év fölötti korosztályban, főleg a nyugdíjasok körében, illetve az alkalmi munkákból élők is kisebb arányban interneteznek, de minden említett esetben 60 százálék fölött van az arányuk. Miközben a diákok gyakorlatilag mind interneteznek, egésze pontosan 98 százalékuk nyilatkozott így.


Az erdélyi magyarok eredményeit összehasonlítva a romániai lakosságra reprezentatív mintával megfigyelhető, hogy nagyjából hasonló arányok figyelhetők meg. Egyetlen olyan terület van, ahol nagyobb eltérés figyelhető meg. Az erdélyi magyarok esetében a város-falu viszonylatban kisebb a különbség, míg a romániai mintán 12 százalékponttal maradnak el a falusiak a városiaktól, addig az erdélyi magyarok esetében ez mindössze 4 százalékpont.

Az internetezők aránya az erdélyi magyarok, illetve a romániaiak körébenAz internetezők aránya az erdélyi magyarok, illetve a romániaiak körében


A megkérdezettek 87 százaléka rendelkezik otthon internetkapcsolattal, többségük a 2006-2015 között döntött az internet bevezetése mellett. A Transindex indulásakor, az 1990-es évek végén az erdélyi magyarok 4 százalékának volt csupán otthon internethozzáférése.

Mióta van internetkapcsolatuk a megkérdezetteknek.Mióta van internetkapcsolatuk a megkérdezetteknek.


Többségüknek szélessávú fix internetes szolgáltatása van (80 százalék), de a bérlet-alapú mobil internet is népszerű (54 százalék). Feltöltőkártyás mobilinternetet az erdélyi magyarok 14 százaléka használ.

Összehasonlítva a hétköznap és hétvégén internetezéssel eltöltött időt, nem tapasztalhatók jelentős különbségek. Összességében 38-39 százalék tölt el napi három óránál többet online tevékenységeket végezve.

Az elmúlt éveben mennyi időt töltöttek internetezéssel naponta. Az elmúlt éveben mennyi időt töltöttek internetezéssel naponta.


Régiós összehasonlításban ez az arány kiemelten magas a szórványban élők körében, ott az emberek 51 százaléka nyilatkozta, hogy legalább napi három órát tölt az interneten. Értelemszerűen a fiatalok, a diákok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és szellemi munkások lógnak többet a neten, ugye ők sok esetben azon is dolgoznak, tanulnak (főleg a járványidőszakban). A diákok 78 százaléka mondta, hogy naponta legalább 3 órát internetezik, tehát szinte folyamatosan vagy folyamatosan online van. Az idősekben esetében kevésbé jellemző, hogy állandó jelleggel online lennének, az internetező nyugdíjasoknak mindössze 23 százaléka mondta, hogy napi három óránál többet internetezik.

A felmérésben külön vizsgálták azok attitűdjét, akik nem interneteznek. Ugye már említettem, hogy a megkérdezettek 16 százaléka soha nem internetezett. A jelentős részük nem is akar már internetezni, 73 százalékuk zárkózik el ettől a lehetőségtől. Ők olyan indokokat hoztak fel, hogy nem érdekli az internetezés, nem érzik szükségét annak, hogy internetezzenek, időpazarlásnak gondolják, esetleg túl elfoglaltak ehhez.

Közel hasonló arányban (68 százlék) számolnak be arról, hogy úgy érzik, nem rendelkeznek kellő kompetenciákkal. Ők ilyeneket mondtak: "Túl idős vagyok ahhoz, hogy megtanuljam", "Túl bonyolult", "Nem tudom használni". A nem internetezőknek mindössze 39 százaléka, tehát a teljes lakosság mintegy 6-7 százaléka állította, hogy az eszközök hiánya miatt nem navigál a világhálón. "Nincsenek megfelelő eszközeim hozzá", "Nincs internethozzáférésem", "Túl drága" - mondták.

Varga Szilvia és Toró TiborVarga Szilvia és Toró Tibor


A felmérés arra is rávilágít, hogy aki nem internetezik, az nem is akar internetezni. A nem internetezők 79 százaléka válaszolta, hogy valószínűleg a jövő évben sem fog internetezni, tehát nem tervezi, hogy változtatna a szokásán. A jelenleg nem internetezőknek csak 8 százaléka tartja valószínűnek vagy nagyon valószínűnek, hogy a következő egy évben használni fogja a világhálót.

Mennyire valószínű, hogy a következő egy évben fogja használni az internetet?Mennyire valószínű, hogy a következő egy évben fogja használni az internetet?


"Azt feltételeztük, hogy azok, akik nem zárkóznak el határozottan (tehát azok, akik azt mondták, hogy nem rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal, illetve azok, akiknek az eszközhiány miatt nem navigálnak a világhálón - szerk.) nagyobb lesz a nyitottság, de nem. A hajlandóság rájuk sem jellemző" - mondta Toró. A kutató szerint többségében olyan élethelyzetben lévőkről van szó, akik nem is akar internetezni, illetve akiknek nincs is szüksége az internetre. Mindössze 35 százalékuk állította, hogy kért már meg valakit, hogy tegyen meg helyette egy online elvégzendő tevékenységet.


Az okostelefonok dominálnak, de az okostévé is nagyon elterjedt

A felsorolt internetezésre alkalmas eszközök közül okostelefonnal rendelkeznek legtöbben (85 százalék), ezt követi a laptop (62 százalék), okos tévé (53 százalék), asztali számítógép (40 százalék) és táblagép (30 százalék). A nem internetezők 29 százalékának is van okostelefonja.

Milyen arányban rendelkeznek otthon különböző internetezésre használható eszközökkel összesen, csak az internetezők, illetve csak a nem internetezők. Milyen arányban rendelkeznek otthon különböző internetezésre használható eszközökkel összesen, csak az internetezők, illetve csak a nem internetezők.


Ennek megfelelőan alakult annak a sorrendje is, amikor arra kérdeztek rá, hogy milyen eszközöket használnak rendszeresen internetezésre. Okostelefonon az internethasználók közel 80 százaléka internetezik napi rendszerességgel. Laptop esetében ez az arány nem éri el a 40 százalékot.



Ha különböző háttérváltozók szerint vizsgálták a kérdést, így például régiós bontás, település-típus, életkor, anyagi helyzet, aktivitás vagy foglalkozás, akkor is minden esetben az okostelefon a legáltalánosabb eszköz, amin internetezni tudnak. Bár az idősek és nyugdíjasok esetében alacsonyabb az okostelefonnal rendelkezők aránya a fiatalokhoz képest, a különbség nem olyan jelentős, mint a laptop esetében. A laptophasználat jelentősen csökken az életkorral, és kiemelten népszerű a diákok, szellemi munkások, illetve anyagi helyzetükkel elégedettek körében. Erről mutatok egy ábrát is, úgy talán még érthetőbb.

A napi vagy heti rendszerességgel internetezők aránya okostelefonon és laptopon különböző változók szerint. A napi vagy heti rendszerességgel internetezők aránya okostelefonon és laptopon különböző változók szerint.


Az eredmények egyértelműen a mobil eszközök népszerűségéről árulkodnak: az internetezők 55 százaléka végzi tevékenységeit szívesebben ilyen eszközökön, ezzel szemben 18 százalék választaná inkább a számítógépet vagy laptopot. 27 százalék kedveli mindkét típust. Érdekes módon alacsonyabb a mobil készülékeket preferálók aránya a szellemi munkát végzők esetében – feltételezhető, hogy munkájukból adódóan szívesen dolgoznak számítógépen is.



A legtöbben otthon interneteznek (95 százalék) napi vagy heti rendszerességgel. A megkérdezettek közel fele (44 százalék) végez online tevékenységeket a munkahelyén (44 százalék), és csak ennél kevesebben az utcán (29 százalék).

Akik interneteznek, azok szeretnek internetezni. "Akár hobbinak is nevezhetnék az internetezést" - magyarázta Varga Szilvia, a Bálványos Intézet kutatója. Az internethasználattal kapcsolatos tudásukkal viszont nem teljesen elégedettek. Az internetezők 9 százaléka vallja magát teljesen kezdőnek, 23 százaléka gondolja úgy, hogy sok mindent nem tud még, 39 százaléka úgy gondolja, hogy átlagos tudással rendelkezik, 19 százaléknak van az átlagosnál több tudása, illetve 8 százalék értékeli teljesen profinak tudását.

Ebben az esetben is az életkorral van összefüggésben, hogy ki mennyire érzi magát felkészültnek. A internetező fiatalok 57 százaléka gondolja átlag felettinek a digitális kompetenciát, míg az internetező nyugdíjasoknak csupán 7 százaléka gondolja átlag felettinek a tudását. Foglalkozás szerint a szellemi munkások a legelégedettebbek tudásukkal, valamint a gazdálkodók és kisiparosok a legelégedetlenebbek.

Összesen 13 nagyon általános témában mérték fel az erdélyi magyarok digitális kompetenciáit.

A digitális kompetencia-index összetevői. A megkérdezettek mennyire értenek egyet azzal a kijelentéssel, hogy ők értenek a felsorolt kompetenciákkal...A digitális kompetencia-index összetevői. A megkérdezettek mennyire értenek egyet azzal a kijelentéssel, hogy ők értenek a felsorolt kompetenciákkal...


Ezek alapján digitális kompetencia-indexet számoltuk, amely 1 és 5 közötti értéket vehet fel: az 1-es jelenti a teljesen kezdő szintet, az 5-ös pedig azt, hogy a megkérdezett minden tevékenységet kiválóan képes elvégezni. Az internetező válaszadók digitális kompetencia-indexe 3,8. Elmondható, hogy a 18-34 évesek (4,6), diákok (4,9), felsőfokú végzettségűek (4,4) és az angol nyelvet ismerők körében (4,4–4,8) magasabb ez az érték. Aki nem tud angolul, annak jelentősen csökken az indexe, mindössze 3,4 ez az érték.

A digitális kompetencia-index változása különböző változók szerint. A digitális kompetencia-index változása különböző változók szerint.


Azt később mutatják be, hogy mire is használja ezeket az eszközöket, ha már ott van az interneten.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS