2021. december 8. szerdaMária
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mit kíván a női nemzet? Másállapotot a szülészetben MOST!

B. D. T. B. D. T. 2021. november 25. 11:24, utolsó frissítés: 11:24

Ma van a Rózsák Forradalma, a szülészeti erőszak elleni fellépés napja. Magyar nyelvterületen precedens nélküli, ami történik: több ezer anya teszi le traumája terhét, és kezd beszélni.


November 25. van, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja.

Csaknem minden harmadik nőt bántalmaznak élete során. Válságok idején a nők elleni erőszak mértéke is nő, amint az a COVID-19 világjárvány és a közelmúlt humanitárius válságai, konfliktusai és éghajlati katasztrófái idején is történt. És történik ebben a pillanatban is. Egy friss, 13 országban készült felmérés alapján a nők kétharmada számolt be az őt ért erőszak valamilyen formájáról.

Az ENSZ ma is arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a nemi alapú erőszak mindenütt elterjedt, nem elkerülhetetlen. Meg lehet és meg is kell akadályozni. Ennek az erőszaknak a megállítása azzal kezdődik, hogy hitelt adunk a túlélőknek, és olyan átfogó és inkluzív megközelítéseket alkalmazunk össztársadalmi szinten, amelyek kezelik a kiváltó okokat, átalakítják a káros társadalmi normákat, és megerősítik a nők és lányok pozícióját. A túlélőközpontú alapvető szolgáltatásokkal a rendészeti, igazságügyi, egészségügyi és szociális ágazatokban, valamint a nőjogi törekvések megfelelő finanszírozásával véget vethetünk a nemi alapú erőszaknak.

Ha nők elleni erőszakról beszélünk, akkor nagy eséllyel elsőként szexuális erőszakra vagy családon belüli bántalmazásra gondolunk. Ezek ma már széles körben elutasított erőszakformák, szinte biztosan nem fogunk olyan valakit találni, aki ezeket támogatná, ezekről helyeslően beszélne, vagy olyan érveket hozna föl, hogy hát márpedig ezt minálunk így szoktuk csinálni.


Van azonban egy olyan típusa is a nők elleni erőszaknak, amire sokan mondják mostanában, hogy az utolsó társadalmilag elfogadott formája a nők bántalmazásának.

Szülészeti erőszaknak hívják.

November 25. egyben a szülészeti erőszak elleni küzdelem napja is.

Ez a fajta nők elleni erőszak nagyon sok formát ölthet, és másképpen nyilvánul meg a fejlődő, orvosi ellátással nem igazán rendelkező országokban (ott a szülő nőknek elsősorban korszerű, hozzáférhető egészségügyi ellátásra, a sürgősségi és életmentő beavatkozások lehetőségének biztosítására van szükségük), másképp a nyugati fejlett társadalmakban (rengeteg eredményt elértek a szülészeti ellátás nőközpontúvá alakításában, de még van tennivaló) vagy nálunkfelé, a kelet-európai országokban (ahol van egészségügyi infrastruktúra, de a protokollok elavultak, és pénzbe nem kerülő változtatások elmaradásának legfőbb oka a mentalitás, az ebbe szocializálódott egészségügyi dolgozók ellenállása).

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint minden országban, annak egészségügyi infrastruktúrájának fejlettségi szintjétől függetlenül megvalósulhat a pozitív szülésélményt célzó szülészeti ellátás. Azaz az, hogy a szülő nőt ne a rendszer terheként kezeljék, méltóságát tiszteletben tartsák, és bizonyíték alapú egészségügyi ellátásban részesítsék.

Az egészségügyi ellátásban általában véve is fontos - mindannyian tapasztaljuk - az emberi méltóság tiszteletben tartásának joga, és a megfelelő tájékoztatás. A szülés és születésben mindenki érintett, nemcsak a nő, az anya, hanem a gyermek, az apa, a szűkebb-tágabb család is. Életünk egyik - ha talán nem legfontosabb - momentuma, amikor születünk, és amikor egyesek közülünk, akik anyává válnak, szülnek.

A szülés előtti, közbeni és utáni órák, napok beleégnek az emlékezetünkbe, főleg hogy anyaként egy nő rendkívül kiszolgáltatott állapotban van szüléskor, amikor minden támogatásra szüksége van. Egy-egy rossz mondat, a kedvesség helyett ridegség, az autoriter hozzáállás, a sürgetés, a beleegyezés nélkül és szükségtelenül, elavult protokollok alapján végzett, nem bizonyíték alapú rutinbeavatkozások, a szeparáció, az aranyóra elmaradása, a beavatkozások nyomán az anya és/vagy gyermeke sérülései, egészségkárosodása visszafordíthatatlan traumákat okozhat anyáknak és csecsemőiknek, és rajtuk keresztül egész családoknak.



November 25-én világszerte a Rózsák Forradalmát tartják azok a nők, akikkel méltatlanul bántak szülészeti, nőgyógyászati ellátásuk során, akik szülészeti erőszakot szenvedtek el.

Egy szál rózsával és üzenettel felkeresik a kórházat, ahol szültek, és hátrahagyják történetüket.

Van, aki még nem érzi úgy, hogy készen áll erre, és van, aki névtelenül osztja meg történetét. Most te is megteheted: a magyarországi Másállapotot a szülészetben mozgalom november 28-i, Kárpát-medencei és nemzetközi szintű online-offline akciójához vár Téged is.



A mozgalom és a szövetséges női közösségek, szervezetek, kezdeményezések összefogásával magyar nyelvterületen precedens nélküli kihangosítása valósult meg a szülés körüli traumáknak: azoknak a nőknek, anyáknak, szakembereknek a hangja válik hallhatóvá, üzenete válik láthatóvá, akik talán hónapokig, évekig, évtizedekig hallgattak az őket ért bántalmazásról.

"November 25. a magatokért tett lépésekről szól, közös kiállásra 28-án lesz lehetőségetek" - szól a mozgalom felhívása minden érintetthez.

"Megmozdulásunkkal magunkért, nőtársainkért, lányainkért és az egész társadalomért állunk ki, mert a tiszteletteljes és bizonyítékokon alapuló ellátás alanyi jogon jár mindenkinek, szüljön a nő bárhol, bárkivel és bármikor" - írja a mozgalom.

"A NŐ a hangunk országos megmozdulás célja felhívni a figyelmet arra, hogy miközben a szülés, születés minősége a rövid és hosszú távú egészség megőrzésében, az élet minőségében alapvető szerepet játszik, a magyarországi szülészeti ellátórendszer jelenlegi formájában csak keveseknek jó, nem szolgálja sem a nők, sem családok, sem a szülés körüli szakemberek érdekeit, sőt sokszor kifejezetten ártalmas, elsősorban a nőkre és gyermekeikre, ezáltal az egész társadalomra.
Az elmúlt évek eseményei, a koronavírus és a jogviszonytörvény hozta változások sosem látott bizonytalanságot teremtettek, és jelentősen szűkítették a nők mozgásterét. A szülészeti ellátás drasztikus átalakításába nem vonták be a nőket, mint legfőbb érintetteket, és a változtatást nem előzte meg az ellátás egységesítése, ezáltal a nők, családok és egészségügyi dolgozók kiszolgáltatottsága egyre nő, miközben a lehetőségeik csökkennek.

Működő szakmai felügyelet és valós jogérvényesítési lehetőségek hiányában a rendszerhibák, a szülészeti erőszak, a jogsértések és a káros gyakorlatok növekvő terhét a nők és a családok egyedül viselik, miközben a megfelelő szülészeti ellátás biztosítása állami feladat.

A budapesti központi rendezvény résztvevői üzenetekkel teleírt kövekkel megrakott szülőágyat tolnak a Parlament elé. A kövek azokat az ellátás okozta terheket szimbolizálják, amelyeket a nők a szüléseik óta cipelnek a családjaikkal együtt. Most viszont felszólítjuk Magyarország kormányát, hogy viselje a felelősség terhét a nők helyett!
A kövek és a fájdalom lerakására online is lesz módotok! Kövessétek az oldalt!
A szülészeti ellátás átalakításának minden lépésébe be kell vonni a nőket, mint legfőbb érintetteket, akik a testükkel, a gyermekükkel és az ellátásukkal kapcsolatban is képesek felelős döntést hozni!
Nő a hangunk, mert egyre többen érezzük azt, hogy #vártunkeleget arra, hogy megszűnjön a #rendszerterhe. Pozitív változást és #másállapotot követelünk a szülészetben MOST!
Gyertek velünk! A szülés, születés ügye mindenkit érint!"


Bár a magyarországi szülészeti ellátásról írnak, Romániában talán még sokkal rosszabb a helyzet, és csak tovább romlott a pandémia idején, gondolj csak a járványmegelőzési meggondolásokból gyakorlattá vált anya-csecsemő szeparációra, vagy az egekbe ugrott császármetszésszámokra.



A kampány csatlakozik a 16 akciónaphoz, melyet 1991 óta világszerte november 25. (a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja) és december 10. (emberi jogok világnapja) között rendeznek meg civil szervezetek és magánszemélyek, hogy felkeltsék a nyilvánosság figyelmét, és tájékoztatást nyújtsanak a nők elleni erőszakról, kifejezzék szolidaritásukat az áldozatok iránt, és nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra a nők elleni erőszak minden formájának megszüntetése érdekében.

A mozgalom felhívására több ezer anya és számos szülés körüli segítő szervezet csatlakozott.

A Hoztam e világra videóin nők mesélnek arról arccal, kamera előtt, hogy a nemzetközi szakmai ajánlásokban már régóta káros beavatkozásként vagy gyakorlatként szereplő, elavult, fájdalmas, szükségtelen, jogokat sértő beavatkozásokat és bánásmódot kellett elviselniük.





Az Ablak a világra közösség alapítói megalkották Magyarország első, anyai tapasztalatokra épülő szülészeti adatbázisát - a fenti videókban szereplő adatok több tízezer kérdőív-kitöltő által nyújtott információkat összesítenek.

A szülészeteken dolgozókért is harcolnak

Az egészségügyben dolgozó szakemberek is megszenvedik a helyzetet, a rendszerhibák nekik sem engedik, hogy a tudásuk legjavát nyújtsák.

"A szülésznők többszörösen kiszolgáltatottak a szülészeti ellátásban, a #rendszerterhe őket is nyomja. Értük is, velük is teszünk a pozitív változásért" - hangsúlyozza a nőmozgalom.

Mit kíván a női nemzet?




Empátiát Erdélyben is!



A mozgalom online térképén névtelenül, Erdélyből (és bárhonnan a világból) várnak üzeneteket.

Nem vagy egyedül. Minden szülés számít. A tied is. Oszd meg a terhed.

Kiemelt kép forrása: Másállapotot a szülészetben mozgalom

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS