2021. december 8. szerdaMária
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Magyar szülők nyertek kártérítési pert a „cinikus” főtanfelügyelővel szemben, precedensértékű lehet

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2021. október 27. 15:15, utolsó frissítés: 2021. november 02. 16:37

Az Apáczai-ügyben 60 ezer lejes kárt okozott egy tanfelügyelő diszkriminációjával, amelyet nem ő, hanem az adófizetők fizetnek meg. Mégis örülhetünk, a bírósági döntés nyelvi jogok terén előrelépést jelent.


Bár már nem sokan emlékeznek az Apáczai Csere János Elméleti Líceumot (és ezáltal a kolozsvári magyar közösséget) ért öt évvel ezelőtti sérelemre, a bírósági döntés azonban precedens értékű lehet nyelvi jogok terén!

Az Apáczai líceum ügyéről már a diszkriminációellenes hatóság is megállapította, hogy a 2016/2017-es tanévben diszkrimináció érte az ötödik osztályos diákokat, akiknek a tanfelügyelő – a szükséges létszám ellenére – nem engedélyezte, hogy képzőművészeti osztályba járhassanak. Valentin Claudiu Cuibus akkori tanfelügyelő (jelenlegi megyei tanácsos) ugyanis kétségbe vonta, a 13 éve működő magyar nyelvű képzést. Amelyet azzal tetőzött, hogy miközben a magyaroknak nem engedélyezte a szakosztály elindítását, jóvá hagyta a kolozsvári Romolus Ladea Képzőművészeti Líceum két ötödik osztályát (17 és 18 diákkal), azt sugallva ezzel, hogy ha annyira szeretnék a magyar diákok, végezzék el románul a szakot.

A diszkrimináció tényét a tanfelügyelőség nem is próbálta meg cáfolni azzal, hogy a diszkriminációellenes tanács határozatát fellebbezi. Az ügy azonban nem ezen a szinten fejeződött be, előbb a magyar diákokat a minisztérium részéről is átejtették, ígéretet kapva arra, hogy rendezik a helyzetet. Az osztály elindult, mindenki boldog volt, ahhoz hogy aztán kiderüljön, nem intéztek semmit. A főtanfelügyelő az osztályt tanévkezdés után megszüntette.

Ekkor a Székely Géza nyugalmazott rajztanár nevéhez is köthető demonstrációkkal és petícióval próbálkoztak a szülők, mindhiába. Az igény hiába volt meg, szak sehol... a diákokat viszont más osztályba, iskolába kellett elhelyezzék, amelyet már csak más tanulók bejutása után tehettek meg, így sok helyről kiszorultak. Volt, aki emiatt depressziós lett vagy egészen Budapestre költözött, hogy ott tanulhasson képzőművészetet.


A diszkriminációs ügyet a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (AGFI) karolta fel, amelynek két képviselője: Bethlendi András a szervezet alapító tagja és kollégája, Illyés Zsolt ügyvéd szerda reggel tájékoztatta a sajtót arról, hogy szeptember 16-án jogerős szintre emelkedett bírósági döntés. Ennek kapcsán pedig bejelentették: a bíróság 60 000 lejes kártérítést ítélt meg annak a tíz szülőnek (fejenként 6 000 lej), akiknek gyerekei a 2016-2017-es tanévben nem részesülhettek magyar képzőművészeti oktatásban, és akik vállalták, hogy a jogi huzavonát végigcsinálják. (Eredetileg a 16 fős osztály beindításának ellehetetlenülése miatt 26 szülő vette igénybe az AGFI jogi segítségét, és fordultak a diszkriminációellenes hatósághoz.)

A kártérítést a tanfelügyelőségnek és a tanügyminisztériumnak közösen kell kifizetnie, miután előbbi a létszám ellenére sem engedélyezte a művészeti osztályt. A szaktárca pedig azután vonódott be az ügybe, hogy egy év elteltével a szükséges min. 12 személy helyett, már csak tíz diák igényelte volna ezúttal már a 6. osztály beindítását, de a tanügyminisztérium döntésképtelennek bizonyult. Ugyanakkor a jogászok a magyar érdekképviselet, ezen belül név szerint Király András egykori kisebbségi magyar oktatásért felelős államtitkár felelősségét is kiemelték, aki az ügy előrelépését nem igazán segítette, és „használhatatlan” válaszokat is adott.

„Bukarestben két hónap alatt nem voltak képesek egy beadványra hivatalos választ adni, holott 30 napon belül kötelesek ezt megtenni. Válaszra kell bírnunk a Minisztériumot. Az anyanyelvű oktatáshoz való jog minden gyerek alapvető joga” – mutatott rá öt éve Csoma Botond, a Kolozs megye RMDSZ szervezetének elnöke, aki emiatt a nyilvános térben összetűzésbe is került Király Andrással.

Azonban a jogászok úgy vélték a főbűnös azért mégis csak az ügy során végig „cinikusan” megnyilvánuló tanfelügyelő volt, aki minimum bocsánatkéréssel tartozna a sértett feleknek.

Fotó: Tőkés HunorFotó: Tőkés Hunor


A bírósági döntés túlmutat az Apáczai-ügyön

Bethlendi András szerint a döntés üzenete túlmutat az Apáczai Csere János líceum diákjainak kártérítési ügyén, és precedensértékű lehet, ugyanis a helységnévtáblák ügyéhez hasonlóan arra utal, hogyha a bíróságon ingatlanvisszaszolgáltatások terén nem is, de nyelvi jogok tekintetében előrelépest lehet elérni. Mert ha a politikai eszköztárt nem is váltják fel a jogi lehetőségek, de kiegészítik azt.

Bethlendi András rámutatott: jogi szempontból biztosítva van ezáltal a képzőművészeti osztály létesítése akár az Apáczai Csere János líceumban, akár más kolozsvári iskolában. A kérdés így már csak az, hogy az iskolavezetők, pedagógusok és a politikusok szándékában áll-e elindítani ilyen szakot 2022-től.

„Az ügy lezárulása nyomán a Kolozs megyei magyar politikai és pedagógus közösség meg kell válaszolja a kérdést, hogy van-e szakmai és politikai szándék a magyar közösségben arra, hogy valamely kolozsvári iskolában ismét elinduljon a megye egyetlen magyar tannyelvű képzőművészeti osztálya? A megye és a város demográfiai adottságai nem kéne akadály képezzenek, tekintve, hogy Kolozsvárnál kisebb magyar közösségekben: pl. Nagyváradon, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön is működik képzőművészeti osztály 5-8 osztályokban és középiskolás szinten egyaránt” – közölték a jogászok.

Lehetőség és igény lenne, szándék azonban az Apáczai líceum részéről még nincs rá

Az Apáczaiban azóta képzőművészeti szakosztályt nem tudtak elindítani, viszont továbbra is kérdéses Vörös Alpár igazgató szerint, hogy elindítják-e. A per óta ugyanis változott a kerettanterv (a művészeti oktatásban min. 37-re nőtt a heti óraszám, normálisan ez 34). „Ez felmehet akár 40-re is, ami nagyon megterhelő lenne a diákjaink számára. Egy olyan tanügyi reformra várunk, ami a következő évben új tanügyi törvényt és kerettantervet jelent. Ennek is a függvénye, hogy indítunk-e ilyen osztályt, jelen helyzetben nem látjuk könnyen megvalósíthatónak” – mondta az igazgató.

Hozzátette, a képzőművészeti szakhoz szükséges infrastruktúra sem áll rendelkezésükre. Évekkel ezelőtt azért vállalták fel, mert Kolozsváron senki más nem akart ilyen szakot indítani. Ezért líceumi szinten egyelőre nem is tudnák felvállalni.

Vörös AlpárVörös Alpár


A jogvédő szervezet aktivitásának köszönhető az eredmény

Bethlendi András nem tartotta valószínűnek, hogy a szülők és az iskola nélkülük is jogi útra terelték volna az ügyet. A közösségünk ugyanis gyakran nem él a jogorvoslat lehetőségével. Ő viszont nem is várta el, hogy megkeressék. Még 2016-ban bekopogtatott az iskola ajtaján, hogy diszkriminációra gyanakodnak, és felajánlotta segítségüket Vörös Alpár igazgatónak. Addig csak a politikusok ígérték meg, hogy segíteni fognak (az érdekképviselet a minisztériumon belül elmaradt – szerk. megj.)

Az ügyről részleteiben

Az ügy 2016 februári kirobbanásától 2017 januárjáig a diszkriminatív helyzet megoldására a politikai lobbi és nyomásgyakorlás eszköztárát használták. A jogi lépések időben való meglépése talán előnyösebb végkifejlethez is vezethetett volna, hogyha például már a 2016-2017-es tanév kezdete előtt megszületett volna az Országos Diszkriminációellenes Tanács kedvező döntése.

2017 szeptemberében sem a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség, sem a Tanügyminisztérium nem hozta létre a képzőművészeti osztályt, és immár a második olyan tanév kezdődött el, amikor Kolozs Megyében nem indult magyar képzőművészeti 5. osztály.

Az öt évvel ezelőtt történt diszkrimináció miatt a szülők feljelentést tettek a bíróságon, amely 2018 nov. 8-án ötezer (összesen 50 000) lejes kártérítést állapított meg alapfokon. Ez ellen mind a szülők, mind pedig a tanfelügyelőség és tanügyminiszter fellebbezett. A felperes(ek) magasabb összeget kértek. Ennek az ítélő szék eleget is tett, az újabb nem jogerős döntés során már 6000 (összesen 60 000) lej volt az összeg 2019. dec. 4-én. Az ügy a Legfelsőbb Semmisítőszék szintjén folytatódott, miután a tanfelügyelőség és a minisztérium problémákat jelzett az ügy lefolytatása kapcsán, azonban ezt elutasították, így a 2019-es döntés jogerőssé vált 2021 szeptember 16-án (fellebbezés lehetősége ekkor már nem volt meg). Indoklás még nem született. Arra a bíróságnak 30 napja lett volna, amit objektív okok miatt (túl van terhelve, komplex az ügy) megkétszerezhet. Ezután a bírót elmarasztalhatják. A jogászok tapasztalataikból kiindulva az indoklást decemberre várják. (Még több részlet a jogi szervezet közleményében olvasható, itt.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS