2023. június 1. csütörtökTünde
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A felelőtlen járványkezelés miatt akár ezerre is felugorhat a napi elhalálozások száma

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2021. október 12. 11:07, utolsó frissítés: 16:46

Romániában a járványhelyzet katasztrofális méreteket öltött, Fejér Szilárd kutató szerint pedig a helyi szintű lockdownok felé haladunk, ugyanis akár ezresével is meghalhatnak az oltatlanok, amíg túl leszünk a negyedik hullámon.


Akár a napi 1000 elhalálozást is elérheti Románia novemberre és az oltatlan egészségügyi dolgozók ténykedése károsabb, mint az általuk kifejtett munka – állítja dr. Fejér Szilárd tudományos kutató, az orvosi analíziseket végző laboratórium vezetője, akinek egyik fő kutatási területe a vírusok modellezése. A Cambridge-ben doktorált vegyész szerint a Raed Arafat katasztrófavédelmi főigazgatóság vezetője által, a negyedik hullám lecsengéseként említett december-januári időszak egyelőre még nem tudható biztosra, mert szinte példátlan az a járványügyi helyzet, ami Romániában kialakult. Itt ugyanis szerinte már a legrosszabb forgatókönyv érvényesül, emiatt pedig a kórházak kezdenek összeomlani és lassan szükséges lesz, ha nem is teljes, de a regionális szintű vesztegzár.

Megjegyezte, Arafat azt mondta, akkor nincs szükség lezárásra, ha a jelenlegi intézkedéseket betartják, de azt is hozzátette, hogy az emberek nem tartják be a szabályokat, így implicit elismerte, a jelenlegi intézkedések közel sem elegendők ahhoz, hogy megfékezzék a járványt. Lehet, hogy a hatóság most próbálja elfogadtatni vagy felkészíteni rá a lakosságot az éjszakai kilépési tilalommal, a nyilatkozatokkal – tette hozzá.

Rosszul áll Románia, de úgy viselkedik, mint az átoltott Anglia

Fejér Szilárd úgy vélte, az egyetlen ország, amivel érdemes összehasonlítani Romániát, az India, amely rosszabbul áll az egészségügyi rendszere tekintetében, mint mi. Ott az történt, hogy a hatóságokat meglepte, milyen gyorsan tetőzött a járványhelyzet, és viszonylag gyorsan csökkenni kezdtek az esetszámok. A lecsengés viszont nem volt teljes, az esetszámok még mindig magasak, és bár van egy csökkenő tendencia, nem ült el a járvány.


Azaz, Romániában is azt a forgatókönyvet látja elképzelhetőnek, hogy lesz egy húszezer feletti csúcs, ami hirtelen alábbhagy - a román hatóságok járványkezelése miatt pedig – a csúcs után kialakul egy magas plató, ami január végéig kitart majd.

Az Egyesült Királyságban hasonló történt, ők három hónapja platón vannak napi 30 000-es esetszámmal. Ők viszont - Romániával ellentétben – be vannak oltva és sokat tesztelnek, gyakorlatilag nincs korlátozás, mégsem magas az elhalálozás és inkább csak a gyermekek körében terjed a vírus. (A pozitív teszteredménnyel rendelkező személyeket természetesen ott is elkülönítik.) Ugyanakkor Angliában csak PCR tesztből tízszer annyit tesztelnek, mint nálunk mindent összevetve, így nekik nagyon jó képük van a járványról.

Újonnan regisztrált napi esetszám Romániában és az Egyesült KirályságbanÚjonnan regisztrált napi esetszám Romániában és az Egyesült Királyságban


Romániában a tesztelési kapacitás végessége miatt csak hozzávetőlegesen ismerjük a helyzetet, és csak a teljes laboratóriumi erőforrásokat kihasználva lesz meg a napi 20 ezer PCR-teszt. Nagyobb számok akkor lehetségesek, ha az antigén tesztelést jobban felpörgetik (pl. az iskolákban).

Kérdésünkre, hogy mi lehet a legrosszabb forgatókönyv Romániában, Fejér azt a választ adta:

„Nem hiszem, hogy ennél jóval rosszabb lehet a helyzet, mert már most is úgy hullanak az emberek, mint a legyek. Inkább az a kérdés, hogyan lehetne az elhalálozás mértékét csökkenteni” – utalva ezzel arra a forgatókönyvre, amely szerint novemberben minden eddigi negatív rekordot megdönthetnek az elhalálozási számok.

Mint kifejtette, Romániában - az európai országokhoz képest alacsony (31-32 százalékos – szerk. megj.) az átoltottság, ennek ellenére kevés korlátozást vezettek be és azokat is csak későn, ezért Angliához hasonlóan magas plató alakul majd ki, annyi különbséggel, hogy nálunk az elhalálozás is követi az esetszámokat és magasan áll majd. Jelenleg hétszer nagyobb a lakosságarányos elhalálozás ebben a hullámban, mint a briteknél.

Elmondása szerint, ha esetszámokban nem is, elhalálozások tekintetében viszont már pontosabb ismereteink vannak, mert ez viszonylag objektív adat, és nem lehet a halottakat szőnyeg alá rejteni. Áldozatok tekintetében pedig „előkelő helyen” vagyunk a világranglistán. Rámutatott: mostani elhalálozási számunk pedig még megtriplázódhat. „Nem tudom kizárni azt a forgatókönyvet sem, hogy napi 1000 halott legyen, ami nagyon durva lenne. Az egy olyan lélektani határ, ami fölött ha az állam nem lép valami komolyabbat, az mindenkinek nagy szégyen lenne” – mutatott rá a meghökkentő előrejelzésre Fejér Szilárd.

Érdeklődésünkre, a mostani számok és a januári lecsengés tükrében a kutató novemberre tartotta valószínűnek az ezres elhalálozást, és szerinte ennek bekövetkezte attól függ, hogy mennyire fognak elszabadulni a nagyvárosi gócpontok és mennyire telítődik túl az egészségügyi rendszer. A mostani tempóval ugyanis egy hónap múlva kétezer beteg kerül intenzív osztályra, ebben az esetben pedig a bővítések ellenére sem lesz elég intenzív terápiás ágy Romániában.

„Innentől kezdve bármi jöhet, de ez már most is katasztrófa, és a legrosszabb forgatókönyvben vagyunk!” – tette hozzá.

Újonnan regisztrált napi elhalálozás Romániában és az Egyesült KirályságbanÚjonnan regisztrált napi elhalálozás Romániában és az Egyesült Királyságban


Hogy ezt megelőzzük, szerinte nagyon szigorú kéthetes vesztegzárat kellene alkalmaznunk,

amivel lecsökkenne a vírus reprodukciós rátája, nem tudna annyira terjedni a járvány. Közben kicsit fellélegezhetne az egészségügyi rendszer, majd amikor megnyitják, folytathatnánk a járványkezelést. Példának Ausztráliát hozta fel, ahol egyik napról a másikra szigorú regionális karanténokat vezettek be.

A járvány alatt szerinte politikailag amúgy sem lehet jól kijönni. Az ország vezetésének viszont az egészségügyi válság idején nem is az lenne a dolga, hogy megnyerje az elkövetkezendő választásokat, hanem hogy lehetőleg minél hatékonyabban kezelje a krízist. Mert nem mindegy hány halott szárad a döntéshozók lelkén. Mivel azonban látszólag nem ez a fő gondjuk a politikusoknak, hanem a hatalom megtartása, nem lépik meg a drasztikusabb, ám szükséges lépéseket.

Mennyire tudunk megbirkózni vele?

Ágyat lehet vásárolni, de orvost nem, és ez a fő probléma – mutatott rá a valós kapacitás hiányára Fejér Szilárd, aki szerint nagyon alulméretezett az egészségügyi személyzetnek az a része, amely a súlyos betegekkel foglalkozik. Ebből csak az átoltás jelenthet kiutat, ugyanis jóval egyszerűbb a helyzet akkor, ha a könnyű lefolyású fertőződések vannak túlsúlyban, és mellettük csak néhány beteg szorul intenzív terápiás kezelésre.

Az orvosok hiánya tehát növeli a mortalitást, mert amennyiben a betegre nem figyelnek annyira oda, akkor nagyobb eséllyel fordul válságosra a helyzete. Az intenzív osztályok pedig pontosan ilyen betegekkel vannak tele.

A túlterheltség miatt pedig jön a többi plusz, mint a krónikus betegek ellátásának szüneteltetése; a súlyos állapotba került nem COVID-19-es betegeket nem tudják megfelelően ellátni, de ha el is tudnák, akkor se biztos, hogy van hely, ezek a szituációk pedig további áldozatokat követelnek.

Elengedték a járványkezelést, aztán télen felébredtek, hogy havazik

Szerinte a legnagyobb hiba, amit elkövettek a döntéshozók, az volt, hogy amikor június végén lecsengett a harmadik hullám, a hatóságok gyakorlatilag leálltak az oltási kampánnyal. Ennek az lett a következménye, hogy alábbhagyott az oltási hajlandóság is, pedig nyáron be tudták volna oltani a lakosság nagy részét, de legalább az idősebb generációt.

Azonban a lehetőséget elszalasztották annak ellenére, hogy a 30 százalékos átoltottság semmire nem elég. Súlyosbító körülményként hozzáfűzte, akkor már látható volt, hogy a delta variáns hamarosan dominánssá válik és ez lesz a felelős az elkövetkezendő hullámokért. A hatóságok viszont nem készültek fel rá, a lakosság a korlátozások hiányában relaxálódott – és most ennek a levét isszuk.

Forrás: Hotnews.roForrás: Hotnews.ro


Aki nem oltatja be magát potenciális kockázatot és így problémát jelent, az oltásellenes egészségügyi dolgozóktól pedig meg kéne szabadulni – állítja a kutató

Kérdésünkre, hogy igazuk van-e azoknak, akik diszkriminációt kiáltanak az oltásigazolvány kapcsán, Fejér Szilárd azt a választ adta, hogy csakis úgy szabadna szemlélni ezeket a korlátozó intézkedéseket és az oltáskampányt mint a járvány megfékezéséhez szükséges eszközöket.

Abban a pillanatban ugyanis, amikor az oltatlanok veszélybe sodorják egymás és akár a beoltottak életét is, nagy felelőtlenséget követnek el. Nemcsak saját életüket kockáztatják, hanem olyan embertársaikét, akit valószínűleg nem is ismernek, sosem kerültek kapcsolatba egymással, de a terjesztett vírus a harmadik, negyedik, nyolcadik embertársunknál okozhat életveszélyes szövődményeket.

„Valahogy mindenképp oltásra kell ösztönözni az oltatlanokat, ha ezt csak olyan intézkedésekkel lehet megtenni, amelyek súrolják a diszkrimináció határát, akkor azokat kell bevállalni. Más országok megmutatták, hogy lehetne ezt sokkal keményebben is csinálni, például a kötelező oltás bevezetésével (minél több ágazatban), de ez ugyancsak politikai kérdés, amit a politikusok nem mernek bevállalni” – szögezte le.

Külföldi példákkal élve kifejtette, az eredmények magukért beszélnek. Ha a lakosság megérti ennek a fontosságát, mint Portugália, akkor nem kell őket koronavírus elleni oltásra kötelezni, mert úgyis mindenki beoltatja magát. Ahol viszont ezt nem értik meg, mint Olaszországban és Franciaországban, ott olyan ágazatokban, ahol a kormánynak komoly beleszólása van, megkövetelhetik azt, hogy a munkavállalók beoltassák magukat, és ne jelentsenek kockázati tényezőt munkavégzés közben. Ha nem teszik meg, ne dolgozzanak az állami szektorban. „Ezt különböző ágazatokban meg lehetne és meg is kellene csinálni Romániában is” – tette hozzá.

Forrás: Fejér Szilárd Facebook-oldalForrás: Fejér Szilárd Facebook-oldal


Mivel az egészségügyi dolgozókból viszont már most hiány van, nem-e jelentene gondot Románia számára, ha számukra kötelezővé tenné az oltást? Erre a kérdésünkre is sarkos választ fogalmazott meg a kutató.

Fejér szerint valószínűleg volna néhány olyan dolgozó, aki elhagyná az állami egészségügyi szektort, de az oltásellenes egészségügyi dolgozók ténykedése több rosszat okoz, mint amennyi jót tesznek a munkájuk által. „Tőlük kapnak ugyanis megerősítést azok, akiknek lövésük sincs az oltásról és arról, hogy mire jó. Ha ugyanis orvos mondja azt, hogy nem oltatja be magát, annak autoritása van és tovább erősíti az emberekben az oltással szembeni bizonytalanságot, ez pedig nagyon kontraproduktív. A rendszernek tőlük amúgy is meg kellene válnia, ha nem térnek jobb belátásra” – szögezte le.

A harmadik oltással kapcsolatos kérdésünkre válaszolva megjegyezte, azért szükséges, mert menet közben bebizonyosodott, hogy hat hónap után, pláne a Delta variánssal szemben, jelentősen csökken a védettség. Ami nem azt jelenti, hogy harmadik oltás nélkül nagy eséllyel belehalunk vagy kórházba kerülünk, ha elkapjuk a vírust, mert a szervezetünk már ismeri a kórokozót. Inkább csak azt jelenti, hogy nagyobb eséllyel fertőződhetünk meg és adhatjuk tovább a koronavírust – ami továbbra is gondot jelent az oltatlanok és krónikus betegek számára, az egészségügyi rendszer pedig nem szabadul meg a túlterheléstől. Ő tehát azért ajánlja a harmadik oltást is, mert így ebben a hullámban nullára csökkentjük az esélyét annak, hogy egyáltalán megfertőződjünk.

Mennyire súlyos a helyzet Székelyföld két megyéjében?

Fejér Szilárd nem csak a hivatalos adatokra hagyatkozik, többek között Háromszékről és Maros megyéből is jelentős mennyiségű mintát kap laboratóriuma, így a helyi állapotokat jól leképezi a tesztelési statisztikájuk.

Kimutatásaikból kitűnik, hogy „egyre nagyobb a baj”. Múlt heti adataik ugyanis azt mutatták, nagyon közel jártunk a harmadik hullám esetszám rekordjához megyei szinten is és a teljes járvány alatt csak három olyan nap volt, amikor a laboratóriumukban a pozitivitási arány nagyobb volt, mint az elmúlt napokban.

Ebből is kiderül, hogy rengeteg a felderítetlen fertőzés, és a járvány gyakorlatilag kontrollálatlanul terjed már szeptember eleje óta.

Fejér Szilárd hozzátette, Kovászna megyében később kezdődött el a negyedik hullám, mert később került be annyi fertőzési góc, hogy önfenntartóvá váljon a járvány (körülbelül két hetes eltérésben vannak a többi megyéhez képest), de most már a vírus terjedésének dinamikája megegyezik az országos modellel, és meredek emelkedést mutat.

A háromszéki 21,88 százalékos oltottság kapcsán azonban megjegyezte, szinte olyan, mintha nem is lenne oltva senki – ami nem azt jelenti, hogy ugyanúgy megbetegednek az oltottak és az oltatlanok, hanem azt, hogy a vírusnak annyi „fogékony gazdateste van, amennyit nem szégyell”, ezért gyakorlatilag gazdag táptalajra lelhet itt a járvány.



Ahhoz, hogy a nyájimmunitás kialakuljon, 70 százalékos átoltottság volna szükséges. A mostani szintnek inkább abban volt érezhető a hatása, hogy kórházakban már a 3. hullám sem okozott nagy gondot, mert nem voltak kórházi fertőzési gócok. Ugyanígy az öregotthonokban sem voltak, pont azért, mert ilyen helyeken jobb az átoltottság. Most inkább az a gond, hogy az iskolákkal a diákok terjesztik szüleik, nagyszüleik körében, ezt a közösségi terjedést pedig sokkal nehezebb megállítani az adott körülmények között, mint egy zárt csoport esetében. A negyedik hullám még nagyon sok emberéltet fog követelni, és a felelősségteljes hozzáállás nélkül, úgy a lakosság, mint a hatóságok részéről, gyászos, fekete karácsonynak nézünk elébe - zárta gondolatait a kutató.

Címlapfotó: Márkos Tamás

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS