2021. október 18. hétfőLukács
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Még egy esélye maradt Karikó Katalinnak, hogy Nobel-díjas legyen az idén

G. L. 2021. október 04. 11:17, utolsó frissítés: 14:33

David Julius és Ardem Patapoutian megosztva kapták a 2021-es orvosi Nobel-díjat, melyre sokan esélyesnek tartották Karikó Katalint is. A magyar biológusnak a szerdai kémiai díj eredményhirdetésekor van még esélye.


Amióta kiderült, hogy az mRNS alapú vakcinák hatásosak a SarS-Cov-2 vírussal szemben, Karikó Katalin neve azóta rendszeresen felmerül a Nobel-díjjal kapcsolatban. Ma végre egy kicsit tisztábban fogunk látni a kérdésben, ugyanis ma kezdődik a Nobel-hét, amikor minden napra jut majd egy bejelentés. Hétfőn délben startol az orvosi és élettani díj kihirdetésével, kedden következik a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi, pénteken a béke, míg jövő hétfőn a közgazdasági díj bejelentése.

Fogadni az irodalmi (Murakami Haruki tartják a legesélyesebbnek, de az ő neve évek óta fennforog), illetve a békedíjra lehet (ott a WHO győzelméért fizetik most a legkevesebbet, nyilván a világjárvány miatt is), de azért a többi kategóriában is vannak esélyesek, és idén mindenképpen köztük van Karikó, és kutatótársa Drew Weissman.


"Ez a technológia előbb vagy utóbb meg fogja kapni a díjat, ebben biztos vagyok"

– mondta Ali Mirazami, az orvosi díjat odaítélő svéd Karolinska Intézet professzora Reutersnek. A hírügynökség külön anyagot szentelt annak, hogy megnézze, milyen sanszai vannak a koronavírus-világjárvány kezelésében óriási jelentőségű mRNS-alapú oltóanyagok technológiáját szabadalmazó kutatópárosnak megnyerni az orvosi díjat. "A kérdés az, hogy mikor" – tette hozzá Mirazami.



A lap szerint az mRNS vakcinák forradalmasították a vírus elleni küzdelmet, gyorsan előállíthatók és rendkívül hatékonyak. A hagyományos vakcinák fejlesztése, amely egy gyengített vagy elhalt vírust juttattak a szervezetbe, hogy stimulálják annak immunrendszerét, akár évtizedekbe is telhetnek. A Moderna vakcinája esetében a génszekvenálástól az első emberi injekció kifejlesztéséig 63 nap telt el. Persze sokkal több munka van a háttérben, az mRNS-t még 1961-ben fedezték fel a tudósok, és évtizedekbe telt, amire sikerült megoldani az mRNS-technológia olyan problémáit, mint például az instabilitás. Karikóék az mRNS-alapú vakcinákhoz szükséges kutatásokat a 2000-es évek elején végezték.

Karikó és Weismann kutatásainak abban volt döntő szerepe, hogy rájöttek, hogyan juttathatják a sejtekbe biztonságosan az egyedi mRNS-t úgy, hogy ne váltsanak ki ártalmas immunválaszt. Természetes formájában a mRNS információt visz a DNS-től a sejtek riboszómáihoz, ahol az új fehérjék szintézise történik. Az mRNS vakcinák ugyanezen az elven működnek, specifikus proteinek építésére utasítják a sejteket. A Covid-19 elleni oltás esetében például arra veszik rá őket, hogy építsék meg a vírus tüskefehérjéjét, így az immunrendszer megtanulja felismerni a patogént.

"Lehet, hogy túl fiatalok, a (Nobel) bizottság általában megvárja, amíg a jelöltek elérik a nyolcvanat" – nyilatkozta a Karolinska Intézet korábban már idézett professzora. Csak úgy mellékesen, Karikó jelenleg 66 éves, míg Weissman 62.

Nobelék tényleg nem szokták elsietni a dolgot. Egy tavalyi példát hozok, a kedvencemet. Roger Penrose 1965 januárjában tett felfedezését a fekete lyukakkal kapcsolatban 2020-ban, tehát 55 évvel később díjazták. Igaz, arról nem a Karolinska Intézet döntött, hanem a fizikai, a kémiai és a közgazdasági díjat is odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia. És ha már itt tartok, akkor az irodalmi díjról a Svéd Akadémia, a Nobel-békedíjról pedig a Storting, a norvég parlament által megválasztott öttagú bizottság határoz, mert a díj alapításakor Norvégia és Svédország uniót alkotott.


Az is lehet, hogy nem a számunkra egyértelműnek tűnő orvosi Nobelt kapják meg,

hanem a kémiait. A korábban már említett Moderna társalapítója, Derrick Rossi őssejtbiológus nemrég azt mondta, a párosnak egyértelműen kijár a kémiai Nobel-díj. A ChemistryViews magazin szeptemberi szavazásán pedig Karikó lett az egyik legerősebb jelölt a 2021-es kémiai Nobel-díjra.

A kutatópáros az elmúlt időszakban sorra nyerte a díjakat, szinte minden hétre jutott egy bejelentés. Nemrég elnyerték a 2021-es Lasker-díj klinikai fejlesztésekért járó kategóriájának elismerését. A Lasker-díjat 1942-ben alapította Albert Lasker és felesége, Mary Woodard Lasker. Az elismerést első ízben 1946-ban ítélték oda, évente 3-3 kategóriában. A díj alapítása óta 95 Lasker-díjas kapta meg a Nobel-díjat is. Ennek a bejelentése után készített egy esélylatolgatást a LiveSicience tudománynépszerűsító portál. Ebben sorra vesznek több más rangos elismerést is. A Lasker-díj előtt néhány héttel kapták meg a tudomány Oscarjának számító, 3 millió dollárral járó élettani Breakthrough-díjat.

"Hatalmas a potenciál a módosított RNS-ben" - mondta Weissman a LiveScience-nek szeptember elején, amikor elnyerte a nem kis pénzjutalommal járó díjat. Weissman, aki a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának vakcinákra specializálódott professzora, már megkezdte a kísérleteket a HIV, a genitális herpesz és az influenza elleni mRNS oltásokkal. Eközben Karikó, aki BioNTech alelnöke és Pennsylvaniai Egyetem kutatója, a rák és autoimmun betegségek, például szklerózis multiplex kezelésével kísérletezik. A járvány ugyanakkor jelentősen megdobta az érdeklődést a technológia iránt, Weissman elmondása szerint a laboratóriuma 150 másik laborral dolgozik együtt világszerte, akkora az érdeklődés. Tehát valószínűleg még sok van a technológiában, erre is gondolhat a bizottság, amikor inkább úgy dönt, nem idén adják oda az elismerést.

A kutatópárosnak idén júniusban a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat is odaítélték tudomány és technológia kategóriában. De van még. Karikó és Weissman augusztusban megkapta a Columbia Egyetem Louisa Gross Horwitz biológiai és biokémiai díját, amelyet az orvoslás területén végzett úttörő munkáért ítélnek oda. Az eddigi 106 Horwitz-díjas közül 51-en lettek később Nobel-díjasok is. Még februárban kapták meg a Rosenstiel-díjat, amellyel olyan kutatókat ismernek el, akik az orvostudomány területén sorsofordító munkát végeztek. Az eddigi 93 Rosenstiel-díjasból 36-an kaptak meg a legrangosabb tudományost elismerést. Csak azért emeltem ki ezt a kettőt, mert erről nagyjából mindenhol úgy írnak, mint amelyek a Nobel "előszobájának" számítanak. Még arra is van számítás, hogy a Rosenstiel-díj és a Nobel-díj között általában kilenc év telik el. Karikó közben egy sor magyarországi díjat is megkapott, Széchenyi-díjas lett, illetve megkapta a Bolyai-díjat is.

fotó: MTVA Sajtóarchívum/MTIfotó: MTVA Sajtóarchívum/MTI


Ha Karikó nyer, akkor az MTI számításai szerint 15. magyar vagy magyar származású Nobel-díjas lesz. Ez egyébként nem teljesen egyértelmű kérdés, mert olyan díjazott csak kettő van, aki Magyarországon is élt, amikor megkapta az elismerést, Szent-Györgyi Albert (1937, orvosi) és Kertész Imre (2002, irodalmi). Nyolcan vannak olyanok, akik ugyan Magyarországon születtek és éltek is ott valameddig, de külföldi munkásságukért kapták a díjat: Lénárd Fülöp (1905, fizikai), Békésy György (1961, orvosi), Gábor Dénes (1971, fizikai), Wigner Jenő (1963, fizikai), Harsányi János (1994, közgazdaságtani), Oláh György (1994, kémiai), Herskó Ferenc (2004, kémiai), Hevesy György (1943, kémiai). Ezen kívül többen vannak olyanok, akinek szülei voltak magyarok, de ők már nem életek Magyarországon, ilyen például Zsigmondy Richárd (1925, kémiai), Polányi János (1986, kémiai) és Bárányi Róbert (1915, orvosi), és még valószínűleg ide számolják a statisztikusok Elie Wieselt is (1986, béke). Az viszont elég egyértelmű, hogy Karikó lehetne az első magyar nő, aki Nobelt kap.

Akik feliratkoztak a reggeli hírlevelünkre, már korábban olvashatták a cikket, hiszen kiküldtük azt levélben. Ha tetszett és szeretnél te is hasonló tartalmakat kapni levélben, akkor itt iratkozhatsz a reggeli ébresztőnkre.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS